C‑40/12. P. sz. ügy
Gascogne Sack Deutschland GmbH
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés — Verseny — Kartellek — A műanyag ipari zsákok piaca — A leányvállalat által elkövetett jogsértés anyavállalatnak való betudhatósága — A Törvényszék előtti eljárás túlzott időtartama — A hatékony bírói jogvédelem elve”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. november 26.
Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap – A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése – Az ártatlanság vélelmére alapított kifogás késedelmes előadását igazoló új tény – Kizártság
(EU 6. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 42. cikk, 2. §, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §, első bekezdés)
Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudhatóság – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Az ártatlanság vélelme elvének megsértése – Hiány
(EK 81. cikk, (1) bekezdés [jelenleg EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés]; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk és 53. cikk, első bekezdés)
Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 296. cikk, (2) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)
Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – A Bíróság által biztosított tiszteletben tartás – Tisztességes eljáráshoz való, mindenkit megillető jog – Ésszerű határidő betartása – Az Emberi Jogok Európai Egyezménye általi elismerés – Az Európai Unió Alapjogi Chartájára való hivatkozás – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
Fellebbezés – Jogalapok – Eljárási szabálytalanság – Az ésszerű eljárási időtartam elvének megsértése – Elfogadhatóság – Feltételek
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)
Bírósági eljárás – A Törvényszék előtti eljárás időtartama – Ésszerű határidő – A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita – Az ésszerű határidő be nem tartása – Következmények
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Bírósági eljárás – A Törvényszék előtti eljárás időtartama – Ésszerű határidő – Értékelési szempontok
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Szerződésen kívüli felelősség – A Törvényszék előtti eljárás túlzott időtartamára alapított kérelem – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Értékelési szempontok – Az ítélkező testület összetétele
(EUMSZ 256., EUMSZ 269. és EUMSZ 340. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Fellebbezés – A Bíróság hatásköre – A vállalkozással szemben kiszabott bírság összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása – Kizártság – A fellebbező pénzügyi helyzetére alapított jogalap – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 101. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk)
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját az Unió elsődleges jogába emelő Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem tekinthető a Bíróság eljárási szabályzata 42. cikke 2. §‑a első bekezdésének értelmében vett új jogi elemnek, így nem igazolhatja új jogalapoknak az eljárás során történő előterjesztését. A Bíróság ugyanis már e szerződés hatálybalépését megelőzően is számos alkalommal megállapította, hogy az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkéből következő, tisztességes eljáráshoz való jog olyan alapvető jogot jelent, amelyet az Európai Unió az EU 6. cikk (2) bekezdése értelmében általános jogelvként tiszteletben tart.
A Bíróság által az eljárási szabályzata alkalmazására vonatkozóan kimondott ezen értelmezés értelemszerűen vonatkozik a Törvényszék eljárási szabályzata megfelelő rendelkezéseinek alkalmazására is.
(vö. 28., 29. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 30. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 35., 40., 41. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 46., 47., 50–52., 62–65. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 75., 76., 102. pont)
A Törvényszék által elkövetett eljárási szabálytalanságra alapított, először a fellebbezés keretében előterjesztett jogalapot illetően megállapítható: jóllehet az adott fél hivatkozhat eljárási szabálytalanságra, amint úgy véli, hogy megállapítható az alkalmazandó szabályok megsértése, ezt nem köteles olyan szakaszban tenni, amikor e jogsértés hatásai még nem ismertek teljességükben.
Így különösen az ésszerű időtartam Törvényszék általi túllépését illetően az a fellebbező, aki úgy véli, hogy az ésszerű időtartam Törvényszék általi túllépése sérti az érdekeit, nem köteles azonnal hivatkozni e jogsértésre. Adott esetben várhat az eljárás végéig, hogy kiderüljön annak teljes hossza, hogy ekképpen rendelkezzen minden szükséges elemmel az általa elszenvedett jogsértés megállapításához. Következésképpen az ilyen szabálytalanságra alapított jogalap akkor is elfogadható, ha azt a fellebbező először csak a fellebbezésében adja elő.
(vö. 78. pont)
Amennyiben valamely uniós bíróság megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdéséből eredő azon kötelezettségét, hogy az előtte folyamatban levő ügyeket ésszerű időn belül tárgyalja, ezt a Törvényszék előtt indított kártérítés iránti eljárás keretében lehet szankcionálni, mivel az ilyen kereset képez hatékony jogorvoslatot.
Ebből következően az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelmet nem lehet fellebbezés formájában közvetlenül a Bíróság elé terjeszteni, hanem azt magához a Törvényszékhez kell benyújtani.
