C‑86/12. sz. ügy
Adzo Domenyo Alokpa és társai
kontra
Ministre du Travail, de l’Emploi et de l’Immigration
(a Cour administrative [Luxemburg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Uniós polgárság — EUMSZ 20. cikk és EUMSZ 21. cikk — 2004/38/EK irányelv — Kiskorú uniós polgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező egyenes ági felmenőjének tartózkodási joga — Az állampolgárságuk szerinti országtól eltérő olyan országban született uniós polgárok, amelyben nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal — Alapvető jogok”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2013. október 10.
Uniós polgárság – A Szerződés rendelkezései – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – 2004/38 irányelv – Kiskorú uniós polgárok, akik soha nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, mindig a lakóhely szerinti tagállamban tartózkodtak és valamely más tagállam állampolgárságával rendelkeznek – A lakóhely szerinti tagállam részéről annak megtagadása, hogy tartózkodási jogot ismerjen el azon harmadik állambeli állampolgár számára, aki az említett uniós polgárok szülője – Megengedhetőség – A lakóhely szerinti tagállamban elegendő anyagi fedezettel és teljes körű egészségbiztosítással való rendelkezésre vonatkozó feltétel teljesítésére irányuló kötelezettség
(EUMSZ 20. cikk és EUMSZ 21. cikk; 2004/38 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (1) bekezdés)
Uniós polgárság – A Szerződés rendelkezései – A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog – Kiskorú uniós polgárok, akik soha nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, mindig a lakóhely szerinti tagállamban tartózkodtak és valamely más tagállam állampolgárságával rendelkeznek – A lakóhely szerinti tagállam részéről annak megtagadása, hogy tartózkodási jogot ismerjen el azon harmadik állambeli állampolgár számára, aki az említett uniós polgárok szülője – Megengedhetőség – Feltétel – Megtagadás, amely az említett polgárok tekintetében nem jár azzal, hogy megfossza őket az uniós polgár jogállásukkal összefüggő jogok lényegének tényleges élvezetétől
(EUMSZ 20. cikk)
Az EUMSZ 20. cikket és az EUMSZ 21. cikket úgy kell értelmezni, mint amelyekkel nem ellentétes, ha valamely tagállam annak ellenére megtagadja egy harmadik országbeli állampolgártól a területén való tartózkodás jogát, hogy ez az állampolgár egyedül tartja el a kiskorú uniós polgár gyermekeit, akik születésük óta vele élnek ebben a tagállamban, de nem rendelkeznek e tagállam állampolgárságával, és nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, amennyiben ezek az uniós polgárok nem tesznek eleget az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38 irányelvben foglalt feltételeknek. Ez utóbbi irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját – amely szerint az ilyen uniós polgároknak elegendő anyagi fedezettel és teljes körű egészségbiztosítással kell rendelkezniük – kétségkívül úgy kell értelmezni, hogy elegendő, ha az említett uniós polgárok ilyen fedezettel rendelkeznek, e rendelkezés azonban a legcsekélyebb mértékben sem írja elő a fedezet eredetét, és ezt a fedezetet például az érintett kiskorú polgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező szülője is biztosíthatja. Amennyiben azonban a 2004/38 irányelv 7. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, az EUMSZ 21. cikket úgy kell értelmezni, mint amellyel nem ellentétes az, hogy a szüleiktől megtagadják tartózkodási jogot a lakóhely szerinti tagállamban.
(vö. 27., 29–31., 36. pont és a rendelkező rész)
Ami az EUMSZ 20. cikket illeti, vannak egészen különleges tényállások, amelyekben – noha a harmadik államok állampolgárainak tartózkodási jogára vonatkozó másodlagos jog nem alkalmazható, és az érintett uniós polgár nem élt a szabad mozgáshoz való jogával – kivételes jelleggel nem tagadható meg a tartózkodási jog harmadik állam olyan állampolgárától, aki az említett uniós polgár családtagja, mivel ellenkező esetben sérülne az általa élvezett uniós polgárság hatékony érvényesülése, ha a tartózkodási jog megtagadásának következtében az uniós polgár valójában kénytelen lenne elhagyni az Unió egészének területét, és ezzel megfosztanák őt az uniós polgárság jogállása révén biztosított jogok lényegének tényleges élvezetétől. Mindazonáltal azon harmadik állambeli állampolgár, aki olyan kiskorú uniós polgárok tényleges felügyeletét egyedül ellátó személy, akik a születésük óta vele élnek valamely tagállamban, és akik nem állampolgárai ennek az államnak, maga is rendelkezhet azzal a származékos joggal, hogy őket azon tagállam területére kísérje, és ott tartózkodjék velük, amelynek az állampolgárai. Következésképpen az, hogy az ezen uniós polgárok lakóhelye szerinti tagállam hatóságai megtagadják a harmadik állambeli állampolgár szülőjüktől a tartózkodási jogot, főszabály szerint nem járhat azzal a következménnyel, hogy a gyermekei kénytelenek legyenek elhagyni az Unió egészének területét.
