2011. október 28-án benyújtott kereset — Anbouba kontra Tanács

(T-563/11. sz. ügy)

(2012/C 25/104)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Issam Anbouba (Homs, Szíria) (képviselők: M.-A. Bastin és J.-M. Salva ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet minden részében elfogadhatónak;

—	nyilvánítsa a jelen keresetet minden jogalapját tekintve megalapozottnak;

—	állapítsa meg, hogy a vitatott jogi aktusok részlegesen megsemmisíthetők, mivel az aktusok megsemmisítendő része elválasztható az egész aktustól;

—

következésképpen

—

részben semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 2011/522/KKBP tanácsi határozatot és 2011. szeptember 23-i 2011/628/KKBP tanácsi határozatot, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 878/2011 tanácsi rendeletet, törölve azokból Issam ANBOUBA megjelölését és a rá a jelenlegi szíriai rendszer támogatójaként történő hivatkozásokat,

—

ennek hiányában, semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 2011/522/KKBP tanácsi határozatot és 2011. szeptember 23-i 2011/628/KKBP tanácsi határozatot, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 442/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. szeptember 2-i 878/2011 tanácsi rendeletet;

—	ennek hiányában nyilvánítsa e határozatokat és rendeletet alkalmazhatatlannak Issam ANBOUBA tekintetében, és rendelje el nevének és a rá történő hivatkozásoknak azon személyek listájáról történő törlését, akik az Európai Unió szankciós intézkedéseinek hatálya alá tartoznak;

—	kötelezze a Tanácsot átmenetileg 1 euró kártérítésre az Issam ANBOUBÁNAK a jelenlegi szíriai rendszer támogatójaként történő megjelölése miatt elszenvedett nem vagyoni és vagyoni kár megtérítéseként;

—	a Tanácsot kötelezze az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap az alábbiakon alapul:

—	egyrészt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 48. cikke által biztosított ártatlanság vélelme elvének megsértésén, és

—	másrészt nyilvánvaló értékelési hibán, mivel a felperes elleni vádak nem objektív tényeken, hanem a felperes mint üzletember társadalmi pozíciójával összefüggő puszta állításokon alapulnak.

A második, négy részre osztott jogalap a védelemhez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog, az indokolási kötelezettség, a magánélethez való jog, valamint a vallásszabadság megsértésén alapul, amennyiben:

—	a felperessel nem közöltek egyetlen olyan bizonyítékot vagy komoly ténykörülményt sem, amely a szankciókkal sújtott személyek listájára történő felvételéhez vezethettek, és nem hallgatták meg a megtámadott aktusok elfogadását megelőzően;

—	az alperes megelégedett egy nagyon általános, és főleg nem indokolt megfogalmazás használatával a megtámadott aktusokban, amikor korlátozó intézkedéseket rendelt el a felperessel szemben;

—	a korlátozó intézkedések felperessel szemben történő elfogadása heves reakciókat és fenyegetéseket váltott ki a szíriai elnyomás áldozatául eső személyek és csoportok részéről, amely elnyomással a felperest összefüggésbe hozták a megtámadott aktusok nyomán;

—	a korlátozó intézkedések felperessel szemben történő elfogadásának valódi oka vallási jellegű.