Amennyiben nem létezik olyan ténykörülmény, amely arra utalna, hogy a Törvényszék előtti eljárás elhúzódása hatással lett volna a jogvita kimenetelére, az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztása nem vezethet a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Továbbá, figyelembe véve az uniós versenyjogi szabályok tiszteletben tartásának szükségességét, a Bíróság nem engedheti meg a fellebbezőnek a bírság megalapozottságának vagy összegének pusztán az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztásának indokával történő megkérdőjelezését, miközben a Bíróság a bírsággal és az általa szankcionált magatartással kapcsolatban a Törvényszék által tett megállapítások ellen irányuló jogalapok összességét mint megalapozatlant elutasította.
(vö. 80., 81., 84., 89., 90. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 91–93., 97–102. pont)
Az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelem folytán indult eljárásban a Törvényszék feladata, hogy mind a hivatkozott kár mértékét, mind pedig a kár és a vitás bírósági eljárás túlzott időtartama közötti okozati összefüggést az erre vonatkozóan nyújtott bizonyítékok vizsgálata révén értékelje.
E tekintetben az arra alapított kártérítési kereset esetében, hogy a Törvényszék megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdését, mivel nem tartotta tiszteletben az ésszerű időn belüli határozathozatallal kapcsolatos követelményeket, az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében a Törvényszék feladata, hogy figyelembe vegye a hasonló jogsértésekre alapított keresetek elbírálása tekintetében a tagállamok jogában alkalmazandó általános jogelveket. Ezzel összefüggésben különösen azt kell vizsgálnia, hogy a vagyoni kár létezésén felül azonosítható‑e olyan nem vagyoni kár, amely az eljárás időtartamának elhúzódása által érintett felet érte, és amely adott esetben megfelelő kártérítést alapoz meg.
Ennélfogva az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének értelmében az ilyen kártérítési keresetek elbírálására hatáskörrel rendelkező Törvényszék feladata, hogy a kifogásolt időtartamú eljárás alapjául szolgáló jogvitában eljárótól eltérő összetételű tanácsban, az ésszerű határidő elve Törvényszék általi betartásának vizsgálata céljából a Bíróság által meghatározott szempontok alapján hozzon határozatot.
(vö. 94–96, 109. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 106., 107. pont)
C‑40/12. P. sz. ügy
Gascogne Sack Deutschland GmbH
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés — Verseny — Kartellek — A műanyag ipari zsákok piaca — A leányvállalat által elkövetett jogsértés anyavállalatnak való betudhatósága — A Törvényszék előtti eljárás túlzott időtartama — A hatékony bírói jogvédelem elve”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. november 26.
Bírósági eljárás — Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése — Feltételek — Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap — A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése — Az ártatlanság vélelmére alapított kifogás késedelmes előadását igazoló új tény — Kizártság
(EU 6. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 42. cikk, 2. §, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §, első bekezdés)
Verseny — Uniós szabályok — Jogsértések — Betudhatóság — Anyavállalat és leányvállalatok — Gazdasági egység — Értékelési szempontok — A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme — Az ártatlanság vélelme elvének megsértése — Hiány
(EK 81. cikk, (1) bekezdés [jelenleg EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés]; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)
Fellebbezés — Jogalapok — Az indokolás elégtelensége — A Törvényszék hallgatólagos indokolása — Megengedhetőség — Feltételek
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk és 53. cikk, első bekezdés)
Fellebbezés — Jogalapok — Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap — Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 296. cikk, (2) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)
Európai uniós jog — Elvek — Alapvető jogok — A Bíróság által biztosított tiszteletben tartás — Tisztességes eljáráshoz való, mindenkit megillető jog — Ésszerű határidő betartása — Az Emberi Jogok Európai Egyezménye általi elismerés — Az Európai Unió Alapjogi Chartájára való hivatkozás — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
Fellebbezés — Jogalapok — Eljárási szabálytalanság — Az ésszerű eljárási időtartam elvének megsértése — Elfogadhatóság — Feltételek
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)
Bírósági eljárás — A Törvényszék előtti eljárás időtartama — Ésszerű határidő — A versenyszabályok megsértésének megtörténtével kapcsolatos jogvita — Az ésszerű határidő be nem tartása — Következmények
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Bírósági eljárás — A Törvényszék előtti eljárás időtartama — Ésszerű határidő — Értékelési szempontok
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Szerződésen kívüli felelősség — A Törvényszék előtti eljárás túlzott időtartamára alapított kérelem — Feltételek — Jogellenesség — Kár — Okozati összefüggés — Értékelési szempontok — Az ítélkező testület összetétele
(EUMSZ 256., EUMSZ 269. és EUMSZ 340. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, második bekezdés)
Fellebbezés — A Bíróság hatásköre — A vállalkozással szemben kiszabott bírság összegével kapcsolatban a Törvényszék által végzett értékelés méltányossági okokból való vitatása — Kizártság — A fellebbező pénzügyi helyzetére alapított jogalap — Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 101. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk)
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját az Unió elsődleges jogába emelő Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem tekinthető a Bíróság eljárási szabályzata 42. cikke 2. §‑a első bekezdésének értelmében vett új jogi elemnek, így nem igazolhatja új jogalapoknak az eljárás során történő előterjesztését. A Bíróság ugyanis már e szerződés hatálybalépését megelőzően is számos alkalommal megállapította, hogy az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkéből következő, tisztességes eljáráshoz való jog olyan alapvető jogot jelent, amelyet az Európai Unió az EU 6. cikk (2) bekezdése értelmében általános jogelvként tiszteletben tart.
