12.3.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 80/32 |
2011. január 24-én benyújtott kereset — British Airways kontra Bizottság
(T-48/11. sz. ügy)
2011/C 80/57
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: British Airways plc (Harmondsworth, Egyesült Királyság) (képviselők: K. Lasok QC, R. O’Donoghue barrister és B. Louveaux solicitor)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
— |
A Törvényszék semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a felperes részt vett a pótdíjak utáni jutalékkal kapcsolatos jogsértésben, és/vagy az ügyet utalja vissza a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az e kérdésben hozott határozatát; |
— |
a Törvényszék semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a felperes 2001. január 22-től kezdve vett részt a jogsértésben, és ezen időpontot 2001. október 1-jével váltsa fel, és/vagy az ügyet utalja vissza a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az e kérdésben hozott határozatát; |
— |
a Törvényszék semmisítse meg a határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy a Hongkonggal, Japánnal, Thaifölddel, Indiával, Szingapúrral, Koreával és Brazíliával kapcsolatos ügyek megsértették az EUMSZ 101. cikket, az EGT-Megállapodás 53. cikkét és a Svájccal kötött megállapodás 8. cikkét, és/vagy az ügyet utalja vissza a Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül az e kérdésben hozott határozatát; |
— |
a Törvényszék a fent említett minden egyes pontra tekintettel és/vagy korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva törölje vagy jelentősen csökkentse a határozatban a felperessel szemben kiszabott bírságot; |
— |
a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az ezen üggyel kapcsolatban a felperes részéről felmerült jogi és egyéb költségek és kiadások viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke, az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a légi közlekedésre vonatkozóan létrejött megállapodás 8. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.258 — „légi árufuvarozás”-ügy) i. az EGT-n belüli repülőterek közötti légi útvonalakon; ii. az EU-n belüli repülőterek és az EGT-n kívüli repülőterek közötti légi útvonalakon, iii. európai uniós tagsággal nem rendelkező EGT-országok repülőterei és harmadik országok repülőterei közötti útvonalakon, valamint az EU-n és Svájcon belüli repülőterek közötti légi útvonalakon nyújtott légi árufuvarozási szolgáltatások ára több összetevőjének összehangolásával kapcsolatos, 2010. november 9-én hozott C(2010) 7694 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri. A határozatban megállapított összehangolás az üzemanyagpótdíjat, a biztonsági pótdíjat és a pótdíjak után a szállítmányozóknak fizetendő jutalékot érintette.
Keresetének alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1. |
Első jogalapjával a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibákra és nem megfelelő indokolásra hivatkozik, mivel a Bizottság nem nyújtott be elég pontos bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a felperes részt vett a pótdíjak utáni jutalékfizetés összehangolásában, miközben figyelmen kívül hagyta a birtokában levő, ennek ellenkezőjét alátámasztó lényeges bizonyítékokat. |
2. |
Második jogalapjával a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibára és arra hivatkozik, hogy az alperes megsértette azon kötelezettségét, hogy jogilag megkövetelt módon bizonyítsa a felperes által elkövetett jogsértés kezdő időpontját. E tekintetben a felperes úgy érvel, hogy:
|
3. |
Harmadik jogalapjával a felperes téves jogalkalmazásra, valamint ténybeli hibákra és nyilvánvaló mérlegelési hibákra hivatkozik, mivel a Bizottság a Hongkongban, Japánban, Indiában, Thaiföldön, Szingapúron, Koreában és Brazíliában hatályos, a légi közlekedést szabályozó jogi és igazgatási rendszerekre tekintettel nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy a szóban forgó helyzetben az EUMSZ 101. cikket és/vagy az EGT-Megállapodás 53. cikkét alkalmazza, és/vagy hatásköreit nem a nemzetközi udvariasság elvének megfelelően gyakorolta, és/vagy hatásköreinek gyakorlása során a nemzetközi udvariasság elvét nem, illetve nem megfelelően vette figyelembe. |
4. |
Negyedik jogalapjával a felperes az arányosság elvének, a büntetések és szankciók egyéniesítése elvének, valamint az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hivatkozik, mivel a felperessel szemben kiszabott bírság aránytalan a jogsértés súlyával. E tekintetben a felperes úgy érvel, hogy:
|
5. |
Ötödik jogalapjával a felperes az indokolási kötelezettség és az arányosság elvének megsértésére hivatkozik, mivel a bírság alapösszegét elrettentés céljából 16 %-os járulékos összeggel növelték. |
6. |
Hatodik jogalapjával a felperes téves jogalkalmazásra, ténybeli hibára és nyilvánvaló mérlegelési hibákra, valamint a bizalomvédelem és/vagy az egyenlő bánásmód elvének és az engedékenységi közleménynek a megsértésére hivatkozik, mivel a Bizottság a felperessel szemben kiszabott bírságot engedékenység címén a legkisebb mértékben csökkentette annak ellenére, hogy a felperes volt az első vállalkozás, amely az engedékenységi közlemény alapján a bírság csökkentését kérte. |
7. |
Hetedik jogalapjával a felperes nyilvánvaló mérlegelési hibára, valamint az egyenlő bánásmód elvének és az arányosság elvének a megsértésére hivatkozik, ugyanis a Bizottság enyhítő körülmény címén nem csökkentette a vele szemben kiszabott bírságot, mivel nem vette megfelelően figyelembe azon tényt, hogy a felperes jogsértésben való részvétele korlátozott volt, és a felperes nem vett részt a jogsértés valamennyi elemében. |