C‑137/12. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset — 2011/853/EU tanácsi határozat — A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény — 98/84/EK irányelv — Jogalap — EUMSZ 207. cikk — Közös kereskedelempolitika — EUMSZ 114. cikk — Belső piac”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. október 22.

1. Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Szempontok – Kettős célt követő vagy kettős összetevőt magában foglaló uniós jogi aktus – Elsődleges vagy döntő jellegű célra, illetve összetevőre való utalás – A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról szóló 2011/853 határozat – A közös kereskedelempolitikával különös kapcsolatot mutató cél – A belső piac működésének javítására irányuló, másodlagos cél – Kizárólag az EUMSZ 207. cikk (4) bekezdése alapján, az EUMSZ 218. cikk (5) bekezdésével összefüggésben, való elfogadás

   (EUMSZ 114. cikk, EUMSZ 207. cikk, (4) bekezdés és EUMSZ 218. cikk, (5) bekezdés; 98/84 európai parlamenti és tanácsi irányelv; 2011/853 tanácsi határozat)

2. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A Bíróság általi korlátozás – A megtámadott jogi aktus joghatásainak fenntartása annak ésszerű időn belül való felváltásáig – Jogbiztonsági okokra alapozott igazolás

   (EUMSZ 264. cikk, második bekezdés)

1.  Az unió hatásköreinek rendszerében valamely jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak arra, hogy bírósági felülvizsgálat tárgyát képezzék; ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma. Ha az érintett aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az két cél elérésére irányul, vagy két összetevőt foglal magában, és ezek egyike elsődlegesnek vagy túlnyomó súlyúnak mutatkozik, míg a másik csak járulékos jellegű, az aktust csak egy jogalapra kell alapítani, mégpedig arra, amelyet az elsődleges vagy döntő cél vagy összetevő megkövetel.

   E tekintetben a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról szóló 2011/853 határozat elsődleges célkitűzése a közös kereskedelempolitikával mutat különös kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy annak elfogadásához az EUMSZ 207. cikk (4) bekezdésére és az EUMSZ 218. cikk (5) bekezdésére együttesen volt szükség mint jogalapra, ami egyébként azt is jelenti, hogy az egyezmény Unió nevében történő aláírása az EUMSZ 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján annak kizárólagos hatáskörébe tartozik. A belső piac működési feltételeinek javítása viszont az említett határozat másodlagos céljának tűnik, ami nem indokolja annak az EUMSZ 114. cikkére való alapítását.

   Ugyanis valamely uniós jogi aktus a közös kereskedelempolitika körébe tartozik akkor, ha kifejezetten a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat érinti, amennyiben a célja e kapcsolatok előmozdítása, elősegítése vagy szabályozása, és azokra közvetlen és azonnali hatást gyakorol. Ebből következik, hogy az Uniónak csak azok az aktusai tartozhatnak a közös kereskedelempolitika területére, amelyek különös kapcsolatot mutatnak a nemzetközi kereskedelmi forgalommal. E tekintetben, amíg a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló 98/84 irányelv célja az érintett szolgáltatások megfelelő uniós szintű jogi védelmének biztosítása annak érdekében, hogy előmozdítsa e szolgáltatások belső piacon belüli kereskedelmét, a 2011/853 határozat a szóban forgó egyezmény Unió nevében történő aláírására való felhatalmazással hasonló szintű védelem bevezetésére irányul azon európai államokban, amelyek nem tagjai az Uniónak, méghozzá azért, hogy elősegítse ez utóbbiakban az uniós szolgáltatók szolgáltatásnyújtását. Az így elérni kívánt cél tehát, amely – figyelemmel az említett határozatnak az egyezménnyel együttesen értelmezendő preambulumbekezdéseire – e határozat elsődleges céljának tűnik, különös kapcsolatot mutat az említett szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi forgalommal, amely alkalmas arra, hogy igazolja e határozatnak a közös kereskedelempolitika területéhez való kapcsolását.

   (vö. 52., 53., 57., 58., 64., 65., 76. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 78–81. pont)

C‑137/12. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset — 2011/853/EU tanácsi határozat — A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény — 98/84/EK irányelv — Jogalap — EUMSZ 207. cikk — Közös kereskedelempolitika — EUMSZ 114. cikk — Belső piac”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. október 22.

