22.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/27

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (kibővített hatodik tanács) 2011. június 16-án hozott, a Bizottsággal 2011. június 20-án közölt ítéletét;

—

újbóli eljárás céljából utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

—

a két eljárás során felmerült költségekről egyelőre ne határozzon;

—

arra az esetre, ha a Bíróság úgy véli, hogy az ügy érdemében döntést tud hozni, utasítsa el az első fokon benyújtott keresetet és kötelezze az Edison SpA-t mindkét eljárás költségeinek viselésére.

i.

A Törvényszék megsértette az EK 81. cikkel összefüggésben értelmezett EK 253. cikket, mivel tévesen határozta meg az indokolási kötelezettség célját és hatályát az EK 81. cikk megsértése valamely olyan társaságnak való betudhatósága tekintetében, amely a jogsértésben közvetlenül részt vevő társaságban 100 %-os tőkerészesedéssel rendelkezik, és amely betudhatóság olyan vélelmen alapul, amelyet megfelelően kell megdönteni. A Törvényszék többek között nem vette figyelembe az ügy hátterét, valamint az arra irányadó jogi rendelkezéseket, különösen a felperesre háruló bizonyítási terhet. A Törvényszék tévesen rótt a Bizottságra indokolási kötelezettséget a „nem jelentéktelen” érvekre vonatkozóan, és nem kérdőjelezte meg — ahogyan kellett volna —, hogy az említett érvek alkalmasak-e az anyavállalat felelősségére vonatkozó vélelem megdöntésére.

ii.

A Törvényszék másodlagosan megsértette az EK 230. és 253. cikket, mivel arra a következtetésre jutott, hogy a határozat hiányos indokolást tartalmaz. Egyfelől, a Törvényszék többször is tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott határozat elemzésekor, mivel átsiklott egyes releváns részek felett. Másfelől pedig összetévesztette az indokolással kapcsolatos és az érdemi kérdéseket azáltal, hogy megtagadta a megtámadott határozatban szereplő magyarázatok figyelembevételét, mind annak megállapításával, hogy a Bizottság megsértette a felperes védelemhez való jogait, mind pedig azzal, hogy úgy vélte, e magyarázatok nem meggyőzőek.

iii.

A Törvényszék megsértette az EK 230. és 253. cikket, valamint az uniós jognak az uniós bíróságok előtti védelemhez való joggal és kontradiktórius eljárással kapcsolatos elveit. A Törvényszék ugyanis tévesen állapította meg, hogy a Bizottság — a felperesnek az anyavállalat felelősségére vonatkozó vélelem megdöntésére irányuló érveinek megcáfolása céljából — nem hivatkozhat a kifogásközlésben nem szereplő, illetve a határozatban meg nem ismételt érvekre. Ez különösen akkor igaz, amikor — ahogyan a jelen ügyben — a felperes által hivatkozott vagy általa ismert dokumentumokról van szó, a felperes pedig nem hagyhatta figyelmen kívül annak kockázatát, hogy azokat a Bizottság a vele szembeni bizonyítékként veheti figyelembe, illetve amikor a szóban forgó dokumentumokból ésszerűen levonhatta azokat a következtetéseket, amelyeket e dokumentumokból a Bizottság kívánt levonni.

iv.

A Törvényszék megsértette az EK 253. cikkel összefüggésben értelmezett EK 230. és 231. cikket, mivel tévesen állapította meg, hogy a megtámadott határozatot a hiányos indokolás miatt akkor is hatályon kívül kell helyezni, ha az abban szereplő megoldás érdemben helyesnek bizonyult.