1.

Az építési beruházás odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó vállalkozásoktól elvárható, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) (a továbbiakban: 2004/18 irányelv) 47. és 48. cikke értelmében megfeleljenek a gazdasági és pénzügyi helyzetre, vagy a műszaki és/vagy szakmai alkalmasságra vonatkozó minimális teljesítményszintnek. Amellett, hogy saját maga rendelkezik ezekkel a kapacitásokkal, a gazdasági szereplő e követelményeknek eleget tehet úgy is, hogy „más személyek” kapacitására támaszkodik, „tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére” ( 3 ).

2.

A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy összhangban van‑e a 2004/18 irányelvvel, különösen annak 47. cikke (2) bekezdésével és 48. cikke (3) bekezdésével az a nemzeti jogszabály, amely egyre korlátozza azon szervezetek számát, amelynek a kapacitására az építési beruházás odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplő támaszkodhat. E kérdés megválaszolásához a Bíróságnak meg kell határoznia a tagállamok azon mérlegelési mozgásterének terjedelmét, amellyel a Bíróságnak a 2004/18 irányelvet megelőzően kialakított ítélkezési gyakorlatát kodifikáló előírások végrehajtása tekintetében rendelkeznek.

3.

A 2004/18 irányelv „Gazdasági és pénzügyi kapacitás” című 47. cikkének (2) bekezdése szerint:

„A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.”

4.

A 2004/18 irányelv „Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság” című 48. cikkének (3) bekezdése szerint:

„A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.”

5.

A 2004/18 irányelv „Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás” című 52. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A tagállamok vagy elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók hivatalos jegyzékeit, vagy közjogi, illetve magánjogi tanúsító szervezetek által végzett tanúsítást vezethetnek be.

A tagállamok az e jegyzékekbe történő felvétel és a tanúsító szervezetek által történő tanúsítványkibocsátás feltételeit a 45. cikk (1) bekezdésében, a 45. cikk (2) bekezdése a)–d) és g) pontjában, a 46. cikkben, a 47. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, a 48. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdésében, a 49. cikkben, és szükség szerint az 50. cikkben foglalt rendelkezésekhez igazítják.

A tagállamok az említett feltételeket a 47. cikk (2) bekezdéséhez és a 48. cikk (3) bekezdéséhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak. Ilyen esetben e gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik a második albekezdésben említett cikkekben megállapított minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelmükben hivatkoznak.”

6.

A 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdése a közbeszerzési eljárásokban való részvétellel kapcsolatban megállapítja, hogy „az építési beruházások esetében az ajánlattevő minden minősítési kategóriában csak egy erőforrást nyújtó szervezet kapacitására hivatkozhat. A pályázati hirdetmény a szerződés értéke vagy a szolgáltatások jellemzői alapján lehetővé teheti a több erőforrást nyújtó szervezet kapacitására való hivatkozást, ez azonban nem érintheti azt a tilalmat, amely szerint a 40. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti, az adott kategóriában az igazolás kiadását lehetővé tevő egyes gazdasági‑pénzügyi és műszaki‑szervezeti megfelelőségi követelményeket az ajánlattevő nem használhatja fel osztott módon”.

7.

Az alapeljárás felperese, a Raggruppamento Temporaneo di Imprese (a továbbiakban: RTI) az alapeljárásban ugyancsak felperes Swm Costruzioni 2 SpA (a társulás vezetője) és Mannocchi Luigino DI által létrehozott időszakos vállalati társulás részt vett a „238 Valdaso” jelzésű megyei közút felújításához és kiszélesítéséhez kapcsolódó építési beruházás odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásban.

8.

A vállalkozások szükséges minősítésének és a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek vállalkozások általi teljesítésének ellenőrzésével megbízott minősítő szervezet, a Società Organismo di Attestazione (a továbbiakban: SOA) tanúsítási követelményeinek való megfelelés érdekében az első felperes, az Swm Costruzioni 2 a felújításhoz és kiszélesítéshez kapcsolódó építési beruházásra irányadó ugyanazon minősítési kategóriába tartozó két szervezet kapacitására hivatkozott.

