A Törvényszék (első tanács) T-232/06. sz., Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE kontra Európai Bizottság ügyben 2011. szeptember 9-én hozott ítélete ellen az Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által 2011. november 25-én benyújtott fellebbezés

(C-597/11. P. sz. ügy)

(2012/C 25/79)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Evropaïki Dynamiki — Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (képviselők: N. Korogiannakis és M. Dermitzakis, Δικηγόροι)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét;

—

gyakorolja korlátlan felülvizsgálati jogkörét, és semmisítse meg a Bizottságnak (Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság) a fellebbezővel a 2006. június 19-i levélben közölt azon határozatát, amelyben elutasította a fellebbező által a TAXUD Főigazgatóság „CUST-DEV” informatikai projektjeivel kapcsolatos vámügyi IT-szolgáltatások tervezésére, fejlesztésére, karbantartására és támogatására irányuló, TAXUD/2005/AO-001. sz. közbeszerzési eljárásban (HL 2005/S 187-183846) benyújtott ajánlatot és e szerződést más ajánlattevőnek ítélte oda, továbbá ítélje meg a kért kártérítést;

—	másodlagosan az ügy érdemében való határozathozatal céljából az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;

—	kötelezze a Bizottságot a fellebbező jogi és egyéb költségeinek viselésére beleértve az eredeti eljárással kapcsolatban felmerült költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező álláspontja szerint a megtámadott ítéletet a következő okok alapján hatályon kívül kell helyezni:

Először is a fellebbező álláspontja szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen értelmezte a költségvetési rendelet 89. cikkének (1) bekezdését és 98. cikkének (1) bekezdését, valamint a végrehajtási rendelet 140. cikkének (1) és (2) bekezdését és 141. cikkének (2) bekezdését, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az átláthatóság és a szabad verseny elvét.

Másodszor a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a benyújtott bizonyítékokat tévesen értelmezte és elferdítette.

Emellett a fellebbező álláspontja szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy a kiválasztási szempontok módosítását tévesen értelmezte, nem vizsgálta az ajánlatok elbírálása során elkövetett több nyilvánvaló értékelési hiba meglétét, illetve a megtámadott ítéletet nem indokolta kellően.