A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács)

2014. június 26. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — A közszféra bizonyos munkavállalói tekintetében munkabércsökkentést megállapító nemzeti szabályozás — Az uniós jog végrehajtásának hiánya — A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya”

A C‑264/12. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal do Trabalho do Porto (Portugália) a Bírósághoz 2012. május 29‑án érkezett, 2012. május 22‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Sindicato Nacional dos Profissionais de Seguros e Afins

és

a Fidelidade Mundial – Companhia de Seguros SA,

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: A. Borg Barthet tanácselnök, E. Levits (előadó), és M. Berger bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

—	a Fidelidade Mundial – Companhia de Seguros SA képviseletében R. Simões Correia advogada,

—	a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, V. Silva és F. Almeida, meghatalmazotti minőségben,

—	a holland kormány képviseletében M. Bulterman és J. Langer, meghatalmazotti minőségben,

—	az Európai Bizottság képviseletében M. França, J.‑P. Keppenne és D. Martin, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott azon határozatra, miszerint az ügy elbírálására a Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése szerinti indokolt végzéssel kerül sor,

meghozta a következő

Végzést

1	Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 20. cikkének, 21. cikke (1) bekezdésének, valamint 31. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

E kérelmet a Sindicato Nacional dos Profissionais de Seguros e Afins (a továbbiakban: SNPSA) és a Fidelidade Mundial – Companhia de Seguros SA (a továbbiakban: Fidelidade Mundial) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az utóbbi társaság munkavállalóinak fizetett, szabadságra és karácsonyra járó rendkívüli juttatások megszüntetése.

Jogi háttér

Portugáliában a 2012. évi költségvetésről szóló, 2011. december 30‑i 64 B/2011. sz. törvény (Diário da República, 1. sorozat, 2011. december 30‑i 250. szám; a továbbiakban: 2012. évi költségvetési törvény) a 20. cikkében előírja, hogy a közszférában dolgozó munkavállalók munkabércsökkenése, amelyet a 2010. december 31‑i 55‑A/2010. sz. törvény (Diário da República, 1. sorozat, 2010. december 31‑i 253. szám; a továbbiakban: 2011. évi költségvetési törvény) írt elő, továbbra is hatályban marad a 2012‑es évre vonatkozóan.

A 2012. évi költségvetési törvény 21. cikke, amelynek címe „A szabadság és karácsony idejére járó rendkívüli juttatások vagy hasonló díjazások kifizetésének felfüggesztése”, a következőképpen rendelkezik:

„1 – A gazdasági és pénzügyi segítségnyújtási program (PAEF) során a költségvetési egyensúly érdekében hozott kivételes intézkedésként a szabadság és karácsony idejére járó rendkívüli juttatások, valamint a 13. és 14. havi bérnek megfelelő bármely ellátás kifizetését fel kell függeszteni az augusztus 26‑i 48/2011. sz. törvénnyel és a 2011. november 30‑i 60‑A/2011. sz. törvénnyel módosított [2011. évi költségvetési törvény] 19. cikkének (9) bekezdésében felsorolt azon személyek tekintetében, akiknek a havi alapbére meghaladja az 1100 euró összeget.

2 – Az augusztus 26‑i 48/2011. sz. törvénnyel és a 2011. november 30‑i 60‑A/2011. sz. törvénnyel módosított [2011. évi költségvetési törvény] 19. cikkének (9) bekezdésében felsorolt azon személyeket illetően, akiknek a havi alapbére legalább 600 euró és legfeljebb 1100 euró, az előző bekezdésben említett rendkívüli juttatások és ellátások a következőképpen csökkennek: rendkívüli juttatások/ellátások = 1320 – 1,2 x havi alapbér.

3 – Az előző bekezdésekben foglaltakat alkalmazni kell mindazon juttatásokra, függetlenül azok elnevezésétől, amelyek közvetve vagy közvetlenül megegyeznek az említett bekezdésben hivatkozott rendkívüli juttatásokkal és ellátásokkal, különösen a havi alapilletményt kiegészítő díjazások címén.

4 – Az 1. és 2. bekezdésben megállapítottak irányadók a természetes vagy jogi személyekkel kötött, szabadfoglalkozású tevékenység folyamatos végzésére vonatkozó olyan megbízási szerződésekre is, amelyek havi kifizetéseket állapítanak meg az év folyamán, és amelyekhez évi egyszer vagy kétszer ugyanolyan összegű ellátás kapcsolódik.

