9.6.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/11

Az Audiencia Nacional (Spanyolország) által 2012. március 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Google Spain, S.L., Google, Inc. kontra Agencia de Protección de Datos (AEPD), Mario Costeja González

(C-131/12. sz. ügy)

2012/C 165/18

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audiencia Nacional

Az alapeljárás felei

Felperesek: Google Spain, S.L. és Google, Inc.

Alperesek: Agencia de Protección de Datos (AEPD) és Mario Costeja González

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 95/46/EK irányelv (1) és következésképpen a spanyol adatvédelmi szabályozás területi hatályára tekintettel:

1.1.

Megvalósul-e a 95/46/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „letelepedés”, ha az alábbi valamely feltétel vagy feltételek fennáll(nak):

—	amennyiben a keresőmotort működtető vállalkozás az egyik tagállamban olyan irodát nyit vagy leányvállalatot hoz létre a kereső reklámhelyeinek értékesítésére és reklámozására, amelynek tevékenysége az adott állam lakói felé irányul, vagy

—	amennyiben az anyavállalat a képviseletére és a vállalkozással reklámszerződést kötő ügyfelek adataival kapcsolatos két konkrét nyilvántartó rendszer kezelésére az adott tagállamban található leányvállalatot jelöl ki, vagy

—

ha valamely tagállamban letelepedett iroda vagy leányvállalat az Európai Unión kívül található anyavállalathoz helyezi át az érintettek és a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az adatvédelemhez való jog tiszteletben tartásával kapcsolatban előterjesztett kérelmeket és megküldött felszólításokat, jóllehet ezen együttműködés önkéntes formában valósul meg?

1.2.

Úgy kell-e értelmezni a 95/46/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy az „olyan eszközt alkalmaz, amely a fenti tagállam területén található” fordulat megvalósul,

—	ha a kereső keresőpókokat vagy –robotokat használ az adott tagállam szerverén található honlapokon található információ felkutatására és indexálására, vagy

—	ha a kereső valamely tagállam saját tartománynevét használja és az adott tagállam nyelve szerint irányítja a kereséseket és a találatokat?

1.3.

Az 95/46/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján az internetes keresők által indexált információk ideiglenes tárolását lehet-e eszközök alkalmazásának minősíteni? Ez utóbbi kérdésre adandó igenlő válasz esetén lehet-e úgy tekinteni, hogy fennáll e kapcsolódási szempont akkor, amikor a vállalkozás versenyérdekekre hivatkozva megtagadja az indexek tárolási helyének felfedését?

1.4.

Az előző kérdésekre adandó válaszoktól függetlenül, és különösen ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy nem állnak fenn az irányelv 4. cikkében foglalt kapcsolódási szempontok,

az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkére tekintettel alkalmazni kell-e adatvédelmi ügyekben a 95/46/EK irányelvet abban a tagállamban, ahol a jogvita központi kérdése felmerült és az európai uniós polgárokat illető jogok hatékonyabb védelmére van lehetőség?

A keresők tartalom-szolgáltatóként végzett tevékenységét illetően, az adatvédelemről szóló 95/46/EK irányelvvel kapcsolatban:

2.1.

A „Google” cég tartalom-szolgáltatóként az interneten keresők útján végzett olyan tevékenységét, amely harmadik fél által a hálózaton nyilvánosságra hozott vagy megosztott — harmadik személyek személyes adatait tartalmazó — információk felkutatásából, automatikus indexálásából, ideiglenes tárolásából, majd végül bizonyos válogatási szempontok alapján az internetezők rendelkezésére bocsátásából áll,

a 95/46/EK irányelv 2. cikkének b) pontjában „adatkezelésként” meghatározott tevékenységként kell-e értelmezni?

2.2.	Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén és a már körülírt tevékenységgel kapcsolatban: úgy kell-e értelmezni a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontját, hogy a „Google” keresőt működtető vállalkozás az általa indexált honlapokon tárolt személyes adatok tekintetében „adatkezelőnek” minősül?

2.3.

Amennyiben az előző kérdésre igenlő válasz adandó, az adatfelügyeletért felelős nemzeti hatóság (jelen esetben az Agencia Española de Protección de Datos), a 95/46/EK irányelv 12. cikkének b) pontjában és 14. cikkének a) pontjában foglalt jogok védelme érdekében kötelezheti-e közvetlenül a „Google” cég keresőjét arra, hogy harmadik fél által nyilvánosságra hozott információt töröljön az indexeiből, anélkül hogy előzetesen vagy ezzel egyidejűleg megkeresné az adott információt tartalmazó honlap jogosultját?

2.4.	Amennyiben ez utóbbi kérdésre igenlő válasz adandó, kizárná-e a keresők ezen jogok védelmére vonatkozó kötelezettségét az, ha a személyes adatot tartalmazó információt a harmadik fél jogszerűen hozta nyilvánosságra és tárolja az eredeti honlapon?

A törléshez és tiltakozáshoz való jog terjedelmét illetően, a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való joggal összefüggésben a következő kérdés merül fel:

3.1.

A 95/46/EK irányelv 12. cikkének b) pontjában foglalt, az adatok törléséhez és zárolásához fűződő jog, illetve a 14. cikk a) pontja szerinti tiltakozási jogot úgy kell-e értelmezni, hogy azok kiterjednek arra, hogy az érdekelt a keresőkhöz fordulhat a személyére vonatkozó, harmadik fél honlapján nyilvánosságra hozott információ indexálásának megakadályozása érdekében azon kívánságára hivatkozva, hogy az internethasználók ne ismerhessék meg ezen információt, ha azt magára nézve károsnak tartja, vagy szeretné, ha az feledésbe merülne, legyen szó akár harmadik fél által jogszerűen nyilvánosságra hozott információról?

(1) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).