Keywords
Summary

Keywords

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az alapügy tárgyával össze nem függő kérdések

(EUMSZ 267. cikk)

2. Tagállamok – Fenntartott hatáskörök – Hozzáadottérték-adóra vonatkozó szankciók – E hatáskörnek az uniós jog és általános elveinek tiszteletben tartásával történő gyakorlására irányuló kötelezettség

3. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Az adósemlegesség elve – Terjedelem – Tagállam által a könyvelési kötelezettségnek eleget nem tevő adóalannyal szemben előírt késedelmi bírság – A mulasztás pótlása – Az adó megfizetése – Megengedhetőség – A nemzeti bíróság által bizonyos körülményeknek a 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére és az arányosság elvére tekintettel történő értékelése

(2006/112 tanácsi irányelv, 242. és 273. cikk)

Summary

1. Lásd a határozat szövegét.

(vö. 27. pont)

2. Lásd a határozat szövegét.

(vö. 31. pont)

3. Az adósemlegesség elvével nem ellentétes az, hogy valamely tagállam adóhatósága a megfizetendő héa megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró körülmények könyvelésére és bevallására vonatkozó kötelezettségét nem a nemzeti szabályozásban előírt határidőn belül teljesítő adóalannyal szemben a határidőn túl megfizetett héa összegével megegyező összegű pénzbírságot szab ki, ha az adóalany e mulasztást később pótolta, és a fizetendő adót annak kamataival teljes mértékben megfizette. A nemzeti bíróság feladata, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére figyelemmel, és az alapügy körülményeire – különösen azon határidőre, amelyen belül a szabálytalanságot helyesbítették, valamint e szabálytalanság súlyosságára, továbbá az adóalanynak felróható esetleges csalásra vagy az alkalmazandó szabályozás esetleges, az adóalanynak felróható megkerülésére – tekintettel értékelje, hogy a kiszabott szankció nem haladja-e meg az adó megfelelő behajtása és a csalás elkerülése célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket.

Ugyanis a jogalanyok nem alkalmazhatják visszaélésszerűen vagy csalárd módon az uniós jogszabályokat. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az adó késedelmes megfizetése önmagában nem tekinthető csalásnak.

(vö. 41–43. pont és a rendelkező rész)


C-259/12. sz. ügy

Teritorialna direktsia na Natsionalnata agentsia za prihodite – Plovdiv

kontra

Rodopi-M 91 OOD

(az Administrativen sad Plovdiv [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Adózás — Héa — 2006/112/EK irányelv — Az adósemlegesség és az arányosság elve — Számla érvénytelenítésének késedelmes könyvelése és bevallása — A mulasztás pótlása — Az adó megfizetése — Állami költségvetés — Kár hiánya — Közigazgatási szankció”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2013. június 20.

  1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az alapügy tárgyával össze nem függő kérdések

    (EUMSZ 267. cikk)

  2. Tagállamok – Fenntartott hatáskörök – Hozzáadottérték-adóra vonatkozó szankciók – E hatáskörnek az uniós jog és általános elveinek tiszteletben tartásával történő gyakorlására irányuló kötelezettség

  3. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Az adósemlegesség elve – Terjedelem – Tagállam által a könyvelési kötelezettségnek eleget nem tevő adóalannyal szemben előírt késedelmi bírság – A mulasztás pótlása – Az adó megfizetése – Megengedhetőség – A nemzeti bíróság által bizonyos körülményeknek a 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére és az arányosság elvére tekintettel történő értékelése

    (2006/112 tanácsi irányelv, 242. és 273. cikk)

  1.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 27. pont)

  2.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 31. pont)

  3.  Az adósemlegesség elvével nem ellentétes az, hogy valamely tagállam adóhatósága a megfizetendő héa megállapítása szempontjából jelentőséggel bíró körülmények könyvelésére és bevallására vonatkozó kötelezettségét nem a nemzeti szabályozásban előírt határidőn belül teljesítő adóalannyal szemben a határidőn túl megfizetett héa összegével megegyező összegű pénzbírságot szab ki, ha az adóalany e mulasztást később pótolta, és a fizetendő adót annak kamataival teljes mértékben megfizette. A nemzeti bíróság feladata, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 242. és 273. cikkére figyelemmel, és az alapügy körülményeire – különösen azon határidőre, amelyen belül a szabálytalanságot helyesbítették, valamint e szabálytalanság súlyosságára, továbbá az adóalanynak felróható esetleges csalásra vagy az alkalmazandó szabályozás esetleges, az adóalanynak felróható megkerülésére – tekintettel értékelje, hogy a kiszabott szankció nem haladja-e meg az adó megfelelő behajtása és a csalás elkerülése célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket.

    Ugyanis a jogalanyok nem alkalmazhatják visszaélésszerűen vagy csalárd módon az uniós jogszabályokat. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az adó késedelmes megfizetése önmagában nem tekinthető csalásnak.

    (vö. 41–43. pont és a rendelkező rész)