—

a SIA Kurcums Metal képviseletében I. Faksa advokāte,

—

a lett kormány képviseletében I. Kalniņš és I. Ņesterova, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében L Bouyon és A. Sauka, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 301., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN), különösen a KN 5607 49 11, 7312 10 98 és 7317 00 90 vámtarifaalszám, valamint a KN 3. b) általános értelmezési szabálya, valamint a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ideiglenes dömpingellenes vám végleges beszedéséről szóló, 2001. augusztus 2-i 1601/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 211., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 38. kötet, 62. o.) 1. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a SIA Kurcums Metal (a továbbiakban: Kurcums Metal) és a Valsts ieņēmumu dienests (lett adóhatóság, a továbbiakban: VID) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya: sodronyok és emelőszemek (séklik) Oroszországból történő behozatala utáni végleges dömpingellenes vám, behozatali vám és hozzáadottérték-adó fizetése.

3

A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. E rész általános szabályokat tartalmazó I. szakaszának „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” elnevezésű A. címe a következőket írja elő:

„Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

[…]

[…]”

4

A KN a „Vámtarifa” című második részében említi többek között az 5607, 7312, 7317 00 és 7326 vámtarifaszámot.

5

Az 5607 vámtarifaszámmal kapcsolatban a KN előírja:

6

A 7312 vámtarifaszámmal kapcsolatban a KN előírja:

7

A 7317 00 vámtarifaszámmal kapcsolatban a KN előírja:

8

A 7326 vámtarifaszámmal kapcsolatban a KN előírja:

9

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (a továbbiakban: HR) 3. b) általános értelmezési szabályra vonatkozó magyarázó megjegyzésének VIII. pontja szerint „[a]z a tényező, amely az áru lényeges jellegét meghatározza, árufajták szerint változik. A jelleg meghatározható pl. az alapanyag vagy alkotórész természete, terjedelme, mennyisége, súlya vagy értéke, vagy az alkotó alapanyagnak az áru felhasználásában betöltött szerepe szerint”.

10

A 7317 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés szerint:

„Ide tartozik:

11

Az 1601/2001 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint:

„Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó, a 73121082, 73121084, 73121086, 73121088 és 73121099 [a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2000. október 13-i 2263/2000/EK bizottsági rendeletből (HL L 264., 1. o.) eredő változat szerinti] KN-kód alá tartozó, vas- vagy acélkötelek és kábelek behozatalára – ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és -kábelt nem –, 3 mm-t meghaladó átmérőjű maximális keresztmetszettel, szerelvényekkel is.”

12

Az 1601/2001 rendelet lett nyelvi változatát az Európai Unió Hivatalos Lapja lett nyelvű különkiadása 11. fejezete 38. kötetének 62. oldalán tették közzé. E nyelvi változatban e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése nem említi a KN 7312 10 99 vámtarifaalszámot.

13

A 2263/2000 rendeletből eredő változat szerinti KN 7312 10 99 vámtarifaalszáma az 1549/2006 rendelet szerinti KN 7312 10 98 vámtarifaalszámának felel meg.

14

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy a Kurcums Metal 2007-ben árukat importált Oroszországból Lettországba az áruk szabad forgalomba bocsátása céljából, amelyeket mint a KN 5607 49 11 vámtarifaalszám alá tartozó sodronyokat és a KN 7317 00 90 vámtarifaalszám alá tartozó emelőszemeket jelentett be.

15

A Kurcums Metal által importált sodronyok az Oroszországban gyártott „Taifun” sodronyok, amelyek kombinált anyagokból készültek oly módon, hogy a belsejük polipropilén, amelyet 1 mm átmérőjű cinkkel bevont acélhuzallal borítottak be, a belső rész körül hat drót van összefonva, amelyek közepe polipropilén, azonban 1 mm átmérőjű cinkkel bevont acélhuzallal és hat polisztil vezetőhuzallal vannak burkolva. E sodronyok polipropilén anyaggal szigeteltek, és 10 mm–30 mm átmérőjűek lehetnek. Halászati eszközök, különösen vonóhálók gyártására szolgálnak.

16

A Kurcums Metal által importált emelőszemek kapocsszeg alakúak, végük lekerekített, és e végek menetes csapszeggel kapcsolódnak össze.

17

A VID egy adóellenőrzés alkalmával a KN 3. b) általános értelmezési szabálya alapján megállapította, hogy a szóban forgó sodronyok a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá tartoznak, mivel ugyan több anyagból, azaz acélból és polipropilénből készültek, a sodronyok lényeges jellemzői, a szilárdságuk és a súlyuk, az acélnak tulajdonítható. A szintetikus anyag szerepe csupán az, hogy a károsodástól védje a halászhálót, csökkentse az elhasználódás mértékét és növelje az ellenállóságot.