9.

2011. augusztus 2‑án az ajánlatkérő szerv, a Provincia di Fermo ugyanezen a napon hozott határozatában arról értesítette az RTI‑t, hogy kizárja őt a közbeszerzési eljárásból. Határozatának oka az volt, hogy megsértették a 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdésében szabályozott, ugyanazon kategórián belüli, a több erőforrást nyújtó szervezet kapacitására való hivatkozás tilalmát.

10.

Az RTI a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Tribunale Amministrativo Regionale per le Marchéhoz 2011. augusztus 5‑én benyújtott keresetével megtámadta ezt a határozatot. Az RTI a kérelmét arra az érvelésre alapozta, hogy a 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdése nem egyeztethető össze a 2004/18 irányelv vonatkozó rendelkezéseivel. A Tribunale Amministrativo Regionale per le Marche úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdést terjeszti előzetes döntéshozatalra:

„Úgy kell‑e értelmezni a 2004/18/EK irányelv 47. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal főszabály szerint ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amilyen az olasz 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdése, amely – különleges esetek kivételével – megtiltja a több erőforrást nyújtó szervezet kapacitásaira történő hivatkozást, amikor úgy rendelkezik, hogy »az építési beruházások esetén az ajánlattevő minden minősítési kategóriában csak egy erőforrást nyújtó szervezet kapacitására hivatkozhat. A pályázati hirdetmény a szerződés értéke vagy a szolgáltatások jellemzői alapján lehetővé teheti a több erőforrást nyújtó szervezet kapacitására való hivatkozást […]«?”

11.

Az Swm Costruzioni 2 SpA és a Mannocchi Luigino DI, az olasz kormány és a Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.

12.

Az olasz kormány azt emeli ki, hogy az alapeljárás egy vállalkozás műszaki és szakmai alkalmasságát érinti, nem pedig a gazdasági és pénzügyi kapacitását, ezért a 2004/18 irányelv 48. cikkének (3) bekezdése a releváns cikk. A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal kizárólag a 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdésére hivatkozott, amely a részt vevő vállalkozások gazdasági és pénzügyi kapacitásával foglalkozik.

13.

Itt elegendőnek tartom az állandó ítélkezési gyakorlatra való hivatkozást, amelynek értelmében a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelme határozza meg az értelmezendő uniós jogi kérdés terjedelmét, a Bíróságot azonban nem köti teljes mértékben az elé terjesztett kérdés(ek) szövege. A Bíróság jogosult az elé terjesztett kérdéseket adott esetben átfogalmazni annak érdekében, hogy hasznos választ adjon a kérdést előterjesztő bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez. ( 4 )

14.

A 2004/18 irányelv 44. cikkének (2) bekezdése összekapcsolja a 2004/18 irányelv 47. és 48. cikkét annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv megkövetelhesse „a részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől egy minimális teljesítményszint elérését”. E két cikk ugyanazt a logikát követi, és mindkettő alkalmazása tekintetében ugyanazon értelmezési elvek érvényesek. A Strong Securança ügyben hozott ítéletében a Bíróság en passant megjegyezte, hogy a 2004/18 irányelv 48. cikkének (3) bekezdése lényegében megegyezik a 47. cikk (2) bekezdéssel. ( 5 ) Mindkét rendelkezés a Bíróság részvételre jelentkezők és ajánlattevők minőségi kiválasztásáról szóló, korábbi közbeszerzési irányelvekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatában kifejlesztett jogelvet kodifikálja. ( 6 )

15.

Az írásbeli szakaszban a Bíróság felkérte a feleket arra, hogy fejtsék ki álláspontjukat a 2004/18 irányelvben a részt vevők alkalmasságának ellenőrzésére és kiválasztására, és a szerződések odaítélésére irányuló általános rendelkezést tartalmazó 44. cikk (2) bekezdésének a jelen ügyben való relevanciájáról. ( 7 ) A megadott határidőn belül csak a Bizottság válaszolt, arra az eredményre jutva, hogy a szóban forgó ügy tekintetében nem releváns a 44. cikk (2) bekezdésének értékelése.

