C‑386/12. sz. ügy

Schneider Siegfried János

(a Sofiyski gradski sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

„A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos joghatóság, illetve e határozatok elismerése és végrehajtása — 44/2001/EK irányelv — Hatály — Természetes személyek jog‑ és cselekvőképessége — Kizárólagos joghatóság olyan eljárásokra, amelyek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog — Terjedelem — Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, gondnokság alá helyezett személy azon jogára vonatkozó nemperes eljárás, hogy egy másik tagállamban található ingatlana fölött rendelkezzék”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. október 3.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Hatály – Polgári és kereskedelmi ügyek – Természetes személyek személyi állapota, jog‑ és cselekvőképessége – Önálló értelmezés

   (44/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – A Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseivel egyenértékűnek minősített rendelkezések – Az említett rendelkezéseknek a Bíróság Brüsszeli Egyezményre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban történő értelmezése

   (1968. szeptember 27‑i egyezmény; 44/2001 tanácsi rendelet)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Kizárólagos joghatóság – Ingatlanon fennálló dologi jogra vonatkozó jogviták – Terjedelem

   (44/2001 tanácsi rendelet, 22. cikk, 1. pont)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Hatály – Kizárt tárgykörök – Természetes személyek személyi állapota, jog‑ és cselekvőképessége – Valamely tagállamban gondnokság alá helyezett személy által indított, ingatlan eladásának engedélyeztetése iránti nemperes eljárás – Az ingatlanon fennálló dologi jogokra vonatkozó kizárólagos joghatósági rendszer alkalmazhatatlansága

   (44/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont és 22. cikk, 1. pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 18., 19. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 21. pont)

3.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001 rendelet 22. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azon szerződő állam bíróságainak kizárólagos joghatósága, ahol az ingatlan található, nem terjed ki valamennyi olyan keresetre, amelyek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog, hanem ezek közül csak azokra, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartoznak, és valamely ingatlan területének, állagának, tulajdonának, birtokának, vagy az ingatlanon más dologi jog fennállásának megállapítására, valamint arra irányulnak, hogy biztosítsák a jogosultakat jogcímük alapján megillető előjogokat.

   (vö. 21. pont)

4.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001 rendeletet, és különösen annak 22. cikke 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó az olyan nemperes eljárásokban, amelyeket valamely tagállamnak az e tagállam joga alapján gondnokság alá helyezett és ennek következtében korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánított állampolgára által egy másik tagállam bírósága előtt az utóbbi tagállam területén fekvő ingatlanon fennálló tulajdoni hányada eladásának engedélyeztetése iránt indított, mivel az ilyen eljárások a rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében „a természetes személyek jog‑ és cselekvőképességével” függenek össze, amely nem tartozik a rendelet tárgyi hatálya alá.

   E tekintetben a gondnokság alá helyezett személynek az ingatlana feletti rendelkezés engedélyeztetésére irányuló kérelme olyan kérelemnek minősül, amely közvetlenül kapcsolódik a 44/2001 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az érintett természetes személy jog‑ és cselekvőképességéhez. A gondnokság alá helyezett személyek tulajdonát képező ingatlan feletti rendelkezés bírósági engedélyeztetésének szükségessége ugyanis egyenes következménye annak, hogy ezek a személyek nem cselekvőképesek, mivel ilyen ügyletek megkötésekor védelmüket szolgáló intézkedések vonatkoznak rájuk.

   Emellett az a sajátos körülmény, hogy a gondnokság alá helyezett személy által kért, eladásra vonatkozó engedély olyan ingatlanra vonatkozik, amelynek ez a személy a tulajdonosa, nem tekinthető döntőnek azzal kapcsolatban, hogy az eljárás a 44/2001 rendelet 22. cikkének 1. pontja értelmében ingatlanon fennálló dologi jogra irányuló eljárásnak minősül‑e. Az ilyen eljárás ugyanis nem irányul az ingatlan területének, állagának, tulajdonának, birtokának megállapítására, sem pedig arra, hogy a gondnokság alá helyezett személynek, mint az említett ingatlan tulajdonosának a tulajdonjoga alapján megillető előjogokat biztosítsa. Ezzel szemben az eljárásnak kizárólag annak eldöntése a tárgya, hogy a korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánított személy érdekét szolgálja‑e az ingatlanának elidegenítése, az ingatlanon fennálló dologi jogának kérdése pedig nem merül fel.

