C-621/11. P. sz. ügy

New Yorker SHK Jeans GmbH & Co. KG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Fellebbezés — A FISHBONE közösségi szóvédjegy lajstromozása iránti kérelem — Felszólalási eljárás — FISHBONE BEACHWEAR korábbi nemzeti ábrás védjegy — A korábbi védjegy tényleges használata — Nem a megjelölt határidőn belül előterjesztett kiegészítő bizonyítékok figyelembevétele — 207/2009/EK rendelet — A 42. cikk (2) és (3) bekezdése és a 76. cikk (2) bekezdése — 2868/95/EK rendelet — A 22. szabály (2) bekezdése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. július 18.

Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A felszólalás alátámasztásául az e célból megszabott határidőn belül elő nem terjesztett tények és bizonyítékok – Figyelembevétel – A fellebbezési tanács mérlegelési jogköre

(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés, és 76. cikk, (2) bekezdés; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 22. szabály, (2) bekezdés)

A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 76. cikke (2) bekezdésének szövegéből az következik, hogy főszabály szerint és eltérő rendelkezés hiányában a tények és bizonyítékok felek általi előterjesztése továbbra is lehetséges a határidők lejárta után, amelyekhez az említett rendelet előírásai értelmében ezen előterjesztés kötve van, és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) nem tilos az ilyen, késedelmesen előterjesztett tényeket vagy bizonyítékokat figyelembe vennie. Azzal a pontosítással, hogy az OHIM ilyen esetekben figyelmen kívül hagyhatja e bizonyítékokat, az említett rendelkezés ugyanis kiterjedt mérlegelési jogkörrel ruházza fel az OHIM-ot, hogy eldönthesse, határozatát e tekintetben indokolva, hogy azokat tekintetbe kell-e venni, vagy sem.

Ami konkrétan a korábbi védjegy tényleges használatára vonatkozó bizonyítékoknak a felszólalási eljárásokban való benyújtását illeti, meg kell jegyezni, hogy noha a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy ha a felszólalást a védjegyjogosult nyújtotta be, a lajstromozás iránti kérelem bejelentőjének kérelmére igazolnia kell védjegyének tényleges használatát, ennek hiányában a felszólalást el kell utasítani, e rendelet nem tartalmaz azon határidő pontosítására vonatkozó rendelkezést, amelyen belül e bizonyítékokat be kell nyújtani. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdése viszont e tekintetben előírja, hogy ha ilyen kérelmet terjesztettek elő, az OHIM kéri a korábbi védjegy jogosultját, hogy az OHIM által megjelölt határidőn belül igazolja a védjegy használatát, vagy mentse ki a használat elmaradását.

Ezért, ha a szóban forgó védjegy használatának megállapítása szempontjából relevánsnak tekintett bizonyítékokat az OHIM által a 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdése alapján megjelölt határidőn belül benyújtják, az e használatra vonatkozó további bizonyítékok benyújtása továbbra is lehetséges e határidő lejártát követően. Ilyen esetben az OHIM-nak nem tilos az ilyen, késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat figyelembe vennie azon mérlegelési jogkör értelmében, amellyel a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése felruházza őt.

Az OHIM e mérlegelési jogkörének a késedelmesen előterjesztett bizonyítékok esetleges tekintetbevétele tekintetében történő gyakorlását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság korábban megállapította, hogy e tekintetbevétel az OHIM részéről, amikor egy felszólalási eljárás keretén belül kell határoznia, különösen akkor igazolható, ha egyrészt a késedelmesen előterjesztett elemek első ránézésre tényleges jelentőséggel bírhatnak az OHIM előtt benyújtott felszólalás kimenetele szempontjából, másrészt az eljárás azon szakasza, amelyben ez a késedelmes előterjesztés végbemegy, továbbá az azt jellemző körülmények nem akadályozzák e bizonyítékok tekintetbevételét.