16.

Következésképpen annak érdekében, hogy az alapügy tekintetében hasznos választ adhasson a Tribunale Amministrativo Regionale per le Marchénak, úgy vélem, hogy a Bíróság előzetes döntésének ki kell terjednie a 2004/18 irányelvnek mind a 47. cikke (2) bekezdése, mind a 48. cikke (3) bekezdése értelmezésére.

17.

Álláspontom szerint a 2004/18 irányelv 47. cikke (2) bekezdésének és 48. cikke (3) bekezdésének szó szerinti értelmezése nem támogatja azt az álláspontot, hogy a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós joggal összhangban van az olyan nemzeti jogszabály, mint a 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdése.

18.

A 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a gazdasági szereplők az adott építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés gazdasági, pénzügyi, műszaki és szakmai kapacitásra irányuló követelményeinek teljesítése érdekében más személyek kapacitására is támaszkodhatnak. Más szóval e rendelkezések többes számban hivatkoznak más személyekre. Érdemes megjegyezni, hogy a 2004/18 irányelv 47. cikkének (3) bekezdése és 48. cikkének (4) bekezdése ugyanezt a lehetőséget az egy csoportba tartozó gazdasági szereplők tekintetében is biztosítja.

19.

A 2004/18 irányelv 52. cikke ugyanezt a lehetőséget biztosítja az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzékébe történő felvétele vagy a közbeszerzési eljárásban való részvételre jogosító tanúsítvány kibocsátása tekintetében. A 2004/18 irányelv 52. cikke (1) bekezdésének szövege a más társaságai többes számban való használatával azt is jelzi, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta korlátozni azon erőforrást nyújtó szervezetek számát, amelyek kapacitására a potenciális ajánlattevő támaszkodhat.

20.

A 2004/18 irányelv 47. cikke (2) bekezdésének, 48. cikke (3) bekezdésének és 52. cikkének szövege a Bíróság korábbi közbeszerzési irányelvekkel kapcsolatban kialakított állandó ítélkezési gyakorlatát kodifikálja. A Ballast Nedam Groep I. ügyben hozott ítéletében a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az a holdingtársaság, amely maga azért nem végez munkát, mert a munkát végző leányvállalatai elkülönült jogi személyek, ezen az alapon nem zárható ki az építési beruházás odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásokban való részvételből abban az esetben, ha bizonyítja, hogy valóban rendelkezésére állnak a leányvállalatok szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai.

21.

A Ballast Nedam Groep II. ügyben hozott ítéletében a Bíróság megismételte a Ballast Nedam Groep I. ügyben hozott ítéletben képviselt álláspontját, és tovább pontosította azt azáltal, hogy kimondta, az anyavállalat műszaki kapacitásának értékelése során az elismert vállalkozók listáját összeállító hatóságoknak figyelembe kell venniük az ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok műszaki kapacitását.

22.

A Holst Italia ügyben a Bíróság olyan ügyre alkalmazta a Ballast‑ügyekben kialakított ítélkezési gyakorlatát, amelyben a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó társaság nem a vezető jogi személy szerepét töltötte be a társaságcsoportjában, és megállapította, hogy az ilyen társaság a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül támaszkodhat a csoporthoz tartozó más társaságok kapacitásaira. ( 8 ) A Bíróság megállapította, hogy az ajánlattevőt nem lehet pusztán azért kizárni az eljárásból, mert nem saját, hanem egy vagy több más személy erőforrásait kívánja felhasználni. ( 9 )

23.

Az ezt követő ítélkezési gyakorlat is megerősítette a Bíróság ezen álláspontját, miszerint az uniós jog az ajánlattevőként elismert gazdasági szereplővé való minősítéshez nem követeli meg azt, hogy az ajánlatkérővel szerződést kötni kívánó személy saját erőforrásaival képes legyen a közvetlen teljesítésre. ( 10 ) A Bíróság hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó társaságoknak bizonyítaniuk kell, hogy valóban rendelkezésükre áll más személyek szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrása. A bizonyítási teher a mások forrásaira hivatkozni kívánó ajánlattevőt terheli. ( 11 )

24.

