—

semmisítse meg a Németország által nyújtott C 7/2010 (korábbi CP 250/2009 és NN 5/2010) állami támogatásról (KStG, szanálási rendelkezés) szóló eljárásban 2011. január 26-án hozott C(2011) 275 végleges európai bizottsági határozatot;

—

másodlagosan: a határozatot legalább annyiban semmisítse meg, amennyiben a határozatban a Bizottság a bizalomvédelem elve alapján a visszatéríttetés elrendelése alól nem tett kivételt olyan vállalkozásokkal, mint amilyen a felperes;

—

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

1.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a veszteséglevonás nem minősül állami forrásból nyújtott támogatásnak

A felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a társasági adóról szóló német törvény (Körperschaftsteuergesetz, KStG) 8c. §-ának (1) bekezdése sérti az objektív nettó elszámolás és a teljesítőképesség szerinti adózás elvét, és a szanálási rendelkezéssel — a hatálya alá tartozó esetekben — csupán az adóalany vagyoni jogaiba való alkotmányellenes beavatkozást kerülik el. A felperes álláspontja szerint ezen okból nem valósul meg a támogatás közösségi jogi tényállása.

2.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás az irányadó referenciarendszer alóli kivétel hiányában

A felperes e tekintetben úgy érvel, hogy az irányadó referenciarendszer a társaságokra vonatkozó általános veszteséglevonási szabályozás (a jövedelemadóról szóló német törvénynek [Einkommensteuergesetz] a KStG 8c. §-ának (1) bekezdésével és az iparűzési adóról szóló német törvény [Gewerbesteuergesetz] 10. §-ával összefüggésben értelmezett 10d. §-a), és ezen irányadó referenciarendszer alól a KStG 8c. §-a képezi a kivételt, amelyet azonban többek között a szanálási rendelkezés is korlátoz.

3.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás azon gazdasági szereplők megkülönböztetésének hiányában, amelyek az elérni kívánt célra tekintettel összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak

A felperes ezzel kapcsolatban többek között előadja, hogy a szanálási rendelkezés minden egyes adófizetésre kötelezett vállalkozás számára előnyös, és nem hoz kedvező helyzetbe sem egyes ágazatokat, illetve tevékenységi területeket, sem pedig meghatározott nagyságú vállalkozásokat.

4.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás az adórendszer jellegén, illetve belső felépítésén alapuló igazolás miatt

A felperes e tekintetben előadja, hogy a szanálási rendelkezésnek adórendszerbeli indokai vannak, amelyek olyan alkotmányos elveken alapulnak, mint a teljesítőképesség szerinti adózás, a túladóztatás elkerülése és az arányosság elvének tiszteletben tartása.

5.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a német adójogi helyzet elégtelen vizsgálatán alapuló nyilvánvaló mérlegelési hiba

A felperes e vonatkozásban úgy érvel, hogy a Bizottság tévesen értelmezi a veszteséglevonásra vonatkozó német adójogszabályokat.

6.

A bizalomvédelem közösségi jogi elvére való hivatkozás

A felperes ezzel kapcsolatban előadja, hogy a részesedésszerzések esetén érvényesíthető veszteséglevonással kapcsolatos szanálási adóelőnyöket a Bizottság először a hivatalos vizsgálati eljárás során elemezte, amely vonatkozásban rendkívüli esetről van szó, hiszen az esetleges támogatási jelleg csupán azon szabályozás (KStG 8. §-ának (4) bekezdése) jogi egyszerűsítése nyomán merülhetett fel, amelynek az állami támogatásra vonatkozó jogszabályokkal való összeegyeztethetősége vitán felül áll. Sem a német jogalkotó, sem a szaktanácsadást igénybe vevő vállalkozások nem ismerhették fel, hogy e törvényi egyszerűsítésnek az állami támogatásokra vonatkozó jog szempontjából jelentősége lehet.