|
12.11.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 331/22 |
2011. június 23-án benyújtott kereset — Bulgária kontra Bizottság
(T-335/11. sz. ügy)
2011/C 331/45
Az eljárás nyelve: bolgár
Felek
Felperes: Bolgár Köztársaság (képviselők: Tsvetko Ivanov és Elina Petranova)
Alperes: Európai Bizottság
Tárgy
Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2011. április 15-i bizottsági végrehajtási határozat [az értesítés a C(2011) 2517. számú dokumentummal történt] megsemmisítése iránti kereset
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2011. április 15-i bizottsági végrehajtási határozatot (1) annyiban, amennyiben az a Bolgár Köztársaságot érinti, vagy |
|
— |
az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból nyújtott egységes területalapú támogatásra vonatkozó szabályozás alapján fizetett kiadásokra vonatkozó tíz százalékos kiigazítást öt százalékosra, valamint a vidékfejlesztési program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap második célkitűzése („a környezet és a vidék minőségének javítása”) keretében a tíz százalékos kiigazítást 5 %-ra mérsékelje, és |
|
— |
az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik:
1. Az első, az 1290/2005/EK (2) rendelet 31. cikkének megsértésére alapított jogalap
Először is a Bolgár Köztársaság kifejti, hogy a Bizottság nem bizonyította az uniós rendelkezések megsértését. A megtámadott határozatban a Bizottság az egységes területalapú támogatásra vonatkozó szabályozás szerinti kiadások és a vidékfejlesztési program második célkitűzésére („a környezet és a vidék minőségének javítása”) vonatkozó kiadások vonatkozásában javasolta a tíz százalékos kiigazításokat a MePAR/FIR működésében talált hiányosságok miatt, amelyek a kulcsfontosságú ellenőrzések elvégzésének lehetetlenségében nyilvánultak meg, ami az ellenőrzési rendszer súlyos hiányosságaira utal, ami pedig az Alap számára jelentős veszteségek komoly veszélyét hordozta. Ezenkívül öt százalékos kiigazítást javasoltak a közvetlen kifizetések ráfizetései vonatkozásában a MePAR/FIR működésében talált hiányosságok miatt. A felperes számos tényt és adatot nyújt be a végrehajtott hatósági keresztellenőrzések és helyszíni ellenőrzések vonatkozásában, amelyek a felperes álláspontja szerint ellentmondanak a Bizottság által előadottaknak.
Másodszor a felperes előadja, hogy a Bizottság a finanszírozásból kizárt összegek meghatározásánál nem értékelte helyesen a rendelkezések megsértésének természetét és súlyát. Ezen összefüggésben a felperes úgy érvel, hogy a kulcsfontosságú ellenőrzéseket még teljesebb mértékben és átfogóbban hajtották végre, mint ahogy azt a vonatkozó jogszabályok megkövetelik, és a Bizottság azon következtetése, hogy az ilyen ellenőrzések hiányoztak, nem tükrözi a Bolgár Köztársaságban működő ellenőrzési rendszerek tényleges helyzetét.
Harmadszor a felperes úgy érvel, hogy az uniós költségvetés megkárosításának veszélyét nem értékelte helyesen a Bizottság. A felperes álláspontja szerint a Bizottság az uniós rendelkezések megsértése pénzügyi következményeinek meghatározásakor hibát vétett, és a 10/BG/442. sz. ügyben az egyeztető szerv által készített végső jelentésre hivatkozik, amelyben kifejezetten utaltak arra, hogy a bolgár hatóságok az erdősítésre szánt állandó legelőként hasznosított földterületek 100 %-át a helyszínen ellenőrizték.
2. A második, az arányosság alapelvének megsértésére alapított jogalap
A felperes álláspontja szerint a pénzügyi kiigazítást a megállapított szabálytalanságokhoz és az uniós költségvetésre jelentett veszélyhez viszonyítva az 1290/2005 rendelet 31. cikkének (2) bekezdése és a Bíróság által felállított követelmények alapján kell végezni, hogy a kiigazítás mértéke egyértelműen az unió valószínű veszteségéhez igazodjon. A jelen ügyben megállapított kiigazítások meghaladták a számlaelszámolási eljárás céljának eléréséhez megfelelő és szükséges mértéket, és ezért azokat csökkenteni kell.
3. A harmadik, a jogbiztonság elvének megsértésére alapított jogalap
A felperes előadja, hogy a Bizottság megsértette a jogbiztonság elvét, mivel nem követte a saját maga által a VI/5330/97. sz. dokumentumban (3) meghatározott iránymutatást. Mivel a bolgár hatóságok elvégezték a kulcsfontosságú ellenőrzéseket, a Bizottságnak e dokumentum alapján az egységes területalapú támogatásra és a vidékfejlesztési program második célkitűzésére („a környezet és a vidék minőségének javítása”) vonatkozó szabályozásnak megfelelően a kiadások kiigazítását 10 % helyett 5 %-ban kellett volna meghatároznia.
Emellett a Bizottság által hivatkozott, a három szabály felállítására vonatkozó rendelkezések, amelyeket állítása szerint a Bolgár Köztársaság nem tartott tiszteletben, bizonyos tagállami kötelezettségeket írnak elő, amelyek azonban nem felelnek meg a hivatalos értesítésben meghatározott szabályoknak. A nevezett három szabály közül kettő a felperes szerint nemcsak, hogy nem szerepel kifejezetten a vonatkozó rendeletekben, hanem egyértelmű értékelési szempontok sincsenek az átültetésük vonatkozásában. A harmadik szabály átültetéséhez nincsenek egyértelmű értékelési szempontok. A Bolgár Köztársaság úgy érvel, hogy teljesítette a 796/2004 rendelet (4) 26. cikkében foglalt követelményeket.
4. A negyedik, az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének megsértésére alapított jogalap
A megtámadott határozattal a Bizottág a Bolgár Köztársaság által kifizetett 24 543 106,87 eurónak megfelelő kiadást zárt ki az európai uniós finanszírozásból A Bolgár Köztársaság az elfogadott határozat számára hátrányos következményeire tekintettel igen érdekelt abban, hogy a Bizottságtól kellőképpen indokolt magyarázatokat kapjon a pénzügyi kiigazítások meghatározása okainak vonatkozásában. A felperes álláspontja szerint a Bizottság a kiigazítások meghatározásának okait nem kellően világosan és egyértelműen adta elő, így a Bolgár Köztársaság vonatkozásában nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy a megtámadott határozatot indokolja.
(1) HL L 102., 33. o.
(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1. o.).
(3) Az EMOGA Garanciarészlege számláinak végső elszámolására vonatkozó határozat előkészítése során a pénzügyi következmények kiszámítására vonatkozó iránymutatás.
(4) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.).