A BÍRÓSÁG HATÁROZATA (az eljárási szabályzat 123b. cikke alapján létrejött különtanács)
2012. július 12.
„Felülvizsgálat”
A C‑334/12. RX. sz. ügyben,
az első főtanácsnok által a Bíróság alapokmányának 62. cikke alapján 2012. július 6‑án előterjesztett felülvizsgálati indítvány tárgyában
A BÍRÓSÁG (az eljárási szabályzat 123b. cikke alapján létrejött különtanács),
Tagjai: V. Skouris elnök, A. Tizzano, J. N. Cunha Rodrigues, K. Lenaerts (előadó) és J.‑C. Bonichot tanácselnökök,
meghozta a következő
Határozatot
1 Az első főtanácsnok felülvizsgálati indítványa az Európai Közösségek Törvényszékének (fellebbezési tanács) a T‑234/11. P. sz., Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben 2012. június 19‑én hozott ítéletére (az EBHT‑ban még nem tették közzé) vonatkozik, amelyben a Törvényszék elutasította Arango Jaramillónak és az Európai Beruházási Bank 34 másik alkalmazottjának (a továbbiakban: felperesek) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑34/10. sz., Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben 2011. február 4‑én hozott végzésével (az EBHT‑KSZ‑ben még nem tették közzé) szemben benyújtott fellebbezését, amely ítéletben a Közszolgálati Törvényszék elkésettség miatt elutasította a felperesek keresetét, melyben egyrészt a 2010 februári illetményelszámolásaik megsemmisítését kérték annyiban, amennyiben azokból kitűnt az Európai Beruházási Bank azon határozata, hogy megemelte a felperesek által fizetendő nyugdíjjárulékot, másrészt kérték az EBB kötelezését kártérítés megfizetésére.
Az ügy előzményei
2 A fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott ítéletből kitűnik, hogy 2007. január 1‑je óta az EBB alkalmazottainak illetményelszámolásai többé nem hagyományosan papíralapon készülnek, hanem elektronikus formában. Ezek minden hónapban megjelennek az EBB „Peoplesoft” elektronikus rendszerében, és így az alkalmazottak saját hivatali számítógépükről elérhetik őket.
3 2010. február 13‑án, szombaton a 2010 februári illetményelszámolások bekerültek a „Peoplesoft” elektronikus rendszerbe. Ezen elszámolásokból egyértelműen kitűnt, hogy a 2010 januári elszámolásokhoz képest a nyugdíjjárulék mértéke emelkedett, amely emelkedés az EBB által az alkalmazottai nyugdíjrendszerének reformja keretében hozott határozatok eredménye volt.
4 2010. május 26‑án a felperesek keresetet indítottak a Közszolgálati Törvényszék előtt, amelyben egyrészt a 2010 februári illetményelszámolásaik megsemmisítését kérték, másrészt az EBB kötelezését jelképes egy euró megfizetésére az őket ért nem vagyoni károk megtérítéseként.
5 A Közszolgálati Törvényszék Hivatalának címzett külön beadványban az EBB azt kérte, hogy a Közszolgálati Törvényszék az ügy érdemének vizsgálata nélkül határozzon a kereset elfogadhatóságáról.
6 A fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott végzéssel a Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította. A Közszolgálati Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a keresetindítás határideje, amely 2010. február 15‑én hétfőn kezdett telni, és a távolságra tekintettel járó tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbítva 2010. május 25‑én hétfőn járt le, így a felperesek által benyújtott keresetlevelet, amely 2010. május 26‑án 0 óra 0 perckor érkezett meg a Közszolgálati Törvényszék Hivatalához, elkésettnek, ebből következően elfogadhatatlannak kell tekinteni.
7 A felperesek fellebbezést nyújtottak be e határozattal szemben az Európai Unió Törvényszékéhez, amely a fellebbezést a fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott ítéletével elutasította.
8 Az említett ítélet 22–25. pontjában az Európai Unió Törvényszéke lényegében emlékeztetett azon ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az EBB és alkalmazottai közötti jogvitákra irányadó keresetindítási határidőt meghatározó rendelkezés hiányában az ilyen keresetet ésszerű határidőn belül kell megindítani. Az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 91. cikkének (3) bekezdésében előírt, az Európai Unió intézményei és azok tisztviselői vagy alkalmazottai közötti jogvitákra irányadó három hónapos határidőt „releváns összehasonlítási pontnak” tekintve annyiban, amennyiben e jogviták jellegüket tekintve hasonlítanak az EBB és alkalmazottai közötti, az EBB által hozott, annak alkalmazottainak sérelmet okozó és ez utóbbiak által megsemmisíteni kért határozataira vonatkozó belső jogvitákra, a Törvényszék ezen ítélet 27. pontjában, bizonyos korábbi ítéleteire alapozva úgy ítélte meg, hogy e határidő tiszteletben tartását főszabály szerint ésszerűnek kell tekinteni.
9 Az említett 27. pontban az Európai Unió Törvényszéke arra következtetett „a contrario […], hogy az EBB alkalmazottja által a három hónapos, a távolságra tekintettel járó tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbított határidő lejárta után indított keresetet főszabály szerint nem ésszerű határidőn belül indítottnak kell tekinteni”. A Törvényszék hozzátette, hogy ezen értelmezés elfogadható, „mivel jogvesztő határidőt előíró eljárási szabály esetén kizárólag a szigorú alkalmazás felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód”.