1. Intézmények jogi aktusai — A jogalap megválasztása — Szempontok — Kettős célt követő vagy kettős összetevőt magában foglaló uniós jogi aktus — Elsődleges vagy döntő jellegű célra, illetve összetevőre való utalás — A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról szóló 2011/853 határozat — A közös kereskedelempolitikával különös kapcsolatot mutató cél — A belső piac működésének javítására irányuló, másodlagos cél — Kizárólag az EUMSZ 207. cikk (4) bekezdése alapján, az EUMSZ 218. cikk (5) bekezdésével összefüggésben, való elfogadás

   (EUMSZ 114. cikk, EUMSZ 207. cikk, (4) bekezdés és EUMSZ 218. cikk, (5) bekezdés; 98/84 európai parlamenti és tanácsi irányelv; 2011/853 tanácsi határozat)

2. Megsemmisítés iránti kereset — Megsemmisítést kimondó ítélet — Joghatások — A Bíróság általi korlátozás — A megtámadott jogi aktus joghatásainak fenntartása annak ésszerű időn belül való felváltásáig — Jogbiztonsági okokra alapozott igazolás

   (EUMSZ 264. cikk, második bekezdés)

1.  Az unió hatásköreinek rendszerében valamely jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak arra, hogy bírósági felülvizsgálat tárgyát képezzék; ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma. Ha az érintett aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az két cél elérésére irányul, vagy két összetevőt foglal magában, és ezek egyike elsődlegesnek vagy túlnyomó súlyúnak mutatkozik, míg a másik csak járulékos jellegű, az aktust csak egy jogalapra kell alapítani, mégpedig arra, amelyet az elsődleges vagy döntő cél vagy összetevő megkövetel.

   E tekintetben a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezménynek az Unió nevében történő aláírásáról szóló 2011/853 határozat elsődleges célkitűzése a közös kereskedelempolitikával mutat különös kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy annak elfogadásához az EUMSZ 207. cikk (4) bekezdésére és az EUMSZ 218. cikk (5) bekezdésére együttesen volt szükség mint jogalapra, ami egyébként azt is jelenti, hogy az egyezmény Unió nevében történő aláírása az EUMSZ 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján annak kizárólagos hatáskörébe tartozik. A belső piac működési feltételeinek javítása viszont az említett határozat másodlagos céljának tűnik, ami nem indokolja annak az EUMSZ 114. cikkére való alapítását.

   Ugyanis valamely uniós jogi aktus a közös kereskedelempolitika körébe tartozik akkor, ha kifejezetten a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat érinti, amennyiben a célja e kapcsolatok előmozdítása, elősegítése vagy szabályozása, és azokra közvetlen és azonnali hatást gyakorol. Ebből következik, hogy az Uniónak csak azok az aktusai tartozhatnak a közös kereskedelempolitika területére, amelyek különös kapcsolatot mutatnak a nemzetközi kereskedelmi forgalommal. E tekintetben, amíg a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló 98/84 irányelv célja az érintett szolgáltatások megfelelő uniós szintű jogi védelmének biztosítása annak érdekében, hogy előmozdítsa e szolgáltatások belső piacon belüli kereskedelmét, a 2011/853 határozat a szóban forgó egyezmény Unió nevében történő aláírására való felhatalmazással hasonló szintű védelem bevezetésére irányul azon európai államokban, amelyek nem tagjai az Uniónak, méghozzá azért, hogy elősegítse ez utóbbiakban az uniós szolgáltatók szolgáltatásnyújtását. Az így elérni kívánt cél tehát, amely – figyelemmel az említett határozatnak az egyezménnyel együttesen értelmezendő preambulumbekezdéseire – e határozat elsődleges céljának tűnik, különös kapcsolatot mutat az említett szolgáltatásokra vonatkozó nemzetközi kereskedelmi forgalommal, amely alkalmas arra, hogy igazolja e határozatnak a közös kereskedelempolitika területéhez való kapcsolását.

   (vö. 52., 53., 57., 58., 64., 65., 76. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 78–81. pont)