1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az alapügy tárgyával össze nem függő kérdések
(EUMSZ 267. cikk)
2. Tagállamok – Fenntartott hatáskörök – Hozzáadottérték-adóra vonatkozó szankciók – E hatáskörnek az uniós jog és általános elveinek tiszteletben tartásával történő gyakorlására irányuló kötelezettség
3. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Az adósemlegesség elve – Terjedelem – Tagállam által a könyvelési kötelezettségnek eleget nem tevő adóalannyal szemben előírt késedelmi bírság – A mulasztás pótlása – Az adó megfizetése – Megengedhetőség – A nemzeti bíróság által bizonyos körülményeknek a 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére és az arányosság elvére tekintettel történő értékelése
(2006/112 tanácsi irányelv, 242. és 273. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 27. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 31. pont)
3. Az adósemlegesség elvével nem ellentétes az, hogy valamely tagállam adóhatósága a megfizetendő héa megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró körülmények könyvelésére és bevallására vonatkozó kötelezettségét nem a nemzeti szabályozásban előírt határidőn belül teljesítő adóalannyal szemben a határidőn túl megfizetett héa összegével megegyező összegű pénzbírságot szab ki, ha az adóalany e mulasztást később pótolta, és a fizetendő adót annak kamataival teljes mértékben megfizette. A nemzeti bíróság feladata, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére figyelemmel, és az alapügy körülményeire – különösen azon határidőre, amelyen belül a szabálytalanságot helyesbítették, valamint e szabálytalanság súlyosságára, továbbá az adóalanynak felróható esetleges csalásra vagy az alkalmazandó szabályozás esetleges, az adóalanynak felróható megkerülésére – tekintettel értékelje, hogy a kiszabott szankció nem haladja-e meg az adó megfelelő behajtása és a csalás elkerülése célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket.
Ugyanis a jogalanyok nem alkalmazhatják visszaélésszerűen vagy csalárd módon az uniós jogszabályokat. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az adó késedelmes megfizetése önmagában nem tekinthető csalásnak.
(vö. 41–43. pont és a rendelkező rész)
C-259/12. sz. ügy
Teritorialna direktsia na Natsionalnata agentsia za prihodite – Plovdiv
kontra
Rodopi-M 91 OOD
(az Administrativen sad Plovdiv [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Adózás — Héa — 2006/112/EK irányelv — Az adósemlegesség és az arányosság elve — Számla érvénytelenítésének késedelmes könyvelése és bevallása — A mulasztás pótlása — Az adó megfizetése — Állami költségvetés — Kár hiánya — Közigazgatási szankció”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2013. június 20.
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az alapügy tárgyával össze nem függő kérdések
(EUMSZ 267. cikk)
Tagállamok – Fenntartott hatáskörök – Hozzáadottérték-adóra vonatkozó szankciók – E hatáskörnek az uniós jog és általános elveinek tiszteletben tartásával történő gyakorlására irányuló kötelezettség
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Az adósemlegesség elve – Terjedelem – Tagállam által a könyvelési kötelezettségnek eleget nem tevő adóalannyal szemben előírt késedelmi bírság – A mulasztás pótlása – Az adó megfizetése – Megengedhetőség – A nemzeti bíróság által bizonyos körülményeknek a 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére és az arányosság elvére tekintettel történő értékelése
(2006/112 tanácsi irányelv, 242. és 273. cikk)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 27. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 31. pont)
Az adósemlegesség elvével nem ellentétes az, hogy valamely tagállam adóhatósága a megfizetendő héa megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró körülmények könyvelésére és bevallására vonatkozó kötelezettségét nem a nemzeti szabályozásban előírt határidőn belül teljesítő adóalannyal szemben a határidőn túl megfizetett héa összegével megegyező összegű pénzbírságot szab ki, ha az adóalany e mulasztást később pótolta, és a fizetendő adót annak kamataival teljes mértékben megfizette. A nemzeti bíróság feladata, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére figyelemmel, és az alapügy körülményeire – különösen azon határidőre, amelyen belül a szabálytalanságot helyesbítették, valamint e szabálytalanság súlyosságára, továbbá az adóalanynak felróható esetleges csalásra vagy az alkalmazandó szabályozás esetleges, az adóalanynak felróható megkerülésére – tekintettel értékelje, hogy a kiszabott szankció nem haladja-e meg az adó megfelelő behajtása és a csalás elkerülése célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket.
Ugyanis a jogalanyok nem alkalmazhatják visszaélésszerűen vagy csalárd módon az uniós jogszabályokat. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az adó késedelmes megfizetése önmagában nem tekinthető csalásnak.
(vö. 41–43. pont és a rendelkező rész)