10.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 343/8


A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-534/10. sz., Organismos Kypriakis Galaktokomikis Viomichanias kontra OHIM ügyben 2012. június 13-án hozott ítélete ellen az Organismos Kypriakis Galaktokomikis Viomichanias által 2012. augusztus 24-én benyújtott fellebbezés

(C-393/12. P. sz. ügy)

2012/C 343/09

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Organismos Kypriakis Galaktokomikis Viomichanias (képviselő: C. Milbradt és A. Schwarz ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-534/10. sz. ügyben 2012. június 13-án hozott ítéletet;

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek — ideértve a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is — viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés a Törvényszék nyolcadik tanácsának 2012. június 13-i azon ítélete ellen irányul, amellyel a Törvényszék elutasította a fellebbezőnek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) negyedik tanácsa által az Organismos Kypriakis Galaktokomikis Viomichanias és a Garmo AG közötti felszólalási eljárással kapcsolatban, a „Hellim” közösségi védjegybejelentésre vonatkozóan 2010. szeptember 20-án hozott határozata ellen irányuló keresetét.

A fellebbező a fellebbezését a következő jogalapokra alapítja:

 

Egyrészt a Törvényszék tévesen alkalmazta a 207/2009 rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, mivel tévesen zárta ki azt, hogy a „hellim” és a „halloumi” megjelölések közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóság áll fenn. A Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a védjegyek egyezőséget mutatnak első betűjüket, az „ll” kettős betűket és (bár fordított sorrendben) az utolsó „i” és „m” betűket illetően. Abból indult ki továbbá, hogy összességében bármely vizuális szempontú hasonlóság fennállását el kell utasítani. Ez a végkövetkeztetés ellentmondásos. Mivel a Törvényszék egyetértett azzal, hogy a szóban forgó védjegyek között bizonyos mértékű hasonlóság áll fenn, nem lehet azt megállapítani, hogy nem áll fenn semmilyen vizuális hasonlóság.

 

Másrészt a Törvényszék nem vizsgálta meg részleteiben a védjegy megkülönböztető képességét, holott a megkülönböztető képesség megállapítása szükséges lett volna, és döntő szerepet játszott volna az összetéveszthetőség vizsgálata során. A Törvényszék e tekintetben a fellebbezési tanács határozatához igazodott, és közelebbi vizsgálat nélkül abból indult ki, hogy a védjegy leíró jellegű egy meghatározott ciprusi régió sajtja tekintetében. Ennek a kérdésnek döntő jelentősége van. Mivel az együttes védjegyeknek éppen az a sajátosságuk, hogy bizonyos tekintetben kivételt képeznek a védjegyek leíró elemeinek lajstromozására vonatkozó tilalom alól, a Törvényszék érvelése közvetve ahhoz vezet, hogy az együttes védjegyek automatikusan csak gyenge megkülönböztető képességgel rendelkeznek. Ez a feltételezés nem egyeztethető össze a 207/2009 rendelet 66. cikkével. Még ha a „Halloumi” esetében együttes védjegyről lenne is szó, önmagában ez a tény nem mond semmit a védjegy megkülönböztető képességéről. Ezt a kérdést külön, alaposan meg kellett volna vizsgálni. A halloumi egy adott közösség által készített sajt neve, nem pedig sajtokra, lágysajtokra vagy hasonlókra vonatkozó, általánosan leíró információ. A halloumi ezért nem hasonlítható össze például a „mozzarellával”.

 

Végül a Törvényszék arra vonatkozó végső következtetése, hogy bár vannak egyezőségek, mégsem áll fenn semmilyen vizuális vagy hangzásbeli hasonlóság, valamint az arra irányuló — részletes vizsgálatot nélkülöző — indokolása, hogy a védjegy gyenge megkülönböztető képességgel rendelkezik, azt eredményezte, hogy a Törvényszék jogilag téves vizsgálatot folytatott le, és azt állapította meg, hogy nem áll fenn az összetévesztés veszélye.


(1)  A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (egységes szerkezetbe foglalt változat) (HL L 78., 1. o.).