   (vö. 26., 28., 30., 31. pont és a rendelkező rész)

C‑386/12. sz. ügy

Schneider Siegfried János

(a Sofiyski gradski sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

„A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos joghatóság, illetve e határozatok elismerése és végrehajtása — 44/2001/EK irányelv — Hatály — Természetes személyek jog‑ és cselekvőképessége — Kizárólagos joghatóság olyan eljárásokra, amelyek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog — Terjedelem — Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, gondnokság alá helyezett személy azon jogára vonatkozó nemperes eljárás, hogy egy másik tagállamban található ingatlana fölött rendelkezzék”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2013. október 3.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Hatály — Polgári és kereskedelmi ügyek — Természetes személyek személyi állapota, jog‑ és cselekvőképessége — Önálló értelmezés

   (44/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — A Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseivel egyenértékűnek minősített rendelkezések — Az említett rendelkezéseknek a Bíróság Brüsszeli Egyezményre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban történő értelmezése

   (1968. szeptember 27‑i egyezmény; 44/2001 tanácsi rendelet)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Kizárólagos joghatóság — Ingatlanon fennálló dologi jogra vonatkozó jogviták — Terjedelem

   (44/2001 tanácsi rendelet, 22. cikk, 1. pont)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Hatály — Kizárt tárgykörök — Természetes személyek személyi állapota, jog‑ és cselekvőképessége — Valamely tagállamban gondnokság alá helyezett személy által indított, ingatlan eladásának engedélyeztetése iránti nemperes eljárás — Az ingatlanon fennálló dologi jogokra vonatkozó kizárólagos joghatósági rendszer alkalmazhatatlansága

   (44/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, a) pont és 22. cikk, 1. pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 18., 19. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 21. pont)

3.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001 rendelet 22. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azon szerződő állam bíróságainak kizárólagos joghatósága, ahol az ingatlan található, nem terjed ki valamennyi olyan keresetre, amelyek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog, hanem ezek közül csak azokra, amelyek az Egyezmény hatálya alá tartoznak, és valamely ingatlan területének, állagának, tulajdonának, birtokának, vagy az ingatlanon más dologi jog fennállásának megállapítására, valamint arra irányulnak, hogy biztosítsák a jogosultakat jogcímük alapján megillető előjogokat.

   (vö. 21. pont)

4.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 44/2001 rendeletet, és különösen annak 22. cikke 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó az olyan nemperes eljárásokban, amelyeket valamely tagállamnak az e tagállam joga alapján gondnokság alá helyezett és ennek következtében korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánított állampolgára által egy másik tagállam bírósága előtt az utóbbi tagállam területén fekvő ingatlanon fennálló tulajdoni hányada eladásának engedélyeztetése iránt indított, mivel az ilyen eljárások a rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében „a természetes személyek jog‑ és cselekvőképességével” függenek össze, amely nem tartozik a rendelet tárgyi hatálya alá.

   E tekintetben a gondnokság alá helyezett személynek az ingatlana feletti rendelkezés engedélyeztetésére irányuló kérelme olyan kérelemnek minősül, amely közvetlenül kapcsolódik a 44/2001 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az érintett természetes személy jog‑ és cselekvőképességéhez. A gondnokság alá helyezett személyek tulajdonát képező ingatlan feletti rendelkezés bírósági engedélyeztetésének szükségessége ugyanis egyenes következménye annak, hogy ezek a személyek nem cselekvőképesek, mivel ilyen ügyletek megkötésekor védelmüket szolgáló intézkedések vonatkoznak rájuk.

   Emellett az a sajátos körülmény, hogy a gondnokság alá helyezett személy által kért, eladásra vonatkozó engedély olyan ingatlanra vonatkozik, amelynek ez a személy a tulajdonosa, nem tekinthető döntőnek azzal kapcsolatban, hogy az eljárás a 44/2001 rendelet 22. cikkének 1. pontja értelmében ingatlanon fennálló dologi jogra irányuló eljárásnak minősül‑e. Az ilyen eljárás ugyanis nem irányul az ingatlan területének, állagának, tulajdonának, birtokának megállapítására, sem pedig arra, hogy a gondnokság alá helyezett személynek, mint az említett ingatlan tulajdonosának a tulajdonjoga alapján megillető előjogokat biztosítsa. Ezzel szemben az eljárásnak kizárólag annak eldöntése a tárgya, hogy a korlátozottan cselekvőképesnek nyilvánított személy érdekét szolgálja‑e az ingatlanának elidegenítése, az ingatlanon fennálló dologi jogának kérdése pedig nem merül fel.

   (vö. 26., 28., 30., 31. pont és a rendelkező rész)