18

A VID szerint a szóban forgó emelőszemek a KN 7326 90 98 vámtarifaalszám alá tartoznak, mivel sem hegyük, sem élük nincs, és nem rendelkeznek a „kapocsszeg” jellemzőivel.

19

A VID 2008. február 25–i határozatával a Kurcums Metalt végleges dömpingellenes vám, behozatali vám és hozzáadottérték-adó, valamint e vámok és adó után késedelmi kamat és bírság fizetésére kötelezte.

20

A Kurcums Metal keresetet indított e határozat hatályon kívül helyezése iránt, és arra hivatkozott, hogy a szóban forgó sodronyt elektromos szigeteléssel ellátott terméknek és hajókötélnek kell tekinteni, mivel a „Taifun” hibrid sodronyt halászati eszközök, mégpedig vonóhálók gyártására használják, és a felhasznált szintetikus anyag határozza meg a termék lényeges jellemzőjét. A szóban forgó emelőszemeket pedig szerinte hajókötélhez való emelőszemeknek kell tekinteni, mivel a KN 7317 00 90 vámtarifaalszám az érintett termék vonatkozásában pontosabb leírást ad.

21

A Kurcums Metal keresetét mind első, mind másodfokon elutasították. Az Administratīvā apgabaltiesa (regionális közigazgatási bíróság) 2010. december 27–i ítéletében többek között kimondta, hogy a feleknek a szóban forgó sodronyok jellemzőire vonatkozó érvei nem voltak elég meggyőzőek ahhoz, hogy meg lehessen állapítani e termékek alapvető sajátosságait, ezért a KN 3. c) általános értelmezési szabálya alapján e sodronyokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni, vagyis a KN 7312 vámtarifaszám alá. A szóban forgó emelőszemek kapcsán pedig megállapította, hogy nem rendelkeznek a kapocsszeg jellemzőivel, és mivel a KN 73. árucsoportjának egyik vámtarifaszáma sem említi ezeket vagy az ezekhez hasonló árucikkeket, a VID helyesen sorolta azokat a KN 7326 90 98 vámtarifaalszám alá.

22

A kérdést előterjesztő bíróság, amely előtt az említett ítélettel szemben felülvizsgálati eljárás van folyamatban, megállapítja, hogy a KN 5607 49 11 és 7312 10 98 vámtarifaalszáma megemlíti a szóban forgó sodronyok egyes alkotórészeit, ezért a KN 3. b) általános értelmezési szabálya értelmében meg kell vizsgálni, hogy mely anyag határozza meg az érintett termék alapvető sajátosságát. A kérdést előterjesztő bíróság szerint nem egyértelmű, hogy mi az alapvető sajátossága a hajókötélsodronynak, és hogyan lehet azt megállapítani. A VID ugyanis vizsgálta a szóban forgó sodronyok különböző alkotóelemeinek jelentőségét, és megállapította, hogy annak szilárdsága az, amely az acélkötél lényeges jellemzőjét meghatározza; viszont a Kurcums Metal azt állítja, hogy a szilárdság a polipropilénnek tulajdonítható.

23

A kérdést előterjesztő bíróság azt is megjegyzi, hogy ha figyelembe veszik, hogy az érintett terméket a rendeltetése szerint a halászatban, egész pontosan halászhálók összekapcsolására, ily módon a halak vízből történő kiemelésére használják, ez azt jelenti, hogy a sodronyok hajókötelek, és a vámtarifaszám leírása alapján az érintett sodrony először a KN 5607 49 11 vámtarifaszám alá sorolható.

24

További indok, amely a kérdést előterjesztő bíróság szerint kétségeket vet fel abból a szempontból, hogy a hibrid sodrony acélkötélnek minősíthető-e, az 1601/2001 rendelet 1. cikke, amely dömpingellenes vámokat vet ki azon acélkötelek vonatkozásában, amelyek maximális keresztmetszetének átmérője a 3 mm-t meghaladja. Amennyiben a jelen esetben figyelembe veszik a hibrid sodronyban használt acélhuzalt, amelynek keresztmetszeti átmérője nem haladja meg az 1 mm-t, bár a teljes a sodrony teljes keresztmetszeti átmérője 10 mm és 30 mm között mozoghat, kétséges lehet, hogy nem minősül-e a belső piac védelmét biztosító aránytalan intézkedésnek az, ha a hibrid sodronyokat – mint a jelen esetben – a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá sorolják.