5 – Az augusztus 26‑i 48/2011. sz. törvénnyel és a 2011. november 30‑i 60‑A/2011. sz. törvénnyel módosított [2011. évi költségvetési törvény] 19. cikkében, valamint ugyanazon törvény 23. cikkében meghatározott munkabércsökkentést követően a jelen cikkben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

6 – A jelen cikkben foglaltak irányadók az említett személyeket illető, szabadság idejére járó rendkívüli juttatásokra, mind a 2012. év elején, mind a későbbiekben kiadott szabadságok tekintetében, a munkajogviszony megszűnéséből vagy felfüggesztéséből következő rendkívüli juttatások arányos részét is beleértve.

7 – Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés a megfelelő módosítással alkalmazandó a karácsony idejére járó rendkívüli juttatásra is.

8 – A jelen cikkben foglalt rendelkezések ugyanúgy vonatkoznak a tartalékállományban, vagy ahhoz hasonló helyzetben lévő alkalmazottakra függetlenül attól, hogy alkalmazásban állnak e vagy sem.

9 – A jelen cikkben megállapított szabályozás kötelező és kivételes jellegű, és felülír minden ellentétesen rendelkező különös vagy kivételt alkalmazó normát, továbbá a kollektív szerződéseket és munkaszerződéseket, anélkül hogy ezek hatályon kívül helyezhetnék vagy módosíthatnák a jelen szabályozást.”

Az alapügy feleire alkalmazandó, az Associação Portuguesa de Seguradores (biztosítási szakemberek portugál szövetsége) és a Sindicatos da actividade Seguradora (a biztosítási szektor szakszervezetei) közötti kollektív szerződés (a továbbiakban: kollektív szerződés) 35. cikkének (3) bekezdése szerint „a szabadság idejére járó rendkívüli juttatás a munkavállalónak a szabadság felhasználásának évében, október 31‑én megállapított tényleges bérének felel meg”.

6	Az említett kollektív szerződés 44. cikkének (1) bekezdése szerint „a munkavállaló jogosult a tényleges bérével megegyező összegre, amely a november havi bérével együtt fizetendő ki. Ez az összeg a munkavállaló december 31‑én megállapított bérével azonos”.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

7	A Fidelidade Mundial, amely portugál biztosítótársaság, teljes mértékben állami tulajdonban álló részvénytársaság. E társaság aláírta a kollektív szerződést.

A Fidelidade Mundial a munkabércsökkentésre irányuló, 2012. évi költségvetésről szóló törvény alapján teljes mértékben megszüntette az azon munkavállalókat megillető, szabadság idejére járó rendkívüli juttatások kifizetését, akiknek a havi munkabére legalább 1100 euró, és részben megszüntette az ilyen juttatások kifizetését azon munkavállalók vonatkozásában, akiknek havi munkabére 600 és 1100 euró között van, mely juttatásokat kollektív szerződés írja elő.

9	A 2012. évi költségvetésről szóló törvény kiegészítette a 2011. évi költségvetésről szóló törvény rendelkezéseit, amelyek szintén a költségvetési kiadások csökkentését célozták.

A Tribunal do Trabalho do Porto, amelynek a 2011. évi költségvetésről szóló törvény 19. cikkét érintően egy másik jogvitában is el kellett járnia, és amelynek komoly kételyei merültek fel e cikknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, már benyújtott egy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet e tekintetben, amely 2012. március 8‑án érkezett a Bírósághoz (C‑128/12. sz. ügy).

11	A Tribunal do Trabalho do Porto – anélkül, hogy megvárta volna, hogy a bíróság az említett ügyben határozatot hozzon – a bírósághoz benyújtotta a jelen előzetes döntéshozatalra utaló határozatot, amely a C‑128/12. sz. ügyben előterjesztettekhez hasonló kérdéseket vet fel.

12	E körülmények között a Bíróság a jelen előzetes döntéshozatalra utaló határozat tárgyában a határozathozatalt felfüggesztette addig, amíg nem dönt a C‑128/12. sz. ügyben.

Az említett ügy nyomán a Bíróság meghozta a Sindicato dos Bancários do Norte és társai végzést (C‑128/12, EU:C:2013:149). E végzés 12. pontjában a Bíróság megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által a 2012. évi költségvetésről szóló törvénynek a Szerződésekben előírt elvekkel és célokkal való összeegyeztethetőségét illetően kifejezett kételyek ellenére az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmazott olyan konkrét információt, amely lehetővé tenné annak megállapítását, hogy az említett törvény az uniós jog végrehajtását célozta. Következésképpen a Bíróság ugyanezen végzés 14. pontjában megállapította, hogy nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Tribunal do Trabalho do Porto által a 2011. évi költségvetésről szóló törvény 19. cikkét érintően előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálására.

14	Az említett végzést követően a Tribunal do Trabalho do Portót felhívták arra, hogy nyilatkozzon arról, hogy a jelen ügyben fenntartja‑e az előzetes döntéshozatal iránti kérelmét.