(vö. 21–25., 30., 33. pont)

C-621/11. P. sz. ügy

New Yorker SHK Jeans GmbH & Co. KG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Fellebbezés — A FISHBONE közösségi szóvédjegy lajstromozása iránti kérelem — Felszólalási eljárás — FISHBONE BEACHWEAR korábbi nemzeti ábrás védjegy — A korábbi védjegy tényleges használata — Nem a megjelölt határidőn belül előterjesztett kiegészítő bizonyítékok figyelembevétele — 207/2009/EK rendelet — A 42. cikk (2) és (3) bekezdése és a 76. cikk (2) bekezdése — 2868/95/EK rendelet — A 22. szabály (2) bekezdése”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. július 18.

Közösségi védjegy — Felszólalási eljárás — A felszólalás alátámasztásául az e célból megszabott határidőn belül elő nem terjesztett tények és bizonyítékok — Figyelembevétel — A fellebbezési tanács mérlegelési jogköre

(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés, és 76. cikk, (2) bekezdés; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 22. szabály, (2) bekezdés)

A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 76. cikke (2) bekezdésének szövegéből az következik, hogy főszabály szerint és eltérő rendelkezés hiányában a tények és bizonyítékok felek általi előterjesztése továbbra is lehetséges a határidők lejárta után, amelyekhez az említett rendelet előírásai értelmében ezen előterjesztés kötve van, és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) nem tilos az ilyen, késedelmesen előterjesztett tényeket vagy bizonyítékokat figyelembe vennie. Azzal a pontosítással, hogy az OHIM ilyen esetekben figyelmen kívül hagyhatja e bizonyítékokat, az említett rendelkezés ugyanis kiterjedt mérlegelési jogkörrel ruházza fel az OHIM-ot, hogy eldönthesse, határozatát e tekintetben indokolva, hogy azokat tekintetbe kell-e venni, vagy sem.

Ami konkrétan a korábbi védjegy tényleges használatára vonatkozó bizonyítékoknak a felszólalási eljárásokban való benyújtását illeti, meg kell jegyezni, hogy noha a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy ha a felszólalást a védjegyjogosult nyújtotta be, a lajstromozás iránti kérelem bejelentőjének kérelmére igazolnia kell védjegyének tényleges használatát, ennek hiányában a felszólalást el kell utasítani, e rendelet nem tartalmaz azon határidő pontosítására vonatkozó rendelkezést, amelyen belül e bizonyítékokat be kell nyújtani. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdése viszont e tekintetben előírja, hogy ha ilyen kérelmet terjesztettek elő, az OHIM kéri a korábbi védjegy jogosultját, hogy az OHIM által megjelölt határidőn belül igazolja a védjegy használatát, vagy mentse ki a használat elmaradását.

Ezért, ha a szóban forgó védjegy használatának megállapítása szempontjából relevánsnak tekintett bizonyítékokat az OHIM által a 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdése alapján megjelölt határidőn belül benyújtják, az e használatra vonatkozó további bizonyítékok benyújtása továbbra is lehetséges e határidő lejártát követően. Ilyen esetben az OHIM-nak nem tilos az ilyen, késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat figyelembe vennie azon mérlegelési jogkör értelmében, amellyel a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése felruházza őt.

Az OHIM e mérlegelési jogkörének a késedelmesen előterjesztett bizonyítékok esetleges tekintetbevétele tekintetében történő gyakorlását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság korábban megállapította, hogy e tekintetbevétel az OHIM részéről, amikor egy felszólalási eljárás keretén belül kell határoznia, különösen akkor igazolható, ha egyrészt a késedelmesen előterjesztett elemek első ránézésre tényleges jelentőséggel bírhatnak az OHIM előtt benyújtott felszólalás kimenetele szempontjából, másrészt az eljárás azon szakasza, amelyben ez a késedelmes előterjesztés végbemegy, továbbá az azt jellemző körülmények nem akadályozzák e bizonyítékok tekintetbevételét.

(vö. 21–25., 30., 33. pont)