C‑388/11. sz. ügy
Le Crédit Lyonnais
kontra
Ministre du Budget, des Comptes publics et de la Réforme de l’État
(a Conseil d’État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Hozzáadottérték‑adó — 77/388/EGK hatodik irányelv — 17. és 19. cikk — Az előzetesen felszámított adó levonása — Termékek és szolgáltatások adóköteles és adómentes ügyletekhez egyaránt történő felhasználása — Részarányos levonás — A levonási hányad kiszámítása — Más tagállamokban és harmadik államokban létrehozott fióktelepek — A forgalmuk figyelmen kívül hagyása”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. szeptember 12.
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Részarányos levonás – Egy másik tagállamban állandó telephellyel rendelkező adóalany – A levonási hányadnak az ezen állandó telephely forgalmát figyelembe vevő kiszámítása – Megengedhetetlenség
(77/388 tanácsi irányelv, 5. cikk, (7) bekezdés, a) pont, 6. cikk,(3) bekezdés, 17. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés és 19. cikk, (1) bekezdés)
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Részarányos levonás – Harmadik államban állandó telephellyel rendelkező adóalany – A levonási hányadnak az ezen állandó telephely forgalmát figyelembe vevő kiszámítása – Megengedhetetlenség
(77/388 tanácsi irányelv, 17. cikk, (3) bekezdés, a) és c) pont és 19. cikk, (1) bekezdés)
Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Az adóalany társaság tevékenységi részterületenként alkalmazandó levonási hányadának kiszámítására a más tagállamban vagy harmadik államban letelepedett fióktelep által elért forgalom figyelembe vételét előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség
(77/388 tanácsi rendelet, 17. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 17. cikkének (2) és (5) bekezdését, valamint 19. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan társaságra alkalmazandó héalevonási hányad meghatározásakor, amelynek székhelye valamely tagállamban található, a társaság nem veheti figyelembe a más tagállamokban letelepedett fióktelepei által elért forgalmat
Ugyanis valamely adóalany azon lehetősége, hogy a valamely meghatározott tagállamban letelepedett székhelyére alkalmazandó levonási hányadot a más tagállamokban letelepedett állandó telephelyei forgalmát figyelembe véve számítsa ki, olyan jellegű, hogy minden esetben biztosítja a hozzáadottérték‑adó semlegessége elvének jobb tiszteletben tartását azon rendszerhez viszonyítva, amely azt írja elő, hogy az adóalanynak minden olyan tagállamban, ahol a hatodik irányelv szerinti állandó telephellyel rendelkezőnek tekinthető, külön levonási hányadot kell meghatároznia.
Továbbá az adóalany székhelyére alkalmazandó levonási hányad ilyen meghatározása azzal a következménnyel járna, hogy megnöveli az említett adóalanynak a székhely szerinti tagállamban történő minden beszerzése vonatkozásában a héa azon részét, amelyet az említett székhely levonhat, jóllehet e beszerzések egy része nincs összefüggésben az ezen államon kívül letelepedett állandó telephelyek tevékenységeivel. Így torzulna az alkalmazandó levonási hányad értéke.
Ezért a levonási hányad ilyen megállapítása sértheti a hatodik irányelv 5. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 6. cikke (3) bekezdésének hatékony érvényesülését, amelyek bizonyos mérlegelési jogkört biztosítanak a tagállamoknak, enyhítve az adóztatási politika területén általuk tett választás hatásait.
(vö. 37–40. pont, rendelkező rész 1. pont)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontját, valamint a 19. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely tagállamban székhellyel rendelkező társaság nem veheti figyelembe a rá alkalmazandó hozzáadottérték‑adó levonási hányadának meghatározásakor a harmadik államokban letelepedett fióktelepei által elért forgalmat.
Ugyanis a levonási rendszer az alkalmazandó nemzeti rendelkezések területiségének elvén alapul, és hogy ha valamely adóalany a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban állandó telephellyel rendelkezik, az ezen államban teljesített gazdasági tevékenységek a hatodik irányelv rendelkezései alkalmazása vonatkozásában az ezen állandó telephelyről végzett tevékenységeknek minősülnek.
Márpedig sem a hatodik irányelv preambulumában, sem pedig annak rendelkezéseiben nincs azon következtetés levonására vezető utalás, hogy az a körülmény, hogy valamely adóalany az Unión kívüli állandó telephellyel rendelkezik, olyan jellegű, hogy befolyásolja az adóalanyra azon tagállamban vonatkozó levonási rendszert, ahol a székhelye található.
(vö. 42., 43., 49. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 17. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé, hogy a tagállam az adóalany társaság tevékenységi részterületenként alkalmazandó levonási hányad kiszámítására vonatkozó olyan szabályt határozzon meg, amely lehetővé teszi a társaság számára, hogy figyelembe vegye a más tagállamban vagy harmadik államban letelepedett fióktelepe által elért forgalmat.
Ugyanis a hatodik irányelv 17. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében a „tevékenység[…] részterületére” történő hivatkozás nem értelmezhető földrajzi területekre történő hivatkozásként. Ugyanis a hatodik irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a „tevékenységek” fogalom a hatodik irányelv összefüggéseiben különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozik, mint például a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók tevékenységei.