A 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (3) bekezdése egyaránt azt írja elő, szinte azonos kifejezésekkel, hogy „egy gazdasági szereplő […] egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat”. A szöveg azt sugallja, hogy elismeri a gazdasági szereplők arra irányuló jogát, hogy ezt a módszert válasszák a kiválasztási szempontoknak való megfelelés érdekében, feltéve hogy bizonyítani tudják azt, hogy valóban rendelkezésükre áll más személyek szerződés végrehajtásához szükséges erőforrása.

25.

Amennyiben valamely konkrét esetben megkérdőjeleződik a vállalkozásnak az építési beruházás odaítélésére irányuló közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitása, a nemzeti bíróságok feladata annak értékelése, hogy a megfelelő bizonyítékokat rendelkezésre bocsátották‑e. Ahogyan már jeleztem, a Bíróság az ítélkezési gyakorlatában rögzítette ezt az elvet, és ezt kodifikálja most a 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (3) bekezdése. ( 12 )

26.

A 2004/18 irányelv 52. cikkében továbbá semmi nem utal arra, hogy egy konkrét szerződésre kívánta volna korlátozni a gazdasági szereplők ajánlattétellel kapcsolatos együttműködésére vonatkozó 47. cikk (2) bekezdésének és 48. cikk (3) bekezdésének hatályát. Ellenkezőleg, az 52. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az elismert vállalkozók, szállítók és szolgáltatók jegyzékekbe történő felvételére, illetve a tanúsítvány megszerzésére irányadó feltételeket hozzáigazítsák a 47. cikk (2) bekezdésében és 48. cikk (3) bekezdésében foglalt elvekhez az olyan gazdasági szereplők bejegyzés iránti kérelme tekintetében, akik, illetve amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által rendelkezésükre bocsátott forrásokra támaszkodnak.

27.

A 2004/18 irányelv 52. cikke szerinti hivatalos jegyzékbe történő felvétel vagy tanúsítvány feltételezi, hogy a nyilvántartásba vett vagy tanúsítvánnyal rendelkező társaság megfelelő, de csak a nyilvántartásba vétel vagy a tanúsítvány alapjául szolgáló feltételek tekintetében. Az ajánlattevő szervek mérlegelési mozgásterükön belül meghatározhatják a pénzügyi és gazdasági helyzet, valamint a műszaki ismeretek és alkalmasság adott szerződésben való részvételhez szükséges szintjét, és szükség esetén a nyilvántartásba vétel vagy tanúsítvány alapját képező vélelmeken túli bizonyítást kérhetnek. ( 13 )

28.

Ezen túlmenően a Bíróság megállapította, hogy a 92/50 irányelv ( 14 ) pontosan abban az esetben nem zárja ki a szerződés lényeges részeinek teljesítésénél az alvállalkozók igénybevételének tilalmát vagy korlátozását, amikor az ajánlatkérő szerv nincs olyan helyzetben, hogy az ajánlatok vizsgálata és a legalacsonyabb összegű ajánlat kiválasztása során ellenőrizni tudja az alvállalkozók műszaki és gazdasági kapacitásait. ( 15 )

29.

Ez azt jelentené, hogy az a nemzeti rendelkezés, amely kizárja a közbeszerzési eljárásokból a több mint egy másik személy kapacitásaira hivatkozó gazdasági szereplőket, ellentétes lenne a gazdasági szereplők arra irányuló jogával, hogy ezt a módszert válasszák a kiválasztási szempontok teljesítéséhez, és következésképpen nem lenne összeegyeztethető a 2004/18 irányelvvel. A Bíróság valóban megállapította, hogy csak abban az esetben zárható ki az az ajánlattevő, aki azt állítja, hogy rendelkezésére áll annak a harmadik félnek a műszaki és gazdasági kapacitása, akire a szerződés odaítélése esetén támaszkodni kíván, ha elmulasztja annak bizonyítását, hogy e kapacitások valójában rendelkezésére állnak. ( 16 )

30.

