AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2013. június 26.

Annalisa Vacca

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat — Nyílt versenyvizsga — EPSO/AD/207/11 versenyvizsga-kiírás — Az értékelő vizsgákra bocsátás megtagadása — Előválogató tesztek — Kérdések figyelmen kívül hagyása — A pályázóknak szóló információk”

Tárgy:

Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben A. Vacca egyrészt azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az EPSO/AD/207/11 nyílt versenyvizsga vizsgabizottságának határozatát, amelyben megtagadták a felperes – európai közigazgatás területén A7 besorolási fokozatú tisztviselők felvételét célzó – értékelő vizsgákra bocsátását, másrészt hogy a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az Európai Bizottságot az e határozat folytán állítólagosan elszenvedett nemvagyoni kárának megtérítésére.

Határozat:

A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Bizottságot, hogy fizessen A. Vaccának 500 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az A. Vacca részéről felmerült költségek kétharmadát. A. Vacca maga viseli saját költségei harmadát.

Összefoglaló

1. Tisztviselők – Vizsgákon alapuló versenyvizsga – A sikeres vizsga feltételei – A versenyvizsga‑kiírásban történő rögzítés – A kérdések figyelmen kívül hagyására vonatkozó szempontoknak, az értékelő vizsgákra való behíváshoz szükséges alsó ponthatárnak és a meghívható pályázók számának a feltüntetésére vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 1. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

2. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A pályázat elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A keresetindítási határidő lejárta előtti fellépés

   (EUMSZ 296. cikk; személyzeti szabályzat, 25. cikk)

1.  A személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a versenyvizsga‑kiírás – amennyiben a versenyvizsga vizsgákon alapul – tartalmazza a vizsgák jellegét és értékelésük módját.

   E tekintetben az írásbeli vizsgákon a kérdések figyelmen kívül hagyása a vizsgát alkotó kérdések számára, valamint az egyes kérdések egyedi értékelésére vonatkozik. Az ilyen elemek tehát nem tartoznak a fent említett „vizsgák értékelése” fogalmába, és nem kell kötelezően szerepelniük a versenyvizsga‑kiírásban, ezért azok versenyvizsga‑bizottság által a vizsgák megkezdését követően történő esetleges elfogadása vagy módosítása egyáltalán nem módosítja a versenyvizsga‑kiírást.

   Ugyanez igaz az értékelő vizsgákra való meghíváshoz szükséges alsó ponthatár feltüntetésére és annak megjelölésére, hogy az említett vizsgákra legfeljebb hány pályázót hívhatnak meg. A személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (1) bekezdése e) pontja megszövegezésének ugyanis már pusztán a szó szerinti értelmezése kizárja, hogy „a vizsgák jellege” és „értékelésük módja” fordulatok ezeket az információkat is magukban foglalják.

   (lásd a 35., 36. és 38. pontot)

   Hivatkozás:

   a Közszolgálati Törvényszék F‑125/11. sz., Mendes kontra Bizottság ügyben 2013. március 13‑án hozott ítéletének 58 és 81. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.  A sérelmet okozó határozatok indokolására vonatkozó, a személyzeti szabályzat 25. cikkének (2) bekezdésében foglalt kötelezettség – amely csupán az EUMSZ 296. cikkben kinyilvánított általános kötelezettséget ismétli meg az intézmények és tisztviselőik közötti kapcsolat sajátos összefüggéseiben – célja, hogy az érdekeltnek elegendő tájékoztatást adjon a határozat megalapozottágáról, vagy arról, hogy jogszerűségének vitatására alapul szolgáló hibában szenved‑e, és hogy lehetővé tegye az uniós bíróság számára a megtámadott határozat jogszerűsége feletti felülvizsgálat gyakorlását.

   A versenyvizsga‑bizottságok határozatait illetően a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatai elégséges indokolásának minősül. Ha azonban a versenyvizsga lefolytatása során olyan szabálytalanságok vagy hibák merültek fel, amelyeket nem lehet a vizsgák megismétlésével orvosolni, és így nem marad más lehetőség, mint a korrekciós tényező alkalmazása a vizsgák értékelése során, akkor ezt a kompenzációt egyértelmű módon kell végezni, és az érintettnek joga van tájékoztatást kapni az alkalmazott szempontokról.

   Ezt az információt a személyzeti szabályzatban foglalt keresetindítási határidő lejárta előtt kell megadni, azért, hogy az előválogató teszteken tovább nem jutó pályázónak lehetősége legyen arra, hogy az ügy teljes ismeretében vizsgálhassa a versenyvizsgán való részvételének befejezéséről szóló határozat jogszerűségét.

   (lásd az 53., 54. és 60. pontot)

   Hivatkozás:

   a Bíróság 144/82. sz., Detti kontra Bíróság ügyben 1983. július 14‑én hozott ítéletének 29. pontja;

   az Elsőfokú Bíróság T‑154/05. sz., Lo Giudice kontra Bizottság ügyben 2007. október 25‑én hozott ítéletének 160. pontja;

   a Közszolgálati Törvényszék F‑96/09. sz., Cuallado Martorell kontra Bizottság ügyben 2012. szeptember 18‑án hozott ítéletének 46. és 47. pontja.