C‑291/12. sz. ügy
Michael Schwarz
kontra
Stadt Bochum
(a Verwaltungsgericht Gelsenkirchen [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség — Biometrikus útlevél — Ujjlenyomatok — 2252/2004/EK rendelet — 1. cikk, (2) bekezdés — Érvényesség — Jogi alap — Az elfogadásra irányuló eljárás — Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke — A magánélet tiszteletben tartásához való jog — A személyes adatok védelméhez való jog — Arányosság”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. október 17.
Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – A tagállamok külső határainak átlépése – Az ellenőrzésre irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályok – A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok – Az említett útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet – Jogalap – Az uniós jogalkotó hatásköre – Biztonsági jellemzők megállapítása mind a harmadik országok állampolgárainak útleveleire, mind pedig az uniós polgárok útleveleire vonatkozóan
(EK 62. cikk, 2. pont, a) alpont; 2252/2004 tanácsi rendelet)
Intézmények jogi aktusai – Előkészítő eljárás – Konzultáció a Parlamenttel – Hiány – Az együttdöntési eljárás szerint elfogadott új jogi aktussal felváltott jogi aktus – Hatástalan indok
(EK 62. cikk, 2. pont, a) alpont és EK 67. cikk, (1) bekezdés)
Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A magánélet tiszteletben tartása – A személyes adatok védelme – A személyes adatok fogalma – Ujjlenyomatok levétele és az uniós polgárok útleveleiben való tárolása – Bennfoglaltság – A Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok sérelme
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikk; 2252/2004 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés)
Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – A tagállamok külső határainak átlépése – Az ellenőrzésre irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályok – A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok – Az említett útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet – Ujjlenyomatok levétele és az uniós polgárok útleveleiben való tárolása – A magánélet tiszteletben tartása – A személyes adatok védelme – Korlátozások – Feltételek – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 8. és 52. cikk, (1) bekezdés; 2252/2004 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés és 4. cikk, (3) bekezdés)
Mind az EK‑Szerződés IV. címében található EK 62. cikk 2. pontja a) alpontjának szövegéből, mind pedig a rendelkezés által elérni kívánt célkitűzésből kitűnik, hogy az feljogosította a Tanácsot az Unió külső határain a határt átlépő személyek személyazonosságának vizsgálatára irányuló ellenőrzések lefolytatásának szabályozásával. Lévén hogy az említett vizsgálat szükségszerűen magában foglalja a személyazonosság megállapítását lehetővé tevő okmányok bemutatását, az EK 62. cikk 2. pontjának a) alpontja az ilyen dokumentumokkal és különösen az útlevelekkel kapcsolatos normatív rendelkezések elfogadására hatalmazta fel a Tanácsot.
Ami az uniós jogalkotó e területen fennálló hatáskörét illeti, meg kell állapítani egyrészről, hogy e cikk, amely a „személyek” ellenőrzésére hivatkozott, anélkül hogy ezt tovább pontosította volna, nemcsak harmadik országok állampolgáraira, hanem egyúttal az uniós polgárokra, következésképpen ez utóbbiak útleveleire is vonatkozott.
Másrészt az uniós polgárok útlevelei biztonsági előírásainak harmonizálása annak elkerülése céljából bizonyulhat szükségesnek, hogy az útlevelek a harmadik országok állampolgárai számára kiállított vízumformátum és egységes tartózkodási engedély tekintetében előírtaknál kevésbé tökéletes biztonsági jellemzőkkel rendelkezzenek. E feltételek mellett úgy kell tekinteni, hogy az uniós jogalkotó hatáskörrel rendelkezik az uniós polgárok útlevelei tekintetében egyenértékű biztonsági jellemzők előírására, amennyiben ez a hatáskör lehetővé teszi annak elkerülését, hogy az útlevelek hamisítás vagy csalárd felhasználás célpontjává váljanak.
(vö. 17–19. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 21., 22. pont)
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke többek között azt írja elő, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák. A 8. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Ezen – együttesen értelmezett – rendelkezésekből következik, hogy főszabály szerint az említett jogok sérelmét képezheti a személyes adatoknak harmadik személyek általi bármely kezelése. Az ujjlenyomatok e fogalomba tartoznak, mivel objektíven tartalmaznak természetes személyekre vonatkozó egyedi információkat és lehetővé teszik személyazonosságuk pontos meghatározását. A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének alkalmazása azt vonja maga után, hogy a nemzeti hatóságok leveszik az érintett személyek ujjlenyomatait, valamint hogy azokat az útlevél tárolóelemében megőrzik. Ennélfogva az ehhez hasonló intézkedéseket a személyes adatok kezelésének, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok sérelmének kell tekinteni.
(vö. 24., 25., 27., 29., 30. pont)
Ami az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében kimondott azon jogok sérelmének igazolását illeti, amelyek nem korlátlan jogosultságokat, először is emlékeztetni kell arra, hogy az útlevelek kiállításával összefüggésben az ujjlenyomatvételből és az ujjlenyomatok megőrzéséből eredő korlátozást – a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében – törvényben előírtnak kell tekinteni, mivel e műveleteket a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése írja elő. Továbbá az útlevél‑hamisítás megelőzése és az útlevelek csalárd felhasználásának – azaz jogosultjaiktól eltérő személyek általi használatuknak – a megakadályozása révén az említett rendelkezés következésképpen különösen arra törekszik, hogy megakadályozza személyeknek az Unió területére való jogellenes belépését.
