2.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 32/10


A Törvényszék (hatodik tanács) T-169/08. sz., DEI kontra Bizottság ügyben 2012. szeptember 20-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2012. november 30-án benyújtott fellebbezés

(C-553/12. sz. ügy)

2013/C 32/14

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: az Európai Bizottság (képviselők: Th. Christoforou, A. Antoniadis és A. Oikonomou ügyvéd)

A többi fél az eljárásban: Dimosia Epicheirisi Ilektrismou AE (DEI), a Görög Köztársaság, Energeiaki Thessalonikis AE és Elliniki Energeia kai Anaptyxi AE (H.E.& D.S.A.)

A fellebbező kérelmei

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

semmisítse meg egészében a Törvényszék T-169/08. sz., ügyben 2012. szeptember 20-án hozott ítéletét;

maga hozzon a jogvita kapcsán végleges határozatot, amennyiben amennyiben az eljárás állása megengedi;

kötelezze a DEI-t a saját és a Bizottság mindkét eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság az első megsemmisítési jogalapjában arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a fellebbezéssel megtámadott ítéletében az Európai Unió Bírósága által értelmezett EK 82. cikkel együttesen értelmezett EK 86. cikk (1) bekezdésének értelmezése és alkalmazása során tévesen alkalmazta a jogot. Ezenfelül a Törvényszék tévese alkalmazta a hivatkozott két cikket a szóban forgó ügy tényállására nézve, és ez továbbá a bizonyítékok téves minősítéséhez, valamint a bizottsági határozat jogi alapjának téves értelmezéséhez vezet. A Törvényszék értékelése — amely továbbá pontatlan, homályos és elégtelen indokoláson alapul — elferdíti és tévesen értelmezi a bizonyítékokat, valamint a elferdíti a megtámadott bizottsági határozat jogi alapját —, mivel a Bizottság a megtámadott határozatban azt állapította meg, hogy a jogvita tárgyát képező, a Görög Köztársaság által elfogadott állami intézkedések hatást gyakoroltak a piac szerkezetére és a lignit piacán egyenlőtlen esélyeket teremtett, ami lehetővé tette az állami vállalat DEI számára, hogy megerősítse erőfölényét a görögországi másodlagos nagykereskedelmi villamosenergia-piacon, és ezzel megakadályozza az új versenytársak belépését e piacra.

A Bizottság szerint a Törvényszék a fellebbezéssel megtámadott ítéletében azzal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy egyáltalán nem vette figyelembe azt, hogy a Bizottság a megtámadott határozatban megállapította, hogy a DEI lignitpiacon fennálló privilegizált helyzete — amelyet a jogvita tárgyát képező állami intézkedések jóvoltából tudott fenntartani még a görögországi villamosenergia-piac liberalizálását, valamint a nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2005. májusi létrehozását követően is — az esélyek egyenlőtlensége miatt hatást gyakorolt a piac szerkezetére, és ez olyan helyzethez vezetett, hogy a DEI — mivel kvázi monopoljellegű jogokkal rendelkezett a lignitbányászatra vonatkozóan — az elsődleges piacon fennálló erőfölényét ki tudta terjeszteni a másodlagos piacra is. Ezáltal a DEI az új versenytársak belépésének korlátozásával vagy kizárásával (lásd különösen a Bíróság Raso-ügyben, GB-Inno-BM-ügyben, Connect Austria-ügyben, Dusseldorp-ügyben, CBEM-ügyben és MOTOE-ügyben hozott ítéleteit) visszaélésszerű magatartást tanúsított a másodlagos piacon. A DEI az elsődleges piacon fennálló erőfölényének a másodlagos piacra való kiterjesztése, illetve fenntartása, valamint a DEI-nek a lignit alacsony ára révén a villamosenergia-termelés terén felmerülő vitathatatlan versenyelőnye lehetővé tette számára, hogy alacsony áron a legnagyobb mennyiségben és a leghosszabb ideig fecskendezzen villamos-áramot a az összekapcsolt görögországi hálózatban, amely elemek ugyancsak a visszaélésszerű magatartást bizonyítják (még ha a Bíróság ítélkezési gyakorlat a szóban forgó ügy sajátos tényállására figyelemmel nem is követeli meg az ilyen típusú magatartás bizonyítását).

Ezenfelül a Bizottság a megtámadott határozatban megállapította, hogy a DEI versenytársainak források változatos eszköztárásra volt szüksége — ideértve a megfelelő mennyiségű lignithez való hozzáférést — ahhoz, hogy a villamosenergia-piacra beléphessenek, hosszútávon fennmaradjanak, és hatékonyan részt vehessenek az e piacon fennálló versenyben. Ezt a tényezőt a Görög Köztársaságnak is ismernie kellett, amely a DEI potenciális versenytársainak nem adott lignitbányászati engedélyt a bányászatra alkalmas lignitlelőhelyei tekintetében, valamint magának a DEI-nek is, amikor kvázi monopoljellegű jogait érvényesítette, és az elsődleges lignitpiacon fennálló erőfölényét eszközként arra használta, hogy erőfölényét kiterjessze és fenntartsa másodlagos nagykereskedelmi villamosenergia-piacon, ami megakadályozta az új potenciális versenytársakat abban, hogy beléphessenek a szóban forgó másodlagos piacra.