25

A szóban forgó emelőszemek kapcsán a kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a KN 7326 90 98 vámtarifaalszám alkalmazása azon termékek vonatkozásában, amelyek megjelenésük szerint csapszeggel rögzített, lekerekített végű, U alakú emelőszemek, és amelyek a hajókötél egyes részeinek összekapcsolására szolgálnak, megalapozatlannak minősíthető, mivel a KN 7317 00 90 vámtarifaalszámhoz tartozó leírás elég konkrét ahhoz, hogy az érintett termékeket e vámtarifaalszám alá sorolják. Az, hogy az áru nem rendelkezik a kapocsszeg jellemző formájával, és a végei nem hegyesek, hanem le vannak kerekítve, és menetes csapszeggel kapcsolódnak össze, nem meghatározó, mivel ezen emelőszemek betöltik a „kapocsszeg” valamennyi alapvető funkcióját, és az a rendeltetésük, hogy két vagy több elemet összekapcsoljanak.

26

Mivel az Augstākās Tiesas Senāts úgy ítélte meg, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita elbírálásához az uniós jog értelmezése szükséges, felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

27

A kérdést előterjesztő bíróság első kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy a KN 5607 49 11 vámtarifaalszámot úgy kell-e értelmezni, hogy az olyan polipropilénből és cinkkel bevont acélhuzalból álló sodronyok, amelyek az alapügyben szerepelnek, e minőségükben e vámtarifaalszám alá tartoznak-e.

28

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez. Ugyanakkor a célból, hogy hasznos választ adhasson ez utóbbi kérdésére, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében megadhat számára minden, általa szükségesnek ítélt iránymutatást (a C-12/10. sz. Lecson Elektromobile ügyben 2010. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-14173. o.] 15. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29

Emlékeztetni kell arra is, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN-vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (a fent hivatkozott Lecson Elektromobile ügyben hozott ítélet 16. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30

A KN tekintetében az Európai Bizottság, illetve a HR tekintetében a Vámigazgatások Világszervezete által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek jogi kötőerővel (lásd különösen a C-423/10. sz. Delphi Deutschland ügyben 2011. május 18-án hozott ítélet [EBHT 2011., I-4003. o.] 24. pontját).

31

Az alapügybeli KN-vámtarifaalszámok, azaz az 5607 49 11 és 7312 10 98 vámtarifaalszám tekintetében meg kell állapítani, hogy egyrészről az első vámtarifaalszám, amint a KN 5607 vámtarifaszám és a vonatkozó alszámainak szövegéből kitűnik, a polietilénből vagy polipropilénből készült fonott vagy sodort zsinegre, kötélre és hajókötélre vonatkozik.

32

Másrészt a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám a KN 7312 vámtarifaszám és a vonatkozó alszámainak szövege szerint vasból vagy nem rozsdamentes acélból készült kábelekre vonatkozik, beleértve a zárt sodrású kábeleket is, amelynek legnagyobb keresztmetszete meghaladja a 3 mm-t.

33

Márpedig e szövegekből az következik, hogy az olyan sodronyok, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, e minőségükben nem tartoznak sem a KN 5607 49 11 vámtarifaalszám, sem pedig a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá. Amint ugyanis e sodronyok leírásából kitűnik, amely az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szerepel, és amelyet a jelen ítélet 15. pontja is átvesz, e termékek polipropilénből és cinkkel bevont acélhuzalakból tevődnek össze, és e két anyagot úgy kombinálják, hogy együttesen képezzék a kérdéses sodronyt. E körülmények között e sodronyok e minőségükben se nem kötelek vagy hajókötelek, se nem acélkábelek.

34

Következésképpen az előterjesztett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 5607 49 11 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy az olyan sodronyok, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, és amelyek mind polipropilénből, mind pedig cinkkel bevont acélhuzalokból tevődnek össze, e minőségükben nem tartoznak e vámtarifaalszám alá.

35

A kérdést előterjesztő bíróság második kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy a KN 3. b) általános értelmezési szabályát akként kell-e értelmezni, hogy e szabály alapján kell elvégezni az olyan sodronyok tarifális besorolását, amelyek az alapügyben szerepelnek.

36

Előzetesen meg kell említeni, hogy a Kurcums Metal által előadottakkal szemben a KN 3. b) általános értelmezési szabálya nem alkalmazható az olyan sodronyok tarifális besorolására, mint amelyek az alapügyben szerepelnek. Figyelembe véve ugyanis ezen általános szabályt és a jelen ítélet 33. pontjában felhozott indokokat, az alapügyben felmerült két KN-vámtarifaalszám egyike sem tekinthető az említett általános szabály szerint a leginkább jellemzőnek.