Ezen túlmenően a 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt ujjlenyomatvétel és az ujjlenyomatok megőrzése alkalmas az e rendelet által kívánt célok, ekként pedig a személyek Unió területére történő jogellenes belépésének megakadályozására irányuló célkitűzés megvalósítására.
Egyrészt ugyan a személyazonosság ujjlenyomatokkal történő vizsgálatának módszere nem teljesen megbízható, mivel nem zárja ki teljes mértékben a jogosulatlan személyek számára a beengedést, ugyanakkor jelentős mértékben csökkenti az ilyen beengedések kockázatát ahhoz képest, ha ezt a módszert nem alkalmaznák. Másrészt az útlevél birtokosa ujjlenyomatai e dokumentumban szereplő adatokkal való egyezőségének hiánya nem jelenti azt, hogy az érintett személy esetében automatikusan megtagadják az Unió területére való belépést. Az egyezés hiányának egyetlen következménye, hogy az említett személy személyazonosságának végleges megállapítására irányuló mélyreható ellenőrzést eredményez.
Végül ami az ilyen adatkezelés szükségszerű jellegét illeti, a Bíróság nem szerzett tudomást olyan intézkedések meglétéről, amelyek eléggé hatékonyan tudnának hozzájárulni az útlevelek csalárd felhasználással szembeni védelmére irányuló célhoz, és amelyek ugyanakkor az ujjlenyomatokon alapuló módszernél kevésbé sértenék a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogokat. A 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése ne jár a levett ujjlenyomatok olyan kezelésével, amely túlmenne az említett cél eléréséhez szükséges mértéken. Az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése ugyanis kifejezetten pontosítja, hogy az ujjlenyomatok kizárólag az okmány valódiságának, valamint birtokosa személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel, és a 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy az védelmet biztosít ujjlenyomatokat tartalmazó adatok fel nem jogosított személyek általi leolvasásának kockázatával szemben, és csak azt írja elő, hogy az érintett adatokat az útlevél kiemelten biztonságos tárolóelemén őrzik meg, amely jogosultjának kizárólagos birtokában marad.
(vö. 33., 35–38., 42–45., 53., 54., 56., 57., 60. pont)
C‑291/12. sz. ügy
Michael Schwarz
kontra
Stadt Bochum
(a Verwaltungsgericht Gelsenkirchen [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség — Biometrikus útlevél — Ujjlenyomatok — 2252/2004/EK rendelet — 1. cikk, (2) bekezdés — Érvényesség — Jogi alap — Az elfogadásra irányuló eljárás — Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke — A magánélet tiszteletben tartásához való jog — A személyes adatok védelméhez való jog — Arányosság”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. október 17.
Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás — A tagállamok külső határainak átlépése — Az ellenőrzésre irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályok — A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok — Az említett útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet — Jogalap — Az uniós jogalkotó hatásköre — Biztonsági jellemzők megállapítása mind a harmadik országok állampolgárainak útleveleire, mind pedig az uniós polgárok útleveleire vonatkozóan
(EK 62. cikk, 2. pont, a) alpont; 2252/2004 tanácsi rendelet)
Intézmények jogi aktusai — Előkészítő eljárás — Konzultáció a Parlamenttel — Hiány — Az együttdöntési eljárás szerint elfogadott új jogi aktussal felváltott jogi aktus — Hatástalan indok
(EK 62. cikk, 2. pont, a) alpont és EK 67. cikk, (1) bekezdés)
Alapvető jogok — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — A magánélet tiszteletben tartása — A személyes adatok védelme — A személyes adatok fogalma — Ujjlenyomatok levétele és az uniós polgárok útleveleiben való tárolása — Bennfoglaltság — A Charta 7. és 8. cikkében elismert jogok sérelme
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikk; 2252/2004 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés)
Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás — A tagállamok külső határainak átlépése — Az ellenőrzésre irányuló előírásokra és eljárásokra vonatkozó közös szabályok — A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok — Az említett útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet — Ujjlenyomatok levétele és az uniós polgárok útleveleiben való tárolása — A magánélet tiszteletben tartása — A személyes adatok védelme — Korlátozások — Feltételek — Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 8. és 52. cikk, (1) bekezdés; 2252/2004 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés és 4. cikk, (3) bekezdés)
Mind az EK‑Szerződés IV. címében található EK 62. cikk 2. pontja a) alpontjának szövegéből, mind pedig a rendelkezés által elérni kívánt célkitűzésből kitűnik, hogy az feljogosította a Tanácsot az Unió külső határain a határt átlépő személyek személyazonosságának vizsgálatára irányuló ellenőrzések lefolytatásának szabályozásával. Lévén hogy az említett vizsgálat szükségszerűen magában foglalja a személyazonosság megállapítását lehetővé tevő okmányok bemutatását, az EK 62. cikk 2. pontjának a) alpontja az ilyen dokumentumokkal és különösen az útlevelekkel kapcsolatos normatív rendelkezések elfogadására hatalmazta fel a Tanácsot.
