9.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 38/12

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) 2012. szeptember 18-án hozott ítéletét abban a részében, amely a T-242/09. sz. ügyben hozott határozatot és a költségekről szóló határozatot érinti;

—

adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előadott, a CPVO fellebbezési tanácsa 2009. január 23-i határozatának (A010/2007. sz. ügy) hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek;

—

a CPVO-t kötelezze a fellebbezőnek a jelen eljárással, a T-133/08., T-134/08., T-177/08. és T-242/09. sz. egyesített ügyekben folytatott eljárással, és a CPVO fellebbezési tanácsa előtti eljárással kapcsolatban felmerült valamennyi költsége viselésére.

I.

A fellebbező első fellebbezési jogalapjával azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen indult ki abból, hogy egy közösségi növényfajta-oltalom érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem elutasítására vonatkozó fellebbezési eljárásban a CPVO a tényállást nem vizsgálja hivatalból. A fellebbező ebben a fellebbezési tanács előtti eljárásra vonatkozó, a bizonyítási teherről és a bizonyítási eljárásról szóló szabályok megsértését és ebből következően a Törvényszék jogorvoslati felülvizsgálati kötelezettségének megsértését, valamint a fellebbező tisztességes eljáráshoz, gondos ügyintézéshez és hatékony jogorvoslathoz való jogának megsértését látja.

II.

A fellebbező második fellebbezési jogalapjával a Törvényszék azon megállapítását kifogásolja, miszerint a CPVO előtti eljárásban csak akkor lehet hely adni a bizonyításfelvétel iránti kérelemnek, ha a fél a szóban forgó előadása tekintetében valószínűsítő bizonyítékot szolgáltat. A fellebbező ezzel kapcsolatban a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok megsértésére, a meghallgatáshoz való jog megsértésére, valamint — még a fellebbező terhére vélelmezett bizonyítási teher mellett is — a tények és bizonyítékok elferdítésére hivatkozik.

III.

A fellebbező harmadik fellebbezési jogalapjával azt kifogásolja, hogy a Törvényszék egy szerinte „hamis tényt”, azaz nem létező tényt „közismertnek” vélelmezett. A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék megsértette a jogszerűség felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségét, és elferdítette a tényeket és a bizonyítékokat.

IV.

A fellebbező negyedik fellebbezési jogalapjával azt kifogásolja, hogy a Törvényszék jogilag téves megállapításokat tett az indokolási és bizonyítási teherre vonatkozóan, mivel azt rótta fel a fellebbezőnek, hogy a növekedésszabályozók hatására irányuló állítását illetően nem szolgáltatott bizonyítékot. A fellebbező e tekintetben az ítélet ellentmondásosságára, a Törvényszék jogszerűségi felülvizsgálatának hiányára, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik.

V.

A fellebbező ötödik fellebbezési jogalapjával a Törvényszék azon megállapítását kifogásolja, miszerint egy Osteospermum-fajtának a „szár tartása” megnevezésű jellemzője tekintetében nem vagy nem mérvadó módon végezték el a fajta megkülönböztethetőségi vizsgálatát. Ezáltal megsértették a rendelet (1) 7. és 20. cikkét, elfogadhatatlan módon kiterjesztették a jogvita tárgyát, a határozat pedig sérti a véletlenszerű határozathozatal tilalmát. Ezen túlmenően azt kifogásolja, hogy megtagadták tőle a meghallgatáshoz való jogot.

VI.

Hatodik fellebbezési jogalapjával a fellebbező a Törvényszék azon megállapítását bírálja, miszerint egy növényfajta „szártartását” relatív szempontok alapján, azaz a vizsgálatban szereplő más növényekhez képest kell meghatározni. A fellebbező szerint ez a tények elferdítését, a rendelet megsértését, a jogvita tárgyának elfogadhatatlan kiterjesztését és a Törvényszéknek a jogszerűség átfogó vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége megsértését jelenti. A határozat ezért ellentmondásos.