37

A KN 3. b) általános értelmezési szabálya kapcsán emlékeztetni kell arra, hogy e szabály alapján a termék tarifális besorolása érdekében meg kell állapítani, hogy az alkotó elemek közül melyik adja a termék lényeges jellemzőjét, amelyet annak megvizsgálásával lehet meghatározni, hogy a termék az egyik vagy másik összetevője nélkül is megtartja-e a jellemző tulajdonságait (a C-276/00. sz. Turbon International ügyben 2002. február 7-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-1389. o.] 21. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint a C-173/08. sz. Kloosterboer Services ügyben 2009. június 18-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-5347. o.] 31. pontja).

38

Hasonlóképpen – amint arra a HR 3. b) általános szabályra vonatkozó magyarázó megjegyzésének VIII. pontja is rámutat – a termék lényeges jellemzőjét meghatározó szempont a termék fajtájától függően lehet például az alapanyag vagy alkotórész természete, terjedelme, mennyisége, súlya vagy értéke, illetve valamelyik alapanyagnak az e termékek felhasználásában betöltött szerepe (a fent hivatkozott Turbon International ügyben hozott ítélet 22. pontja és a fent hivatkozott Kloosterboer Services ügyben hozott ítélet 32. pontja).

39

Márpedig a Bíróság elé terjesztett iratokból nem következik, hogy az olyan sodronyok esetében, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, akár a polipropilén, akár pedig a cinkkel bevont acélhuzalok jelentenék e sodronyok lényeges jellemzőjét. Így különösen – fenntartva, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak az eléterjesztett összes tényállási elemet figyelembe véve meg kell ezt vizsgálnia – nem úgy tűnik, hogy e sodronyok ezen anyagok egyike vagy másika nélkül megtartaná azon tulajdonságait, amelyek olyan sodronyként jellemzik, amely halászati eszközök, különösen pedig vonóhálók gyártására szolgál.

40

Ha az alapügybeli sodronyok egyik összetevő anyaga sem határozza meg önmagában e sodronyok lényeges jellemzőjét, az említett sodronyok tarifális besorolása céljából nem a KN 3. b) általános értelmezési szabályát, hanem – amint a lett kormány és a Bizottság is jogosan hivatkozott rá – a KN 3. c) általános értelmezési szabályát kell alkalmazni. Ez utóbbi szabály alapján e sodronyokat az egyaránt szóba jöhető KN-vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni, amely az alapügyben úgy tűnik, hogy a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám.

41

Végül hozzá kell tenni, hogy az alapügybeli sodronyok tarifális besorolását arra tekintet nélkül kell elvégezni, hogy e besorolás mennyiben befolyásolja a 1601/2001 rendelet e sodronyokra való alkalmazását. Ugyanis e rendelet 1. cikkéből következik, hogy a rendelet alkalmazása függ az említett besorolástól, nem pedig fordítva.

42

A fentiek alapján az előterjesztett második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 3. b) általános értelmezési szabályát akként kell értelmezni, hogy az olyan sodronyok tarifális besorolását, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, nem e szabály alapján kell elvégezni, tekintettel arra, hogy e sodronyok egyik összetevő anyaga sem határozza meg önmagában az említett sodronyok lényeges jellemzőjét, fenntartva, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak az eléterjesztett összes tényállási elemet figyelembe véve meg kell ezt vizsgálnia.

43

A kérdést előterjesztő bíróság második kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy az 1601/2001 rendelet 1. cikkét akként kell-e értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya alá tartoznak az olyan sodronyok, mint amelyek az alapügyben szerepelnek.

44

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1601/2001 rendelet 1. cikkének hatálya alá tartoznak a „vas- vagy acélkötelek és kábelek […] – ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes [acélkötél és –kábel] nem –, 3 mm-t meghaladó átmérőjű maximális keresztmetszettel, szerelvényekkel is”, amelyek különösen a 2263/2000 rendeletből eredő változat szerinti KN 7312 10 99 vámtarifaalszáma alá tartoznak, amely az alapügybeli behozatal időpontjában a KN 7312 10 98 vámtarifaalszámnak felelt meg.

45

Ebből következik, hogy abban az esetben, ha az olyan sodronyok, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá tartoznak, kiterjed rájuk az 1601/2001 rendelet 1. cikkének hatálya.