Ami az uniós jogalkotó e területen fennálló hatáskörét illeti, meg kell állapítani egyrészről, hogy e cikk, amely a „személyek” ellenőrzésére hivatkozott, anélkül hogy ezt tovább pontosította volna, nemcsak harmadik országok állampolgáraira, hanem egyúttal az uniós polgárokra, következésképpen ez utóbbiak útleveleire is vonatkozott.
Másrészt az uniós polgárok útlevelei biztonsági előírásainak harmonizálása annak elkerülése céljából bizonyulhat szükségesnek, hogy az útlevelek a harmadik országok állampolgárai számára kiállított vízumformátum és egységes tartózkodási engedély tekintetében előírtaknál kevésbé tökéletes biztonsági jellemzőkkel rendelkezzenek. E feltételek mellett úgy kell tekinteni, hogy az uniós jogalkotó hatáskörrel rendelkezik az uniós polgárok útlevelei tekintetében egyenértékű biztonsági jellemzők előírására, amennyiben ez a hatáskör lehetővé teszi annak elkerülését, hogy az útlevelek hamisítás vagy csalárd felhasználás célpontjává váljanak.
(vö. 17–19. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 21., 22. pont)
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke többek között azt írja elő, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák. A 8. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Ezen – együttesen értelmezett – rendelkezésekből következik, hogy főszabály szerint az említett jogok sérelmét képezheti a személyes adatoknak harmadik személyek általi bármely kezelése. Az ujjlenyomatok e fogalomba tartoznak, mivel objektíven tartalmaznak természetes személyekre vonatkozó egyedi információkat és lehetővé teszik személyazonosságuk pontos meghatározását. A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének alkalmazása azt vonja maga után, hogy a nemzeti hatóságok leveszik az érintett személyek ujjlenyomatait, valamint hogy azokat az útlevél tárolóelemében megőrzik. Ennélfogva az ehhez hasonló intézkedéseket a személyes adatok kezelésének, valamint a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok sérelmének kell tekinteni.
(vö. 24., 25., 27., 29., 30. pont)
Ami az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében kimondott azon jogok sérelmének igazolását illeti, amelyek nem korlátlan jogosultságokat, először is emlékeztetni kell arra, hogy az útlevelek kiállításával összefüggésben az ujjlenyomatvételből és az ujjlenyomatok megőrzéséből eredő korlátozást – a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében – törvényben előírtnak kell tekinteni, mivel e műveleteket a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése írja elő. Továbbá az útlevél‑hamisítás megelőzése és az útlevelek csalárd felhasználásának – azaz jogosultjaiktól eltérő személyek általi használatuknak – a megakadályozása révén az említett rendelkezés következésképpen különösen arra törekszik, hogy megakadályozza személyeknek az Unió területére való jogellenes belépését.
Ezen túlmenően a 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt ujjlenyomatvétel és az ujjlenyomatok megőrzése alkalmas az e rendelet által kívánt célok, ekként pedig a személyek Unió területére történő jogellenes belépésének megakadályozására irányuló célkitűzés megvalósítására.
Egyrészt ugyan a személyazonosság ujjlenyomatokkal történő vizsgálatának módszere nem teljesen megbízható, mivel nem zárja ki teljes mértékben a jogosulatlan személyek számára a beengedést, ugyanakkor jelentős mértékben csökkenti az ilyen beengedések kockázatát ahhoz képest, ha ezt a módszert nem alkalmaznák. Másrészt az útlevél birtokosa ujjlenyomatai e dokumentumban szereplő adatokkal való egyezőségének hiánya nem jelenti azt, hogy az érintett személy esetében automatikusan megtagadják az Unió területére való belépést. Az egyezés hiányának egyetlen következménye, hogy az említett személy személyazonosságának végleges megállapítására irányuló mélyreható ellenőrzést eredményez.
Végül ami az ilyen adatkezelés szükségszerű jellegét illeti, a Bíróság nem szerzett tudomást olyan intézkedések meglétéről, amelyek eléggé hatékonyan tudnának hozzájárulni az útlevelek csalárd felhasználással szembeni védelmére irányuló célhoz, és amelyek ugyanakkor az ujjlenyomatokon alapuló módszernél kevésbé sértenék a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogokat. A 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése ne jár a levett ujjlenyomatok olyan kezelésével, amely túlmenne az említett cél eléréséhez szükséges mértéken. Az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése ugyanis kifejezetten pontosítja, hogy az ujjlenyomatok kizárólag az okmány valódiságának, valamint birtokosa személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel, és a 2252/2004 rendelet 1. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy az védelmet biztosít ujjlenyomatokat tartalmazó adatok fel nem jogosított személyek általi leolvasásának kockázatával szemben, és csak azt írja elő, hogy az érintett adatokat az útlevél kiemelten biztonságos tárolóelemén őrzik meg, amely jogosultjának kizárólagos birtokában marad.
(vö. 33., 35–38., 42–45., 53., 54., 56., 57., 60. pont)