A Bíróság (hatodik tanács) 2012. szeptember 19-i végzése – Levy és Sebbag

(C-540/11. sz. ügy)

„A tőke szabad mozgása – Közvetlen adózás – Osztalékok adóztatása – A kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény – Az egyezményben részes államok egyike nemzeti szabályozásának utólagos módosítása, amely a kettős adóztatás visszaállításával jár – A tagállamok kötelezettségei az EK 10. cikk és az EK 293. cikk alapján”

1.                     Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Az ítélkezési gyakorlatból egyértelműen levezethető válasz – Korábban már megválaszolttal azonos előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés – Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának alkalmazása (A Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 3. §) (vö. 13. pont)

2.                     A tőke szabad mozgása és a szabad fizetési műveletek – Korlátozások – Adójogszabályok – Osztalékok adóztatása – A kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény – Az egyik részes állam nemzeti szabályozásának utólagos, a kettős adóztatás visszaállítására irányuló módosítása – Megengedhetőség – A kettős adóztatás megelőzésére irányuló, a tagállamok hatáskörébe tartozó intézkedések (EK 10. cikk, EK 56. cikk és EK 293. cikk) (vö. 17–19., 21., 22., 26–29. pont és a rendelkező rész)

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tribunal de première instance de Bruxelles – Az EK-Szerződés 10. cikkének, 57. cikke (2) bekezdésének és 293. cikkének értelmezése – A kettős adóztatást az ennek elkerüléséről szóló kétoldalú megállapodás fennállása ellenére lehetővé tevő nemzeti szabályozás – A nemzeti jogszabály módosítása a megállapodás megkötését követően – Szerzett jog megkérdőjelezése – A tőke szabad mozgásának akadálya.

Rendelkező rész

Mivel a közösségi jog az alapeljárás tényállásának megvalósulásakor hatályos állapotában nem ír elő általános feltételeket a kettős adóztatásnak az Európai Közösségen belüli elkerülése terén a hatáskörök tagállamok közötti megosztása tekintetében, az EK 56. cikket az EK 10. cikkel és az EK 293. cikkel együttesen olvasva úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan helyzet, amikor a tagállam, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény útján kötelezettséget vállalt arra, hogy olyan mechanizmust hoz létre, amely megszünteti az osztalékok ilyen adóztatását, később megszünteti ezt a mechanizmust olyan jogszabály-módosítás útján, amely a kettős adóztatás visszaállításával jár.