46

A Kurcums Metal azonban úgy érvel, hogy az 1601/2001 rendelet lett nyelven közzétett változata nem írja elő dömpingellenes vám alkalmazását olyan termék esetén, amely 2007-ben a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá tartozott. A C-161/06. sz. Skoma-Lux ügyben 2007. december 11-én hozott ítélet (EBHT 2007., I-10841. o.) 51. pontjára hivatkozva úgy érvel, hogy a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL 2003. L 236., 33. o.) ellentétes, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában valamely új tagállam nyelvén – jóllehet az az Unió hivatalos nyelvei közé tartozik – közzé nem tett uniós szabályozásban foglalt kötelezettségeket ezen állam jogalanyaival szemben érvényesíthetik, még ha e személyek más módon is megismerhették volna e szabályozást.

47

Azonban a Kurcums Metal által hivatkozott probléma nem az, hogy elmaradt volna az 1601/2001 rendelet közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyet valójában – lett nyelven is – közzétettek, hanem az, hogy eltérés van e rendelet 1. cikkének lett nyelvi változata és ugyanezen rendelkezés más nyelvi változatai között, amelyek a lett nyelvi változattal szemben tartalmazzák a 2263/2000 rendeletből eredő változat szerinti KN 7312 10 99 vámtarifaalszámát.

48

E tekintetben állandó ítélkezési gyakorlat, hogy egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve e tekintetben nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Az ilyen megközelítés ugyanis összeegyeztethetetlen lenne az uniós jog egységes alkalmazásának követelményével. Az uniós szövegek egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (lásd különösen a C-41/09. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben 2011. március 3-án hozott ítélet [EBHT 2011., I-831. o.] 44. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

49

Márpedig az 1601/2001 rendelet 1. cikke nemcsak a 2263/2000 rendeletből eredő változat szerinti KN egyes vámtarifaalszámait sorolja fel, hanem tartalmazza a hatálya alá tartozó termék leírását is. Így a jelen ítélet 32. és 44. pontjából következik, hogy ez a termék azonos azzal a kábellel, amelyre különösen a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám vonatkozik.

50

E feltételek mellett, figyelemmel az 1601/2001 rendelet 1. cikkének általános rendszerére, az, hogy az említett rendelkezés lett nyelvi változatából kimaradt a 2263/2000 rendeletből eredő változat szerinti KN 7312 10 99 vámtarifaalszámára való hivatkozás, ami nyilvánvalóan szerkesztési hibának tűnik, nem teszi lehetővé, hogy úgy értelmezzük e rendelkezést, hogy az kizárja a hatálya alól az olyan sodronyok Oroszországból Lettországba történő behozatalát, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, feltéve hogy azok a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá tartoznak.

51

A fentiek alapján az előterjesztett harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1601/2001 rendelet 1. cikkét akként kell értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya kiterjed az olyan sodronyokra, mint amelyek az alapügyben szerepelnek, feltéve hogy azok a KN 7312 10 98 vámtarifaalszám alá tartoznak.

52

A kérdést előterjesztő bíróság negyedik kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy a KN 7317 00 90 vámtarifaalszámot akként kell-e értelmezni, hogy e vámtarifaalszám alá tartoznak az olyan, csapszeggel rögzített, lekerekített végű, U alakú emelőszemek, amelyek az alapügyben szerepelnek.

53

E tekintetben meg kell említeni, hogy a KN 7317 00 90 vámtarifaalszám a KN 7317 00 vámtarifaszám szövege szerint a szögre, széles fejű rövid szögre, rajzszögre, recézett szögre, ácskapocsra és hasonló, vasból vagy acélból készült árukra vonatkoznak.

54

Márpedig, amint a lett kormány és a Bizottság jogosan jegyzi meg, ezek a termékek hegyes végűek, amint ezt a 7317 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés is megerősíti, amely a szögre, széles fejű rövid szögre, rajzszögre, recézett szögre és hasonló árukra, valamint más különleges fajtájú szegre, kampóra hivatkozva olyan termékeket sorol fel, amelyek hegyes végűek. Nem ilyenek azonban az olyan, csapszeggel rögzített, lekerekített végű, U alakú emelőszemek, amelyek az alapügyben szerepelnek.

55

A fentiek alapján az előterjesztett negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 7317 00 90 vámtarifaalszámot akként kell értelmezni, hogy nem tartoznak e vámtarifaalszám alá az olyan, csapszeggel rögzített, lekerekített végű, U alakú emelőszemek, amelyek az alapügyben szerepelnek.

56

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott: