1.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 290/11

—

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2011. május 23-i 2011/299/KKBP tanácsi határozatot a felperesre vonatkozó részében;

—

hozzon pervezető intézkedést a Törvényszék eljárási szabályzata 64. cikkének értelmében, amelynek keretében felhívja a felperest arra, hogy nyújtson be a vitatott határozattal kapcsolatos minden dokumentumot, amennyiben azok a felperesre vonatkoznak;

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított jogok megsértésére alapított jogalap

A felperesnek az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) által biztosított jogait megsértették. A Charta 16. cikke biztosítja a vállalkozás szabadságát az Európai Unióban, a 17. cikk pedig biztosítja a jogszerűen szerzett tulajdon használatát, és különösen az azzal való rendelkezést az Európai Unióban. A Charta 20. és 21. cikke biztosítja a felperes egyenlő bánásmódhoz való jogát és a vele szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A vitatott határozat kizárja a felperest a kereskedelemben való részvételből az Európai Unióban. A felperes gazdasági megélhetése ezért veszélyben van. A felperes az Európai Unió gazdasági területéről történő szállításoktól függ.

Nem fűződik közérdek a felperes vállalkozási szabadságának, tulajdonjogának, egyenlő bánásmódhoz való jogának és a vele szembeni hátrányos megkülönböztetés tilalmának korlátozásához. Konkrétabban nincs az alperes határozatát, és a felperes alapvető jogaiba az alapján való beavatkozást igazoló bizonyíték. A felperes különösen nem vesz részt atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységekben és/vagy az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek kifejlesztésében.

Félreértés történt. A vitatott határozatban SATAK-nak nevezett vállalat nem azonos a felperessel. A SATAK a felperesen kívüli harmadik személy. A felperes azon tényt, hogy a vitatott határozattal felvették az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat II. mellékletében szereplő listára, pusztán azzal tudja magyarázni, hogy összetévesztették egy másik vállalattal, amely ellenőrzi a „SATAK”-ot, vagy egy hasonló nevű vállalattal.

2.

A második, a vitatott határozat alapjául szolgáló tények nyilvánvalóan téves értékelésére alapított jogalap

A felperes nem vesz részt atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységekben, az atomfegyverek célba juttatására szolgáló rendszerek vagy más hordozóeszközök kifejlesztésében és/vagy az azokkal való kereskedelemben.

3.

A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap

Az alperes nem tartotta tiszteletben az arányosság elvét a határozatában. A felperes csak a „SATAK” és az „iráni nukleáris program” kulcsszavak internetes kutatásai alapján feltételezheti, hogy a 2011/299/KKBP határozat I. B mellékletének 31. pontjában azonosított szállítás 6 szovjet típusú, 6 KH-55(SM) légi indítású cirkálórakétát foglal magában, amelyeket Irán állítólag Ukrajnából szerzett be 2001-ben vagy 2002-ben.

A felperesnek nincsenek üzleti ügyei az ukrajnai UkrSpetzExport állami vállalattal, és nem importál szovjet típusú, KH-55(SM) légi indítású cirkálórakétákat, vagy egyéb fegyvereket, illetve hordozóeszközöket sem.

A felperes nem a vitatott határozat I. B melléklete 31. pontjában „SATAK” néven meghatározott vállalat.

4.

A negyedik, a védelemhez való jog állítólagos megsértésére alapított jogalap

A vitatott határozat I. B mellékletének 31. pontjában megállapított indokolás érthetetlen a felperes számára, és az alperes nem közölt igazolható indokokat a felperessel, aminek eredményeként a felperes védelemhez való joga és tényleges jogvédelemhez való joga sérült.