7.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 6/2


A Törvényszék (ötödik tanács) T-348/11. sz., Gbagbo kontra Tanács ügyben 2011. július 13-án hozott végzése ellen Laurent Gbagbo által 2011. szeptember 21-én benyújtott fellebbezés

(C-478/11. P. sz. ügy)

2012/C 6/03

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Laurent Gbagbo (képviselők: L. Bourthoumieux, J. Vergès, R. Dumas és M. Ceccaldi ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A Bíróság nyilvánítsa Laurent Gbagbo keresetét elfogadhatónak;

helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-348/11. sz. ügyben 2011. július 13-án hozott végzését, amely a határidő elmulasztása miatti jogvesztést állapított meg;

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy a fellebbező érvényesíthesse jogait;

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére a Bíróság eljárási szabályzatának 69. és 73. cikke alapján.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező a következő jogalapokra hivatkozik:

A háború, mint az elévülést megszakító vis maior. Azon események, amelyekkel a fellebbező 2010 novemberében Elefántcsontparton szembesült, vis maiornak minősülnek az Európai Unió Bírósága alapokmányának 45. cikke értelmében, a hadiállapot miatt, amely megszakítja a fellebbezővel szemben a Tanács által hozott aktusokra vonatkozó elévülési időt.

A jelen, a háború miatti vis maior megakadályozza a fellebbezőt abban, hogy szabadon gyakorolhassa a jogorvoslathoz való jogát azon aktusokkal szemben, amelyek nyilvánvalóan sértik az alapvető jogait.

Az alapvető jogok és szabadságok magasabb rendűek, mint a jogbiztonság elve. A Törvényszék, amikor a jogbiztonság elvére hivatkozott a felperes kérelmének elfogadhatatlanná nyilvánítása végett, megsértette a bírósághoz fordulásra vonatkozó alapvető jogát és a védelemhez való jogát. A fellebbezőt következésképpen megfosztották az illetékes bíróság előtti meghallgatáshoz való jogától.

A távolságra tekintettel járó határidő és a keresetindítási határidő alkalmazhatatlansága háború esetén. A távolságra tekintettel járó határidő és a keresetindítási határidő nyílt háborúban álló államban élő címzettel szemben nem alkalmazható. Az ilyen határidők csak békeidőben és az európai kontinensen alkalmazhatóak. Márpedig a fellebbező másik kontinensen él, és ezért a Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének a jelen esetre történő szigorú alkalmazása vitathatatlanul sérti az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdését, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkét.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkének magasabb rendűsége. A Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikke semmissé teszi az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt bármilyen értesítési kötelezettséget, amelynek értelmében a keresetindítási határidő az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történő közlésétől, vagy akkortól számít, hogy az érdekelt tudomást szerzett az aktusról. Az eljárási szabályzat 102. cikke ugyanis elvonatkoztat a közlési kötelezettségtől, és nem veszi figyelembe azt a napot, amikor a felperes ténylegesen tudomást szerzett az aktusról, ezáltal korlátozza az EUMSZ 263. cikk betűjét és szellemét. Ennélfogva a 102. cikk veszélyezteti a Szerződés — amely magasabb rendű jogi értékkel bír, és amely kötelező az Európai Uniót alkotó intézményekre nézve- által biztosított és védett jogokat. Következésképpen, mivel a megtámadott aktusokat nem közölték a fellebbezővel, és ez sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkének ötödik bekezdését, a keresetindítási határidő csak akkortól kezdődhet, hogy a fellebbező tudomást szerzett a vele szemben hozott aktusokról.

Az alapvető jogok és szabadságok súlyos megsértése. A jogbiztonság elve, ahogyan arra a Törvényszék hivatkozott, súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot egészében véve, hiszen az Európai Unión kívül, háborúban álló országban élő jogalanyok olyan szankciókkal sújthatók, amelyekkel szemben nem tudják érdemben gyakorolni a jogorvoslathoz való jogukat, hiszen nem szereznek tudomást a szankcióról.

Másodlagosan a fellebbező a Tanács által vele szemben hozott aktusok megsemmisítését kéri az alapvető jogok és szabadságok megsértésének súlyos volta miatt. Mivel a megtámadott aktusok sértik a különböző nemzetközi szerződések által védett alapvető szabadságokat, a Bíróság feladata megsemmisíteni az említett aktusokat, mivel azok jogellenessége sérti a kialakult európai jogrendet, továbbá azon okból, hogy semmilyen keresetindítási határidő nem támasztható a védett alapvető jogok és szabadságok megsértésének súlyossága miatt.