A Törvényszék (hatodik tanács) T-320/09. sz., Planet AE kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2011. június 24-én benyújtott fellebbezés

(C-314/11. P. sz. ügy)

2011/C 238/18

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: F. Dintilhac és D. Triantafyllou)

A másik fél az eljárásban: Planet AE

A fellebbező kérelmei

Jogalapok és fontosabb érvek

Az ellenérdekű fél korai előrejelző rendszerbe való felvételnek ez a — (más felvételekkel ellentétben) puszta gyanúkon alapuló — típusa az ellenérdekű féllel szemben kötelező joghatásokkal nem járó megerősített monitoringintézkedéseken kívül nem vonhat maga után más következményt. A végzés tévesen keveri össze a szóban forgó felvételeket a különféle joghatásokat kiváltó egyéb típusú felvételekkel.

A valamely felvétellel érintett jogalany puszta felügyelete nem módosítja nyilvánvalóan annak jogi helyzetét.

Az elfogadott intézkedéseket az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselők szabadon fogadták el az ellenérdekű féllel és bankjával folytatott konzultációkat és tárgyalást követően. Ezek tehát nem képezik a felvételek közvetlen és automatikus hatását. Valamely kereset elfogadhatóságának azonban elengedhetetlen feltétele a közvetlen érintettség (EUMSZ 263. cikk (4) bekezdés).

Jóllehet a keresetben szerepeltek a fent említett konzultációk és tárgyalások, a Törvényszék azokat — a pártatlanság és a tárgyilagosság elveinek megsértésével — figyelmen kívül hagyta.

A megfellebbezett végzés nem teszi egyértelművé, hogy miben áll a felperes helyzetének „kedvezőtlen módosulása”, amely felperest nem fosztottak meg semmilyen pénzügyi előnytől, hanem amely mentesült a kifizetések elosztásának kötelezettsége alól.

Ugyanez igaz a szóban forgó egyes felvételek hatásait illetően is, amelyek kötelező ereje semmivel sem magyarázható.

Az ellenérdekű fél konzorciumbeli helyzete a megállapodás létrejöttét érinti. A szerződéses keret elválaszthatatlan részeként az választottbírósági kikötés (EUMSZ 272. cikk) tárgyát képezhette volna, megsemmisítés iránti keresetét azonban nem, mivel a szóban forgó jogorvoslatok egyidejűleg és önállóan állnak fenn.

Egyrészről a Bizottság nem köteles semmilyen kötelezettséget vállalni anélkül, hogy bizonyos óvintézkedéseket tenni, másrészről pedig az ellenérdekű fél hozzájárult a végleges szerződéses kerethez. Következésképpen a Törvényszék tévesen követel meg jogalapot, meghallgatásokat stb., amelyekre „szankciók” esetében van szükség és amelyek nem egyeztethetők össze a szerződő felek egyenlőségével.

A korai előrejelző rendszerbe való felvételek belső adminisztratív intézkedéseket, a gondos pénzgazdálkodás elve szerinti óvintézkedéseket (a költségvetési rendelet 27. cikke) képeznek, amelyeket a 2008/969 határozat a Bizottság belső szabályaiként ír elő (lásd a költségvetési rendelet 51. cikkét) az ezen intézmény engedélyezésre jogosult valamennyi tisztviselőjének tájékoztatása és azok általi alkalmazása céljából. A szóban forgó felvételeket egyébként nem kell az eljárásból való kizárást eredményező felvételekhez kapcsolni, mivel a jelen esetben a szerződést az ellenérdekű féllel kötötték.

A Törvényszék végzését azzal indokolja, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezett-e a 2008/969 határozat elfogadására. A hatáskör kérdése azonban a kereset megalapozottságával van összefüggésben, és nem határozhatja meg annak elfogadhatóságát.