C-31/11. sz. ügy

Marianne Scheunemann

kontra

Finanzamt Bremerhaven

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Letelepedés szabadsága — A tőke szabad mozgása — Közvetlen adózás — Öröklési illeték — Az illetékösszeg kiszámításának módja — Harmadik államban székhellyel rendelkező tőketársaságban meglévő részesedés egyedüli tagként öröklés útján való megszerzése — Az ilyen társaságokban fennálló részesedés esetében az illetékkedvezményeket kizáró nemzeti szabályozás”

Az ítélet összefoglalása

Letelepedés szabadsága – A Szerződés rendelkezései – Hatály – Olyan nemzeti jogszabályok, amelyek az öröklési illeték kiszámítása során a harmadik államban székhellyel rendelkező tőketársaságban fennálló részesedésben megtestesülő hagyaték esetében kizárják bizonyos illetékkedvezmények alkalmazását – Az EUMSZ 49. cikk és az azt követő cikkek felhívhatósága – Hiány – A tőke szabad mozgását szabályozó rendelkezések alkalmazhatatlansága

(EUMSZ 49. cikk)

Az olyan tagállami szabályozás, amely az öröklési illeték kiszámítása során a harmadik államban székhellyel rendelkező tőketársaságban fennálló részesedésben megtestesülő hagyaték esetében kizárja bizonyos illetékkedvezmények alkalmazását, míg ugyanezeket a kedvezményeket megadja az efféle részesedést tartalmazó hagyaték esetében, ha a társaság székhelye valamely tagállam területén található, döntően az EUMSZ 49. és az azt követő cikkek szerinti letelepedés szabadságát érinti, ha e részesedés lehetővé teszi a birtokosa számára, hogy irányítást biztosító befolyást gyakoroljon az érintett társaság döntéseire, és meghatározza annak tevékenységét. Feltételezve is, hogy az ilyen szabályozás korlátozó hatást gyakorol a tőke szabad mozgására, e hatást a letelepedés szabadsága esetleges korlátozásának elkerülhetetlen következményének kell tekinteni, és nem indokolja az említett szabályozásnak a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezések szempontjából történő vizsgálatát.

Azonban az EUMSZ 49. cikk és az azt követő cikkek céljukat tekintve nem alkalmazandók az olyan társaságban birtokolt részesedés esetére, amelynek a székhelye harmadik államban található. Ugyanis a Szerződésnek a letelepedés szabadságáról szóló fejezete egyáltalán nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely e rendelkezések tárgyi hatályát ilyen esetre kiterjesztené.

(vö. 30., 33–35. pont és a rendelkező rész)

C-31/11. sz. ügy

Marianne Scheunemann

kontra

Finanzamt Bremerhaven

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Letelepedés szabadsága — A tőke szabad mozgása — Közvetlen adózás — Öröklési illeték — Az illetékösszeg kiszámításának módja — Harmadik államban székhellyel rendelkező tőketársaságban meglévő részesedés egyedüli tagként öröklés útján való megszerzése — Az ilyen társaságokban fennálló részesedés esetében az illetékkedvezményeket kizáró nemzeti szabályozás”

Az ítélet összefoglalása

Letelepedés szabadsága — A Szerződés rendelkezései — Hatály — Olyan nemzeti jogszabályok, amelyek az öröklési illeték kiszámítása során a harmadik államban székhellyel rendelkező tőketársaságban fennálló részesedésben megtestesülő hagyaték esetében kizárják bizonyos illetékkedvezmények alkalmazását — Az EUMSZ 49. cikk és az azt követő cikkek felhívhatósága — Hiány — A tőke szabad mozgását szabályozó rendelkezések alkalmazhatatlansága

(EUMSZ 49. cikk)

Az olyan tagállami szabályozás, amely az öröklési illeték kiszámítása során a harmadik államban székhellyel rendelkező tőketársaságban fennálló részesedésben megtestesülő hagyaték esetében kizárja bizonyos illetékkedvezmények alkalmazását, míg ugyanezeket a kedvezményeket megadja az efféle részesedést tartalmazó hagyaték esetében, ha a társaság székhelye valamely tagállam területén található, döntően az EUMSZ 49. és az azt követő cikkek szerinti letelepedés szabadságát érinti, ha e részesedés lehetővé teszi a birtokosa számára, hogy irányítást biztosító befolyást gyakoroljon az érintett társaság döntéseire, és meghatározza annak tevékenységét. Feltételezve is, hogy az ilyen szabályozás korlátozó hatást gyakorol a tőke szabad mozgására, e hatást a letelepedés szabadsága esetleges korlátozásának elkerülhetetlen következményének kell tekinteni, és nem indokolja az említett szabályozásnak a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezések szempontjából történő vizsgálatát.

Azonban az EUMSZ 49. cikk és az azt követő cikkek céljukat tekintve nem alkalmazandók az olyan társaságban birtokolt részesedés esetére, amelynek a székhelye harmadik államban található. Ugyanis a Szerződésnek a letelepedés szabadságáról szóló fejezete egyáltalán nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely e rendelkezések tárgyi hatályát ilyen esetre kiterjesztené.

(vö. 30., 33–35. pont és a rendelkező rész)