A Bíróság által az eljárási szabályzata alkalmazására vonatkozóan kimondott ezen értelmezés értelemszerűen vonatkozik a Törvényszék eljárási szabályzata megfelelő rendelkezéseinek alkalmazására is.
(vö. 28., 29. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 30. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 35., 40., 41. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 46., 47., 50–52., 62–65. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 75., 76., 102. pont)
A Törvényszék által elkövetett eljárási szabálytalanságra alapított, először a fellebbezés keretében előterjesztett jogalapot illetően megállapítható: jóllehet az adott fél hivatkozhat eljárási szabálytalanságra, amint úgy véli, hogy megállapítható az alkalmazandó szabályok megsértése, ezt nem köteles olyan szakaszban tenni, amikor e jogsértés hatásai még nem ismertek teljességükben.
Így különösen az ésszerű időtartam Törvényszék általi túllépését illetően az a fellebbező, aki úgy véli, hogy az ésszerű időtartam Törvényszék általi túllépése sérti az érdekeit, nem köteles azonnal hivatkozni e jogsértésre. Adott esetben várhat az eljárás végéig, hogy kiderüljön annak teljes hossza, hogy ekképpen rendelkezzen minden szükséges elemmel az általa elszenvedett jogsértés megállapításához. Következésképpen az ilyen szabálytalanságra alapított jogalap akkor is elfogadható, ha azt a fellebbező először csak a fellebbezésében adja elő.
(vö. 78. pont)
Amennyiben valamely uniós bíróság megsérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdéséből eredő azon kötelezettségét, hogy az előtte folyamatban levő ügyeket ésszerű időn belül tárgyalja, ezt a Törvényszék előtt indított kártérítés iránti eljárás keretében lehet szankcionálni, mivel az ilyen kereset képez hatékony jogorvoslatot.
Ebből következően az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelmet nem lehet fellebbezés formájában közvetlenül a Bíróság elé terjeszteni, hanem azt magához a Törvényszékhez kell benyújtani.
Amennyiben nem létezik olyan ténykörülmény, amely arra utalna, hogy a Törvényszék előtti eljárás elhúzódása hatással lett volna a jogvita kimenetelére, az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztása nem vezethet a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Továbbá, figyelembe véve az uniós versenyjogi szabályok tiszteletben tartásának szükségességét, a Bíróság nem engedheti meg a fellebbezőnek a bírság megalapozottságának vagy összegének pusztán az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztásának indokával történő megkérdőjelezését, miközben a Bíróság a bírsággal és az általa szankcionált magatartással kapcsolatban a Törvényszék által tett megállapítások ellen irányuló jogalapok összességét mint megalapozatlant elutasította.
(vö. 80., 81., 84., 89., 90. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 91–93., 97–102. pont)
Az ésszerű időn belüli határozathozatal Törvényszék általi elmulasztásából eredő kár megtérítése iránti kérelem folytán indult eljárásban a Törvényszék feladata, hogy mind a hivatkozott kár mértékét, mind pedig a kár és a vitás bírósági eljárás túlzott időtartama közötti okozati összefüggést az erre vonatkozóan nyújtott bizonyítékok vizsgálata révén értékelje.
E tekintetben az arra alapított kártérítési kereset esetében, hogy a Törvényszék megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdését, mivel nem tartotta tiszteletben az ésszerű időn belüli határozathozatallal kapcsolatos követelményeket, az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében a Törvényszék feladata, hogy figyelembe vegye a hasonló jogsértésekre alapított keresetek elbírálása tekintetében a tagállamok jogában alkalmazandó általános jogelveket. Ezzel összefüggésben különösen azt kell vizsgálnia, hogy a vagyoni kár létezésén felül azonosítható‑e olyan nem vagyoni kár, amely az eljárás időtartamának elhúzódása által érintett felet érte, és amely adott esetben megfelelő kártérítést alapoz meg.
Ennélfogva az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének értelmében az ilyen kártérítési keresetek elbírálására hatáskörrel rendelkező Törvényszék feladata, hogy a kifogásolt időtartamú eljárás alapjául szolgáló jogvitában eljárótól eltérő összetételű tanácsban, az ésszerű határidő elve Törvényszék általi betartásának vizsgálata céljából a Bíróság által meghatározott szempontok alapján hozzon határozatot.
(vö. 94–96, 109. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 106., 107. pont)