(vö. 53., 54., 56. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
C‑388/11. sz. ügy
Le Crédit Lyonnais
kontra
Ministre du Budget, des Comptes publics et de la Réforme de l’État
(a Conseil d’État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Hozzáadottérték‑adó — 77/388/EGK hatodik irányelv — 17. és 19. cikk — Az előzetesen felszámított adó levonása — Termékek és szolgáltatások adóköteles és adómentes ügyletekhez egyaránt történő felhasználása — Részarányos levonás — A levonási hányad kiszámítása — Más tagállamokban és harmadik államokban létrehozott fióktelepek — A forgalmuk figyelmen kívül hagyása”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2013. szeptember 12.
Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az előzetesen felszámított adó levonása — Részarányos levonás — Egy másik tagállamban állandó telephellyel rendelkező adóalany — A levonási hányadnak az ezen állandó telephely forgalmát figyelembe vevő kiszámítása — Megengedhetetlenség
(77/388 tanácsi irányelv, 5. cikk, (7) bekezdés, a) pont, 6. cikk,(3) bekezdés, 17. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés és 19. cikk, (1) bekezdés)
Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az előzetesen felszámított adó levonása — Részarányos levonás — Harmadik államban állandó telephellyel rendelkező adóalany — A levonási hányadnak az ezen állandó telephely forgalmát figyelembe vevő kiszámítása — Megengedhetetlenség
(77/388 tanácsi irányelv, 17. cikk, (3) bekezdés, a) és c) pont és 19. cikk, (1) bekezdés)
Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az előzetesen felszámított adó levonása — Az adóalany társaság tevékenységi részterületenként alkalmazandó levonási hányadának kiszámítására a más tagállamban vagy harmadik államban letelepedett fióktelep által elért forgalom figyelembe vételét előíró nemzeti szabályozás — Megengedhetetlenség
(77/388 tanácsi rendelet, 17. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 17. cikkének (2) és (5) bekezdését, valamint 19. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan társaságra alkalmazandó héalevonási hányad meghatározásakor, amelynek székhelye valamely tagállamban található, a társaság nem veheti figyelembe a más tagállamokban letelepedett fióktelepei által elért forgalmat
Ugyanis valamely adóalany azon lehetősége, hogy a valamely meghatározott tagállamban letelepedett székhelyére alkalmazandó levonási hányadot a más tagállamokban letelepedett állandó telephelyei forgalmát figyelembe véve számítsa ki, olyan jellegű, hogy minden esetben biztosítja a hozzáadottérték‑adó semlegessége elvének jobb tiszteletben tartását azon rendszerhez viszonyítva, amely azt írja elő, hogy az adóalanynak minden olyan tagállamban, ahol a hatodik irányelv szerinti állandó telephellyel rendelkezőnek tekinthető, külön levonási hányadot kell meghatároznia.
Továbbá az adóalany székhelyére alkalmazandó levonási hányad ilyen meghatározása azzal a következménnyel járna, hogy megnöveli az említett adóalanynak a székhely szerinti tagállamban történő minden beszerzése vonatkozásában a héa azon részét, amelyet az említett székhely levonhat, jóllehet e beszerzések egy része nincs összefüggésben az ezen államon kívül letelepedett állandó telephelyek tevékenységeivel. Így torzulna az alkalmazandó levonási hányad értéke.
Ezért a levonási hányad ilyen megállapítása sértheti a hatodik irányelv 5. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 6. cikke (3) bekezdésének hatékony érvényesülését, amelyek bizonyos mérlegelési jogkört biztosítanak a tagállamoknak, enyhítve az adóztatási politika területén általuk tett választás hatásait.
(vö. 37–40. pont, rendelkező rész 1. pont)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontját, valamint a 19. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely tagállamban székhellyel rendelkező társaság nem veheti figyelembe a rá alkalmazandó hozzáadottérték‑adó levonási hányadának meghatározásakor a harmadik államokban letelepedett fióktelepei által elért forgalmat.
Ugyanis a levonási rendszer az alkalmazandó nemzeti rendelkezések területiségének elvén alapul, és hogy ha valamely adóalany a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban állandó telephellyel rendelkezik, az ezen államban teljesített gazdasági tevékenységek a hatodik irányelv rendelkezései alkalmazása vonatkozásában az ezen állandó telephelyről végzett tevékenységeknek minősülnek.
Márpedig sem a hatodik irányelv preambulumában, sem pedig annak rendelkezéseiben nincs azon következtetés levonására vezető utalás, hogy az a körülmény, hogy valamely adóalany az Unión kívüli állandó telephellyel rendelkezik, olyan jellegű, hogy befolyásolja az adóalanyra azon tagállamban vonatkozó levonási rendszert, ahol a székhelye található.
(vö. 42., 43., 49. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 17. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi lehetővé, hogy a tagállam az adóalany társaság tevékenységi részterületenként alkalmazandó levonási hányad kiszámítására vonatkozó olyan szabályt határozzon meg, amely lehetővé teszi a társaság számára, hogy figyelembe vegye a más tagállamban vagy harmadik államban letelepedett fióktelepe által elért forgalmat.
Ugyanis a hatodik irányelv 17. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében a „tevékenység[…] részterületére” történő hivatkozás nem értelmezhető földrajzi területekre történő hivatkozásként. Ugyanis a hatodik irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a „tevékenységek” fogalom a hatodik irányelv összefüggéseiben különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozik, mint például a termelők, a kereskedők, illetve a szolgáltatók tevékenységei.
(vö. 53., 54., 56. pont és a rendelkező rész 3. pontja)