|
1)
|
A Francia Köztársaság – mivel nem fogadta el a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv II. melléklete A. részének 1., 2., 3. és 5. pontjával, valamint III. mellékletének 1.1., 1.2., 1.3. és 2. pontjával összefüggésben értelmezett 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vele szemben támasztott követelmények megfelelő és teljes körű végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedéseket – nem teljesítette az említett irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel az irányelv végrehajtásának biztosítása céljából elfogadott nemzeti szabályozás értelmében:
|
—
|
nincsenek előírva az I. típusú trágyákra vonatkozó tiltott kijuttatási időszakok a nagy őszi vetésű növénykultúrák és a több mint hat hónapja bevetett gyepterületek esetében;
|
|
—
|
júliusra és augusztusra vannak korlátozva az I. típusú trágyákra vonatkozó tiltott kijuttatási időszakok a nagy tavaszi vetésű növénykultúrák esetében;
|
|
—
|
a nagy őszi vetésű növénykultúrák esetében csak a november 1-jétől január 15-ig terjedő időszakra vannak előírva a II. típusú trágyákra vonatkozó kijuttatási tilalmak, a III. típusú trágyákra kijuttatására vonatkozóan pedig nincsenek tilalmak előírva a január 15. utáni időszakra;
|
|
—
|
a nagy tavaszi vetésű növénykultúrák esetében csak a január 15-ig terjedő időszakra vannak előírva a II. típusú trágyákra vonatkozó kijuttatási tilalmak;
|
|
—
|
a több mint hat hónapja bevetett gyepterület esetében a II. típusú trágyára vonatkozó tiltott kijuttatási időszak csak november 15-től van előírva, és a III. típusú trágyákra vonatkozó kijuttatási tilalom nincs meghosszabítva az említett gyepterületek és a hegyvidékek esetében február hónap végéig;
|
|
—
|
2016. július 1-jéig a tárolókapacitások számítása során továbbra is figyelembe lehet venni az említett irányelv követelményeinek nem megfelelő kijuttatási tilalmi ütemezést;
|
|
—
|
a tömör szalmatrágya földön való tárolása tíz hónapos időtartam folyamán engedélyezett;
|
|
—
|
e szabályozás nem gondoskodik arról, hogy a gazdák és az ellenőrző hatóságok megfelelően kiszámolhassák a kijuttatható nitrogén mennyiségét a trágyázás egyensúlyának biztosítása érdekében;
|
|
—
|
a fejőstehenek tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke a kiválasztott nitrogénnek a tejtermelés különböző mértékeit figyelmen kívül hagyó mennyiségén és téves, 30 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
az egyéb szarvasmarhák tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke 30 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
a sertések esetében a nitrogénkibocsátás értékei a szilárd trágya tekintetében nem kerültek meghatározásra;
|
|
—
|
a baromfik tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke téves, 60 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
a juhok tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke 30 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
a kecskék tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke 30 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
a lovak tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke 30 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
a nyulak tekintetében a nitrogénkibocsátás értéke 60 %-os elpárolgási együttható alapján került meghatározásra;
|
|
—
|
az említett szabályozás a trágya meredek lejtésű területekre történő kijuttatására vonatkozóan nem tartalmaz a jogbiztonság elve követelményeinek megfelelően egyértelmű, pontos és objektív szempontokat; és
|
|
—
|
az I. és III. típusú trágya fagyott talajra történő kijuttatása, az I. típusú trágya hótakaróval borított talajra történő kijuttatása, a trágya kizárólag az olyan, felszínen fagyott talajra történő kijuttatása, amelyen 24 órán belül váltja egymást a fagyási és olvadási ciklus, valamint a tömör szalmatrágya és a szervestrágya komposzt fagyott talajra történő kijuttatása engedélyezett.
|
|