15	Az említett bíróság igennel válaszolt, átfogalmazta az előzetes döntéshozatalra utaló határozatát, és megismételte a kételyeit a 2012. évi költségvetésről szóló törvény 21. cikkének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét érintően.

E körülmények között a Tribunal do Trabalho do Porto fenntartotta azon határozatát, amellyel az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1)	Úgy kell e értelmezni az egyenlő bánásmód elvét, amelyből a hátrányos megkülönböztetés tilalma következik, hogy az alkalmazandó a közszférában dolgozókra?

A szabadság és karácsony idejére járó rendkívüli juttatások címén korábban járó díjazások kifizetésének állam általi, a hivatkozott 2012. évi költségvetésről szóló törvénnyel előírt felfüggesztése, amelyet kizárólag az állami szektorban és az állami vállalatoknál dolgozó munkavállalók vonatkozásában alkalmaznak, ellentétes‑e a mindenfajta hátrányos megkülönböztetés tilalmával, amely tilalom következésképpen kiterjed a munkaviszony közjogi jellegén alapuló hátrányos megkülönböztetésre?

3)	Úgy kell‑e értelmezni a [Charta] 31. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, hogy abból az illetmények csökkentésének tilalma következik, amennyiben a munkavállaló nem járul ahhoz hozzá és nem módosítják a szerződést?

4)	Úgy kell‑e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, hogy az magában foglalja az olyan díjazáshoz való jogot, amely a munkavállalóknak és családjuknak megfelelő életszínvonalat biztosít?

Amennyiben a szabadság és karácsony idejére járó rendkívüli juttatás kifizetésének felfüggesztése nem az egyedüli lehetséges, szükséges és alapvető eszköz a közpénzügyek helyreállításához az ország súlyos pénzügyi gazdasági válsághelyzetében, e felfüggesztés ellentétes‑e a [Charta] 31. cikkének (1) bekezdésében foglalt joggal, tekintettel arra, hogy veszélyezteti az életszínvonalat, valamint a munkavállalók és családjuk által vállalt pénzügyi kötelezettségeket, akik nem számoltak az éves jövedelmüknek a két rendkívüli juttatást érintő csökkentésével?

6)	A portugál állam által így végrehajtott illetménycsökkentés, vagyis a két rendkívüli juttatás kifizetésének felfüggesztése, ellentétes‑e a méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való joggal annyiban, amennyiben azt nem jelezték előre, és az nem volt előrelátható a munkavállalók számára?

A hivatkozott, 2012. évi költségvetésről szóló törvény ellentétes‑e kollektív tárgyalásokhoz való joggal, amennyiben úgy rendelkezik, hogy a szabadság és karácsony idejére járó említett rendkívüli juttatás kifizetésének felfüggesztésére vonatkozó szabályozást a kollektív szerződések nem helyezhetik hatályon kívül, és nem írhatják felül?”

A Bíróság hatásköréről

17	A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre a kereset elbírálására, a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

Az EUMSZ 267. cikk alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében a Bíróság csak az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül értelmezheti az uniós jogot (lásd: Corpul Naţional al Poliţiştilor végzés, C‑434/11, EU:C:2011:830, 13. pont, valamint Sindicato dos Bancários do Norte és társai végzés, EU:C:2013:149, 9. pont).

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a Sindicato dos Bancários do Norte és társai (EU:C:2013:149) végzésben arra a körülményre tekintettel állapította meg, hogy nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Tribunal do Trabalho do Porto által a 2011. évi költségvetésről szóló törvényt érintően előterjesztett kérdések elbírálására, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmazott olyan konkrét információt, amely lehetővé tette volna annak megállapítását, hogy e törvény az uniós jog végrehajtását célozza.

Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság által a 2012. évi költségvetésről szóló törvénynek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően kifejezett kételyek ugyanolyan jellegűek, mint azok, amelyek ugyanezen bíróságot arra késztették, hogy a Sindicato dos Bancários do Norte és társai végzés (EU:C:2013:149) alapjául szolgáló ügyben a Bírósághoz forduljon, és amelyek a 2011. évi költségvetésről szóló törvénynek az említett joggal való összeegyeztethetőségét érintették. Mi több, meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben előterjesztett kérdések hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban a Bíróság az említett végzést hozta.

Ebből következően önmagában az, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot átfogalmazták, megismételve a 2011. évi költségvetésről szóló törvényt érintő előzetes döntéshozatalra utalás során már kifejezett kételyeket, nem alapozhatja meg a Bíróság arra vonatkozó hatáskörét, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemre választ adjon.

22	E körülmények között meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Tribunal do Trabalho do Porto által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálására.

A költségekről

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Tribunal do Trabalho do Porto (Portugália) által a 2012. május 22‑i határozattal benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem (C‑264/12. sz. ügy) elbírálására.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: portugál.