C‑435/12. sz. ügy

ACI Adam BV és társai

kontra

Stichting de Thuiskopie és Stichting Onderhandelingen Thuiskopie vergoeding

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Szellemi tulajdon — Szerzői jog és szomszédos jogok — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — 2001/29/EK irányelv — Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése — Többszörözési jog — Kivételek és korlátozások — Magáncélú másolat — A másolat eredetijének jogszerű mivolta — 2004/48/EK irányelv — Hatály”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. április 10.

1. Jogszabályok közelítése — Szerzői jog és szomszédos jogok — 2001/29 irányelv — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — Többszörözési jog — Magáncélú másolatra vonatkozó kivétel — Szigorú értelmezés — Azon lehetőség, hogy a szerzői jogok jogosultjait jogaik megsértésének tűrésére kötelezzék — Megengedhetetlenség

   (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (2) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése — Szerzői jog és szomszédos jogok — 2001/29 irányelv — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — Többszörözési jog — Magáncélú másolatra vonatkozó kivétel — A többszörözések alapjául szolgáló forrás jogellenes vagy jogszerű jellege között különbséget nem tevő nemzeti szabályozás — Megengedhetetlenség — A jogellenes magáncélú másolatok készítésével szembeni fellépésre alkalmas műszaki intézkedések hiánya — Hatás hiánya

   (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (31) preambulumbekezdés és 5. cikk, (2) bekezdés, b) pont, 5. cikk, (5) bekezdés, és 6. cikk)

3. Jogszabályok közelítése — A szellemi tulajdonjogok érvényesítése — 2004/48 irányelv — Hatály — A gazdasági szereplők által a szerzői jogok jogosultjai számára fizetendő méltányos díjazás megállapítására irányuló kereset — Kizártság

   (2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

1.  Azon elvre tekintettel, miszerint az irányelv azon rendelkezéseit, amelyek az ugyanezen irányelv által megállapított főszabálytól való eltérést fogalmaznak meg, szigorúan kell értelmezni, az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott különböző kivételeknek és korlátozásoknak szigorú értelmezés tárgyát kell képezniük. Az ilyen értelmezés a többszörözési jog alóli kivételek és e jog korlátozásai alkalmazásának feltételeire vonatkozó ezen rendelkezés olyan értelmezését követeli meg, mely szerint a magáncélú másolatra vonatkozó kivétel megtiltja a szerzői jog jogosultjai számára, hogy a többszörözés engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozó kizárólagos jogukat érvényesítsék olyan személyekkel szemben, akik magáncélú másolatot készítenek műveikről, mindazonáltal ezen értelmezéssel ellentétes az említett rendelkezés olyan értelmezése, mely szerint az a szerzői jog jogosultjai e jogának kifejezett korlátozásán túl előírja, hogy el kell viselniük jogaik magáncélú másolatok készítését kísérő megsértését.

   (vö. 22., 23., 25., 31. pont)

2.  Ami az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a magáncélú másolatra vonatkozó kivételt illeti, az uniós jogot, és különösen az – ezen 5. cikk (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett – említett rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mely nem tesz különbséget azon esetek között, amelyekben a magáncélú többszörözésre jogszerű forrásból, illetve amelyekben jogellenes forrásból került sor. Azon körülmény, mely szerint nincs semmilyen, az említett irányelv 6. cikke szerinti műszaki intézkedés, mely a jogellenes magáncélú másolatok készítése elleni küzdelemhez alkalmazható lenne, nem kérdőjelezheti meg e megállapítást.

   Ugyanis, noha a tagállamok eldönthetik, hogy bevezetik‑e az említett 5. cikkben meghatározott különböző kivételeket a jogi hagyományaiknak megfelelően, ha egyszer már meghozták a döntést, hogy egy bizonyos kivételt bevezetnek, e kivételt következetesen kell alkalmazni, oly módon, hogy az ne sérthesse a 2001/29 irányelv által a belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében követett célkitűzéseket. Márpedig ha a tagállamoknak joga volna eldönteni, hogy elfogadnak‑e olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a magáncélú többszörözésre jogellenes forrásból is sor kerülhessen, ez egyértelműen a belső piac megfelelő működésének veszélyeztetését eredményezné.

   Ezenkívül alkalmazása során az ilyen szabályozás alkalmas arra, hogy megszegjen bizonyos, a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeket. Egyrészt ugyanis annak elismerése, hogy e többszörözésre sor kerülhet jogellenes forrásból, elősegíti a hamis, illetve hamisított művek terjesztését, szükségszerűen csökkentve ezáltal a védelem alatt álló művek értékesítési mennyiségét, illetve a védelem alatt álló művekkel kapcsolatos jogi ügyleteket, és ekképpen sérelmesek azok rendes felhasználására. Másrészt az ilyen nemzeti jogszabály alkalmazása a szerzői jog jogosultjának indokolatlan károsulását eredményezheti.

   Végül ami a jogosultak számára fizetett méltányos díjazást illeti, az olyan díjazási rendszer, amely a jogosultaknak járó méltányos díjazás kiszámításakor nem tesz különbséget aszerint, hogy a magáncélú többszörözés alapjául szolgáló forrás jogszerű, vagy jogellenes, nem tartja tiszteletben a szerzők mint a méltányos díjazás jogosultjai, valamint a védelem alatt álló művek felhasználóinak jogai és érdekei közötti megfelelő egyensúlyt. Egy ilyen rendszerben ugyanis az okozott kárt, és ennélfogva a jogosultaknak járó méltányos díjazás összegét a szerzőknek mind a jogszerű forrás alapján készített magáncélú másolatok, mind a jogellenes forrás alapján készített másolatok által okozott hátrány alapján kell kiszámítani. Az ekképpen kiszámított összeg végül a védett művek felhasználói által a magáncélú másolatok készítését lehetővé tevő berendezések, készülékek és adathordozók rendelkezésükre bocsátásakor fizetett árban jelenik meg.

   (vö. 34., 35., 38–40., 45., 46., 53–55., 58. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó azon jogvitára, amelyben a méltányos díj megfizetésre kötelezettek azt kérik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság tegyen megállapításokat az e díj beszedésével és a szerzői jog jogosultjai számára történő szétosztásával megbízott szervezet terhére, amely e kérelemmel szemben védekezik. A 2004/48 irányelv ugyanis nem alkalmazható azon eljárásra, amely nem a jogosultak által egy fennálló szellemi tulajdonjogi jogsértés megakadályozása, megszüntetése, vagy orvoslása iránt benyújtott kereseten alapul, hanem a gazdasági szereplőknek az általuk fizetendő méltányos díjazás tárgyában benyújtott kereseten.

   (vö. 63–65. pont, rendelkező rész 2. pontja)