Következésképpen nem lehet összeegyeztethető a 2004/18 irányelvvel az olyan nemzeti rendelkezés, mint amilyen a 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdése, amely a kiválasztási szempontok teljesítése érdekében nem tiltja meg teljes mértékben a több erőforrást nyújtó szervezet kapacitásaira történő hivatkozást, azonban az uniós jogban e tekintetben nem szereplő mennyiségi korlátozást tartalmaz.

31.

Ezt az érvelést támogatja továbbá a 2004/18 irányelv 47. cikke (2) bekezdése és 48. cikke (3) bekezdése céljának elemzése is. A Bíróság szerint a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós szabályok egyik elsődleges célja a lehető legszélesebb verseny megnyitása, és az uniós jognak biztosítania kell a lehető legtöbb ajánlattevő részvételét a közbeszerzési eljárásokban. ( 17 )

32.

A lehető legszélesebb verseny megnyitására irányuló cél nemcsak az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásához fűződő érdeket szolgálja, hanem az ajánlatkérő érdekét is, aki ezáltal nagyobb választási lehetőséggel rendelkezik a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor. ( 18 ) Az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésében részt vevő más személyek száma alapján való kizárása oly módon, hogy minősítési kategóriánként csupán egyetlen erőforrást nyújtó szervezetet engedélyeznek, nem teszi lehetővé az esetek egyedi elbírálását, így valójában csökkenti az ajánlatkérő választási lehetőségeit, és csorbítja a hatékony versenyt.

33.

A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok másik célja az, hogy méretüktől függetlenül valamennyi gazdasági szereplő részére megnyissák a közbeszerzési piacot. A kis‑ és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) bevonása különösen támogatandó, mivel a KKV‑kat az európai uniós gazdaság gerincének tekintik ( 19 ). A KKV‑knak a közbeszerzési eljárásokban való részvételre és a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeit egyéb tényezők mellett csökkenti a szerződések mérete. Ezért a KKV‑k piachoz jutásának ösztönzése tekintetében különösen fontos az a lehetőség, hogy az ajánlattevők olyan csoportokban vehetnek részt, ahol erőforrást nyújtó szervezetek kapacitására támaszkodhatnak. ( 20 )

34.

Végül a tagállamoknak a 2004/18 irányelv végrehajtására vonatkozó mérlegelési mozgástere kérdésével foglalkozom. A Bizottság és az olasz kormány azon a véleményen van, hogy az olyan tagállami szabályozás, mint amilyen a 163/2006. sz. törvényerejű rendelet 49. cikkének (6) bekezdése, a tagállamok számára az irányelv végrehajtása során biztosított mérlegelési mozgástér körébe tartozik.

35.

A Bizottság szerint az irányelv megfelelő végrehajtásához elegendő az, hogy a gazdasági és pénzügyi kapacitás, és a műszaki és/vagy szakmai alkalmasság szintjeinek teljesítése érdekében nem zárják ki az erőforrást nyújtó szervezetek kapacitására való támaszkodás lehetőségét, valamint az, hogy a 2004/18 irányelvben kifejezésre jutó elveket alkalmazzák annak biztosítása érdekében, hogy átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján kerül sor az ajánlattevők hatékony minőségi kiválasztására.

36.

Nem vitatom a tényt, miszerint a tagállamoknak viszonylag tág mérlegelési mozgástér áll rendelkezésükre a közbeszerzési irányelvek végrehajtása tekintetében. Az mindazonáltal nem terjed ki az uniós jogalkotó által kifejezetten lefedett kérdésekre, mint amilyen, álláspontom szerint, a közbeszerzési eljárásokban való részvétellel kapcsolatban az erőforrást nyújtó, harmadik fél szervezetek kapacitására való támaszkodás lehetőségének esete. Ahogyan fent kifejtettem, a Bíróság ítélkezési gyakorlata és a 2004/18 irányelv egyaránt lehetővé teszi azt, hogy más szervezetek kapacitására támaszkodjanak a velük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.