10 A fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott ítélet 30. pontjában az Európai Unió Törvényszéke elutasította a felperesek azon kifogását, amely szerint a Közszolgálati Törvényszék a jellegénél fogva rugalmas és a fennálló érdekek mérlegelését lehetővé tevő ésszerű határidő tiszteletben tartása elvének alkalmazását behelyettesítette a három hónapos rögzített határidő tiszteletben tartásának szigorú és általános jellegével. A Törvényszék többek között megállapította, hogy a Közszolgálati Törvényszék azon jogi szabály alkalmazására szorítkozott, amely „azon az általános vélelmen alapul, hogy a három hónapos határidő főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy az EBB alkalmazottai értékelni tudják az EBB nekik sérelmet okozó határozatainak jogszerűségét és adott esetben elő tudják készíteni keresetüket”, anélkül hogy „arra kötelezné az e szabályt alkalmazó uniós bíróságot, hogy minden eset körülményeit figyelembe vegye és többek között mérlegelje a fennálló konkrét érdekeket”.
11 Az Európai Unió Törvényszéke az említett ítélet 39. pontjában ismét emlékeztetett arra, hogy „jogvesztő határidőt előíró eljárási szabály esetén kizárólag a szigorú alkalmazás” felel meg többek között a jogbiztonság követelményének.
Értékelés
12 Mindenekelőtt rá kell mutatni, hogy noha már megállapítást nyert, hogy mivel az EBB személyzeti szabályzatában semmiféle iránymutatás nem szerepel, az „ésszerű határidő” fogalmára kell hivatkozni az EBB és annak alkalmazottai közötti jogviták keresetindítási határidejét illetően (lásd ebben az értelemben a T‑192/99. sz., Dunnett és társai kontra EBB ügyben 2001. március 6‑án hozott ítélet [EBHT 2001., II‑813. o.] 51–58. pontját), az EBB mindeddig nem fogadott el rendelkezést e tárgyban.
13 Ezen előzetes pontosítást követően meg kell állapítani, hogy fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül, mivel a fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott ítéletből kitűnik, hogy a három hónap és tíz napos határidő, amelyet főszabály szerint ésszerűnek kell tekinteni ahhoz, hogy az EBB valamely alkalmazottja megsemmisítés iránti keresetet indítson az EBB neki sérelmet okozó határozatával szemben, olyan határidő, amelynek elmulasztása a kereset elkésettségét és emiatt elfogadhatatlanságát vonja maga után, anélkül hogy az uniós bíróságnak figyelembe kellene vennie az adott ügy sajátos körülményeit.
14 E komoly veszély két okból ered, amelyek igazolják a fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott ítélet felülvizsgálatát.
15 Elsősorban el kell dönteni, hogy annak kimondásával, hogy a Közszolgálati Törvényszék azon határidő ésszerű jellegének értékelése során, amelyen belül az EBB alkalmazottai megsemmisítés iránti keresetet indítottak az EBB határozatával szemben, nem köteles figyelembe venni az adott ügy sajátos körülményeit, az Európai Unió Törvényszéke a contrario érvelés alapján olyan értelmezést adott‑e, amely összhangban áll azon ítélkezési gyakorlattal, amely szerint valamely az Unió elsődleges vagy másodlagos jogszabályaiban elő nem írt határidő ésszerű jellegét az adott ügy sajátos körülményeire tekintettel kell értékelni (lásd többek között a C‑238/99. P., C‑244/99. P., C‑245/99. P., C‑247/99. P., C‑250/99. P–C‑252/99. P., valamint C‑254/99. P. sz., Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. október 15‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑8375. o.] 187. és 192. pontját, valamint a C‑321/09. P. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 33. és 34. pontját).
16 Másodsorban el kell dönteni, hogy azáltal, hogy jogvesztő jelleget tulajdonít az Unió elsődleges vagy másodlagos jogszabályaiban elő nem írt keresetindítási határidő elmulasztásának, az Európai Unió Törvényszékének értelmezése nem sérti‑e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében előírt hatékony jogorvoslathoz való jogot.
17 Abban az esetben, ha megállapítást nyerne, hogy a fent hivatkozott Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben hozott ítéletben téves jogalkalmazás valósul meg, meg kellene vizsgálni, hogy az említett ítélet sérti‑e, és ha igen, milyen mértékben sérti a közösségi jog egységességét vagy koherenciáját.
A fenti indokok alapján a Bíróság (az eljárási szabályzat 123b. cikke alapján létrejött különtanács) a következőképpen határozott:
1) Felül kell vizsgálni az Európai Unió Törvényszékének (fellebbezési tanács) a T‑234/11. P. sz., Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben 2012. június 19‑én hozott ítéletét.
2) A felülvizsgálatnak arra a kérdésre kell irányulnia, hogy az Európai Unió Törvényszékének a T‑234/11. P. sz., Arango Jaramillo és társai kontra EBB ügyben 2012. június 19‑én hozott ítélete sérti‑e az uniós jog egységességét vagy koherenciáját amiatt, hogy a fellebbviteli bíróságként eljáró Törvényszék az „ésszerű határidő” fogalmát az Európai Beruházási Bank alkalmazottainak az EBB által hozott, nekik sérelmet okozó határozat megsemmisítésére irányuló keresete benyújtásával összefüggésben úgy értelmezte, mint amely határidő elmulasztása a kereset elkésettségét és emiatt elfogadhatatlanságát vonja maga után, anélkül hogy az uniós bíróságnak figyelembe kellene vennie az adott ügy sajátos körülményeit, valamint arra, hogy az „ésszerű határidő” fogalmának ezen értelmezése nem sérti‑e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében előírt hatékony jogorvoslathoz való jogot.
3) Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikkében említett érdekeltek és az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárás felei a jelen határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül tehetik meg az említett kérdésekre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az Európai Unió Bírósága előtt.
Aláírások