(vö. 32., 34., 35. pont)
C‑86/12. sz. ügy
Adzo Domenyo Alokpa és társai
kontra
Ministre du Travail, de l’Emploi et de l’Immigration
(a Cour administrative [Luxemburg] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Uniós polgárság — EUMSZ 20. cikk és EUMSZ 21. cikk — 2004/38/EK irányelv — Kiskorú uniós polgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező egyenes ági felmenőjének tartózkodási joga — Az állampolgárságuk szerinti országtól eltérő olyan országban született uniós polgárok, amelyben nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal — Alapvető jogok”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2013. október 10.
Uniós polgárság — A Szerződés rendelkezései — A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog — 2004/38 irányelv — Kiskorú uniós polgárok, akik soha nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, mindig a lakóhely szerinti tagállamban tartózkodtak és valamely más tagállam állampolgárságával rendelkeznek — A lakóhely szerinti tagállam részéről annak megtagadása, hogy tartózkodási jogot ismerjen el azon harmadik állambeli állampolgár számára, aki az említett uniós polgárok szülője — Megengedhetőség — A lakóhely szerinti tagállamban elegendő anyagi fedezettel és teljes körű egészségbiztosítással való rendelkezésre vonatkozó feltétel teljesítésére irányuló kötelezettség
(EUMSZ 20. cikk és EUMSZ 21. cikk; 2004/38 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, (1) bekezdés)
Uniós polgárság — A Szerződés rendelkezései — A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való jog — Kiskorú uniós polgárok, akik soha nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, mindig a lakóhely szerinti tagállamban tartózkodtak és valamely más tagállam állampolgárságával rendelkeznek — A lakóhely szerinti tagállam részéről annak megtagadása, hogy tartózkodási jogot ismerjen el azon harmadik állambeli állampolgár számára, aki az említett uniós polgárok szülője — Megengedhetőség — Feltétel — Megtagadás, amely az említett polgárok tekintetében nem jár azzal, hogy megfossza őket az uniós polgár jogállásukkal összefüggő jogok lényegének tényleges élvezetétől
(EUMSZ 20. cikk)
Az EUMSZ 20. cikket és az EUMSZ 21. cikket úgy kell értelmezni, mint amelyekkel nem ellentétes, ha valamely tagállam annak ellenére megtagadja egy harmadik országbeli állampolgártól a területén való tartózkodás jogát, hogy ez az állampolgár egyedül tartja el a kiskorú uniós polgár gyermekeit, akik születésük óta vele élnek ebben a tagállamban, de nem rendelkeznek e tagállam állampolgárságával, és nem éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, amennyiben ezek az uniós polgárok nem tesznek eleget az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38 irányelvben foglalt feltételeknek. Ez utóbbi irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontját – amely szerint az ilyen uniós polgároknak elegendő anyagi fedezettel és teljes körű egészségbiztosítással kell rendelkezniük – kétségkívül úgy kell értelmezni, hogy elegendő, ha az említett uniós polgárok ilyen fedezettel rendelkeznek, e rendelkezés azonban a legcsekélyebb mértékben sem írja elő a fedezet eredetét, és ezt a fedezetet például az érintett kiskorú polgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező szülője is biztosíthatja. Amennyiben azonban a 2004/38 irányelv 7. cikke (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, az EUMSZ 21. cikket úgy kell értelmezni, mint amellyel nem ellentétes az, hogy a szüleiktől megtagadják tartózkodási jogot a lakóhely szerinti tagállamban.
(vö. 27., 29–31., 36. pont és a rendelkező rész)
Ami az EUMSZ 20. cikket illeti, vannak egészen különleges tényállások, amelyekben – noha a harmadik államok állampolgárainak tartózkodási jogára vonatkozó másodlagos jog nem alkalmazható, és az érintett uniós polgár nem élt a szabad mozgáshoz való jogával – kivételes jelleggel nem tagadható meg a tartózkodási jog harmadik állam olyan állampolgárától, aki az említett uniós polgár családtagja, mivel ellenkező esetben sérülne az általa élvezett uniós polgárság hatékony érvényesülése, ha a tartózkodási jog megtagadásának következtében az uniós polgár valójában kénytelen lenne elhagyni az Unió egészének területét, és ezzel megfosztanák őt az uniós polgárság jogállása révén biztosított jogok lényegének tényleges élvezetétől. Mindazonáltal azon harmadik állambeli állampolgár, aki olyan kiskorú uniós polgárok tényleges felügyeletét egyedül ellátó személy, akik a születésük óta vele élnek valamely tagállamban, és akik nem állampolgárai ennek az államnak, maga is rendelkezhet azzal a származékos joggal, hogy őket azon tagállam területére kísérje, és ott tartózkodjék velük, amelynek az állampolgárai. Következésképpen az, hogy az ezen uniós polgárok lakóhelye szerinti tagállam hatóságai megtagadják a harmadik állambeli állampolgár szülőjüktől a tartózkodási jogot, főszabály szerint nem járhat azzal a következménnyel, hogy a gyermekei kénytelenek legyenek elhagyni az Unió egészének területét.
(vö. 32., 34., 35. pont)