37.

A minősítési kategóriánként egynél több erőforrást nyújtó szervezet kapacitására támaszkodó ajánlattevők kizárása a nagyobb vállalkozásokat előnyben részesíti a KKV‑k időszakos társulásainak kárára. Vélhetően előnyben részesíti a megfelelő kapacitással rendelkező domináns helyi vagy regionális szereplőket az olyan építési beruházások esetében, amelyek túl sokat követelnek az egyedül eljáró kisebb szereplőktől, és túl kicsik a nagyobb nemzeti vagy nemzetközi szinten tevékenykedő társaságoknak. Ez nem tekinthető megkülönböztetésmentesnek.

38.

Annyiban egyetértek az olasz kormánnyal, amennyiben különbséget lehet tenni azon helyzetek között, amikor a gazdasági szereplő valamely másik szervezet gazdasági és pénzügyi kapacitására támaszkodik, illetve amikor a műszaki és/vagy szakmai alkalmasságról van szó. Bizonyos helyzetekben egyetlen szervezetnek kell biztosítania a szükséges műszaki vagy szakmai alkalmasságot. Míg például két, egyenként 50000 tonna aszfaltra vonatkozó kapacitással rendelkező vállalkozás együtt eleget tehet az autópálya felújításához szükséges 100000 tonna aszfaltra vonatkozó kapacitásnak, addig két olyan vállalkozás, amelyek mindegyike rendelkezik a vasúti állomások óráinak működtetéséhez és javításához szükséges szakértői szinttel, nem teljesíti automatikusan a középkori templomok régi óráinak javítási munkálataihoz szükséges alkalmassági feltételeket.

39.

A műszaki és/vagy szakmai alkalmasság meghatározott fajtáinak összevonására irányuló lehetőségekkel összefüggő probléma minőségileg független azon szervezetek számától, amelyek alkalmasságára a gazdasági szereplő támaszkodik. Az a tény, hogy a gazdasági szereplő a lehetséges ajánlattevőnek minősülés érdekében más szervezetek kapacitására támaszkodhat, nem enged elvonatkoztatni a konkrét közbeszerzési eljárás realitásaitól. Következésképpen tekintet nélkül arra, hogy valamely gazdasági szereplő maga rendelkezik‑e a gazdasági és pénzügyi kapacitással, illetve a műszaki és szakmai alkalmassággal, vagy egyéb szereplő kapacitásaira támaszkodik ennek érdekében, továbbra is bizonyítania kell azt, hogy megfelel a konkrét közbeszerzési szerződés végrehajtásához szükséges feltételeknek.

40.

Mindezen túlmenően a közbeszerzési szerződések meghatározott kategóriái tekintetében a 2004/18 irányelv 48. cikkének (5) bekezdése különös rendelkezéseket tartalmaz a gazdasági szereplők szakértelem, hatékonyság, tapasztalat és megbízhatóság tekintetében fennálló alkalmasságának értékeléséhez. E rendelkezést alkalmazni kell azon gazdasági szereplőkre is, amelyek más szervezetek műszaki vagy szakmai alkalmasságára támaszkodnak. Ahogyan továbbá fent kifejtettem, hivatalos jegyzékek vagy nemzeti tanúsítványok esetében az ajánlatkérő továbbra is rendelkezik mérlegelési mozgástérrel az adott szerződésben való részvételhez szükséges pénzügyi és gazdasági helyzet, illetve műszaki ismeretek és alkalmasság szintjének meghatározása tekintetében.

41.

A fenti indokok alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy a következő választ adja a Tribunale Amministrativo Regionale per le Marche által feltett kérdésre:

„Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdése, valamint 48. cikkének (3) bekezdése kizárja az olyan, az alapügyben szereplőhöz hasonló tagállami szabályozást, amely a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi helyzetére és/vagy műszaki, illetve szakmai alkalmasságára vonatkozó kiválasztási feltételek teljesítése érdekében – különleges esetek kivételével – megtiltja az egynél több erőforrást nyújtó szervezet kapacitásaira történő hivatkozást.”