27.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 252/18

A T-377/06. sz., Comap kontra Bizottság ügyben a Törvényszék (nyolcadik tanács) 2011. március 24-én hozott ítélete ellen a Comap SA által 2011. június 9-én benyújtott fellebbezés

(C-290/11. sz. ügy)

2011/C 252/32

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbezők: Comap SA (képviselők: A. Wachsmann és S. de Guigné ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: az Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

—

elsődlegesen :

—

az EUMSZ 256. cikk és az Európai Unió Bírósága Alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 56. cikkének alapján Törvényszék T-377/06. sz., Comap kontra Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítéletét helyezze hatályon kívül teljes egészében;

—

adjon helyt a Comap SA a Törvényszék elé elsőfokon terjesztett kereseti kérelmeinek;

—

következésképpen:

—

semmisítse meg az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F-1/38.121 „szerelvények” ügy) 2006. szeptember 20-án hozott C(2006) 4180 végleges bizottsági határozatnak a Comap SA-t érintő részét, valamint a rendelkező részét alátámasztó indokolást, annyiban, amennyiben e határozat bírságot szab ki a Comap SA-val szemben;

—

másodlagosan :

—

az EUMSZ 261. cikk alapján törölje el az Európai Bizottság fent hivatkozott határozata 2. cikkének g) pontjában a Comap SA-val szemben kiszabott 18,56 millió eurós bírságot, vagy ugyanezen cikk alapján csökkentse megfelelő mértékűre e bírság összegét;

—

a fenti esetek mindegyikében kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére, ideértve a Comap SA Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező négy jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására.

Első jogalapjával a Comap a független és pártatlan igazságszolgáltatáshoz való jogának megsértésére hivatkozik, mivel a Törvényszék által a Bizottság határozatával — amely intézmény a vizsgálati és szankcionálási jogkört együttesen gyakorolja –kapcsolatos felügyeleti jogkörét a nyilvánvaló ténybeli és jogi hibák vizsgálatára korlátozta ahelyett, hogy az ügy tényállásának, és különösen az előterjesztett bizonyítékok teljes újravizsgálására alapozva korlátlan felülvizsgálati jogkörét gyakorolta volna.

Második jogalapjában a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék vele szemben a „nyilvános elhatárolódás” fogalmát túl megszorítóan értelmezte és ezzel figyelmen kívül hagyta a büntetőjog megszorító értelmezése elvének az EJEE 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeit, amely azt írja elő, hogy „a büntetőjog nem alkalmazható kiterjesztő módon a vádlott hátrányára”. Ez a megközelítés azt az elvet is sérti, miszerint bármilyen kétség a határozat címzettjének minősülő vállalkozás javára kell, hogy szolgáljon, amely az ártatlanság elvével kapcsolatosan irányadó.

Harmadik jogalapjában a Comap több bizonyíték elferdítésére hivatkozik, amely tény egyes, a felperes és valamely versenytársa között a Bizottság helyszíni vizsgálatait követően történt kétoldalú kapcsolatfelvétel téves jogi minősítéséhez vezetett.

Negyedik és utolsó jogalapjában a fellebbező végül azt kifogásolja,, hogy a Törvényszék megsértette indokolási kötelezettségét azáltal, hogy úgy ítélte meg, hogy a Bizottság jogilag kielégítő módon bizonyította a Comap egységes és folyamatos jogsértésben 2001 márciusát követően való részvételét.