C-314/11. P. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Planet AE

„Fellebbezés — Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme — A valamely szervezettel összefüggő kockázat szintjének meghatározása — Korai előrejelző rendszer — Az OLAF által végzett vizsgálat — Határozatok — A W1a és a W1b jelzés aktiválására irányuló határozatok — Megtámadható aktusok — Elfogadhatóság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2012. december 19.

1. Az Európai Unió saját forrásai – Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – A csalás és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem – A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszer – A jelzés hatásai

   (2008/969 bizottsági határozat, 15–17. és 19–22. cikk)

2. Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

3. Fellebbezés – Jogalapok – Elégtelen vagy ellentmondó indokolás – Elfogadhatóság – Az indokolási kötelezettség terjedelme

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

4. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás mellékes részével szemben felhozott jogalap – Hatástalan jogalap

5. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok

   (EUMSZ 263. cikk)

1.  A csalás és más jogellenes cselekmények elleni, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme végett folytatott küzdelem keretében a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló 2008/969 határozat 15–17., valamint 19–22. cikke nemcsak feljogosítja az engedélyezésre jogosult tisztviselőket arra, hogy különös intézkedéseket tegyenek az említett szervezettel vagy az érintett projekttel szemben, hanem ezt elő is írja a számukra. Ezért az e rendszerben valamely szervezet tekintetében aktivált figyelmeztető jelzés hatása nem korlátozódhat az érintett intézményeken belülre, és az szükségszerűen érinti az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők és e szervezet közötti kapcsolatokat.

   Továbbá, még ha a W1 figyelmeztető jelzés következményei kevésbé kötelezőek is, mint a W2–W5 jelzések következményei, azok a megerősített monitoringintézkedések, amelyeket az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell megtennie az érintett szervezettel szemben, nem csupán az intézmény belső rendjére vonatkoznak, hanem hatással lehetnek az ezen intézmény és az érintett szervezet közötti kapcsolatra is. Azonban ebből nem következik az, hogy e külső hatások automatikusan olyan jellegűek lennének, hogy az érintett szervezet jogi helyzetének jelentős módosulását vonják maguk után. E módosulást esetről esetre kell megvizsgálni.

   (vö. 37., 38., 42., 44. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 56–59., 67., 76. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 63., 64. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 90. pont)

5.  A megsemmisítés iránti kereset az intézmények által hozott valamennyi olyan jogi aktus vonatkozásában – függetlenül azok jellegétől vagy formájától – nyitva áll, amelyek olyan kötelező joghatások kiváltására irányulnak, amelyek a felperes érdekeit sérthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának kérdését tehát a maguknak a megtámadott aktusoknak a lényegére vonatkozó objektív kritériumoktól függően kell értékelni.

   (vö. 94., 95. pont)

C-314/11. P. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Planet AE

„Fellebbezés — Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme — A valamely szervezettel összefüggő kockázat szintjének meghatározása — Korai előrejelző rendszer — Az OLAF által végzett vizsgálat — Határozatok — A W1a és a W1b jelzés aktiválására irányuló határozatok — Megtámadható aktusok — Elfogadhatóság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2012. december 19.

1. Az Európai Unió saját forrásai — Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme — A csalás és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem — A Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszer — A jelzés hatásai

   (2008/969 bizottsági határozat, 15–17. és 19–22. cikk)

2. Fellebbezés — Jogalapok — A tények és bizonyítékok téves értékelése — A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata — Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

3. Fellebbezés — Jogalapok — Elégtelen vagy ellentmondó indokolás — Elfogadhatóság — Az indokolási kötelezettség terjedelme

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

4. Fellebbezés — Jogalapok — Az indokolás mellékes részével szemben felhozott jogalap — Hatástalan jogalap

5. Megsemmisítés iránti kereset — Keresettel megtámadható aktusok — Fogalom — Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok

   (EUMSZ 263. cikk)

1.  A csalás és más jogellenes cselekmények elleni, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme végett folytatott küzdelem keretében a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselői és a végrehajtó ügynökségek által használandó korai előrejelző rendszerről szóló 2008/969 határozat 15–17., valamint 19–22. cikke nemcsak feljogosítja az engedélyezésre jogosult tisztviselőket arra, hogy különös intézkedéseket tegyenek az említett szervezettel vagy az érintett projekttel szemben, hanem ezt elő is írja a számukra. Ezért az e rendszerben valamely szervezet tekintetében aktivált figyelmeztető jelzés hatása nem korlátozódhat az érintett intézményeken belülre, és az szükségszerűen érinti az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők és e szervezet közötti kapcsolatokat.

   Továbbá, még ha a W1 figyelmeztető jelzés következményei kevésbé kötelezőek is, mint a W2–W5 jelzések következményei, azok a megerősített monitoringintézkedések, amelyeket az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell megtennie az érintett szervezettel szemben, nem csupán az intézmény belső rendjére vonatkoznak, hanem hatással lehetnek az ezen intézmény és az érintett szervezet közötti kapcsolatra is. Azonban ebből nem következik az, hogy e külső hatások automatikusan olyan jellegűek lennének, hogy az érintett szervezet jogi helyzetének jelentős módosulását vonják maguk után. E módosulást esetről esetre kell megvizsgálni.

   (vö. 37., 38., 42., 44. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 56–59., 67., 76. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 63., 64. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 90. pont)

5.  A megsemmisítés iránti kereset az intézmények által hozott valamennyi olyan jogi aktus vonatkozásában – függetlenül azok jellegétől vagy formájától – nyitva áll, amelyek olyan kötelező joghatások kiváltására irányulnak, amelyek a felperes érdekeit sérthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét. A megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának kérdését tehát a maguknak a megtámadott aktusoknak a lényegére vonatkozó objektív kritériumoktól függően kell értékelni.

   (vö. 94., 95. pont)