1.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmében az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 2100/94/EK rendelet ( 2 ) (a továbbiakban: alaprendelet) 14. cikke (3) bekezdésének, valamint az alaprendelet 14. cikkének (3) bekezdésében biztosított mezőgazdasági mentesség érvényesítésének végrehajtási szabályairól szóló 1768/95/EK rendelet ( 3 ) (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 9. cikke (3) bekezdésének értelmezését kéri.

2.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések egy feldolgozást végző szolgáltató, a Raiffeisen-Waren-Zentrale Rhein-Main eG elnevezésű szövetkezet (a továbbiakban: Raiffeisen szövetkezet) és egy másik, növényfajta-oltalmi jogosultak érdekeit képviselő társaság, a Saatgut-Treuhandverwaltungs GmbH (a továbbiakban: STV) közötti jogvitában merültek fel. ( 4 ) A jogvita egy adatszolgáltatás iránti kérelemre vonatkozik, amelyet az STV intézett a Raiffeisen szövetkezethez az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének hatodik francia bekezdése és a végrehajtási rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján, abból a célból, hogy adatokat kapjon bizonyos, elismert vetőmagokra vonatkozó gazdasági évekről.

3.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések így megjelenítik azt a háromoldalú kapcsolatot, amely a növényfajta-oltalom jogosultjai, illetve az alaprendelet 14. cikkének (3) bekezdésében biztosított – „a mezőgazdasági termelők kiváltsága” néven is ismert – mentességgel élő mezőgazdasági termelők, valamint azok között a vetőmag-feldolgozó társaságok között áll fenn, amelyekhez a jogosultak a mezőgazdasági termelők kiváltsága által létrehozott rendszer keretében adatszolgáltatás iránti kérelmeket nyújthatnak be a jogosultakhoz tartozó és a feldolgozás tárgyát képező fajtákra vonatkozóan.

4.

Egy olyan előzetes döntéshozatal iránti kérelemről van szó, amely illeszkedik azoknak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeknek a sorába, amelyeket a német bíróságok nyújtottak be az alaprendelet és a végrehajtási rendelet értelmezése tárgyában. ( 5 ) Közelebbről, a jelen kérelem egyrészt a feldolgozót a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben terhelő adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatályára, másrészt pedig azokra a feltételekre vonatkozik, amelyeknek a jogosult által a feldolgozóhoz intézett adatszolgáltatás iránti kérelemnek meg kell felelnie.

5.

Az alaprendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint a közösségi növényfajta-oltalomra való jogosultság a nemesítőt illeti meg, aki a meghatározás szerint „[a]z a személy, aki a fajtát nemesítette vagy felfedezte, illetve kifejlesztette, továbbá annak jogutódja”.

6.

Az alaprendelet „Közösségi növényfajta-oltalmi jogok jogosultját megillető jogok és a tiltott cselekmények” című 13. cikke szerint:

„(1)   A közösségi növényfajta-oltalom feljogosítja a közösségi növényfajta-oltalom jogosultját vagy jogosultjait (a továbbiakban: a jogosultat) a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek folytatására.

(2)   A 15. és 16. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az oltalom alatt álló fajta fajtaösszetevői vagy betakarított terménye (a továbbiakban mindkettő: az anyag) vonatkozásában az alábbi tevékenységek kizárólag a jogosult felhatalmazásával folytathatók:

[…]

A jogosult a felhatalmazását feltételekhez és korlátozásokhoz kötheti.

[…]”

7.

A mezőgazdasági termelők kiváltságát az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:

„A 13. cikk (2) bekezdése ellenére és a mezőgazdasági termelés védelme érdekében a mezőgazdasági termelők jogosultak azon betakarított termény saját birtokukon történő felhasználására szaporítás céljából, amelyet valamely, közösségi növényfajta-oltalom alatt álló fajta (kivéve a hibrid vagy szintetikus fajtákat) szaporítóanyagának saját birtokukon történő elültetése révén nyertek.”

8.

A mezőgazdasági termelők kiváltságának érvényesülését, valamint a nemesítő és a mezőgazdasági termelő jogos érdekeinek védelmét lehetővé tevő feltételekről az említett rendelet 14. cikkének (3) bekezdése rendelkezik. Az említett bekezdés második és hatodik francia bekezdése többek között előírja, hogy

9.

A végrehajtási rendelet 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A nemesítőt képviselő jogosult és a mezőgazdasági termelő egymás jogos érdekeit védelmezve tesz eleget az 1. cikkben foglalt feltételeknek.

(2)   A jogos érdekek védelme nem tekinthető biztosítottnak, ha egy vagy több ilyen érdek jelentősen sérül anélkül, hogy a közöttük fennálló ésszerű egyensúly fenntartásának szükségességére, vagy az adott feltétel célja és megvalósításának tényleges hatása közti arányosságra figyelmet fordítanának.”

10.

Az említett rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdése tartalmazza a feldolgozó által a növényfajta-oltalom jogosultja részére szolgáltatandó adatokat, ha a jogosult és a feldolgozó semmilyen szerződést nem kötött ezen adatokat illetően:

„(2)   [...] a feldolgozó – a Közösség vagy a tagállamok joga szerinti egyéb adatszolgáltatási előírások sérelme nélkül – a jogosult kérésére a lényeges adatokat tartalmazó nyilatkozatot köteles a jogosult rendelkezésére bocsátani. A következők minősülnek lényeges adatnak:

(3)   A (2) bekezdés b), c), d) és e) pontjában foglalt adatok a folyó gazdasági évre, valamint a három[ ( 6 )] előző gazdasági év közül arra az egy vagy több évre vonatkoznak, amelyre nézve a jogosult előzőleg még nem nyújtott be kérelmet a (4) és (5) bekezdésben foglaltak alapján; az adatok alapjául szolgáló első gazdasági év azonban az, amelyben az érintett fajtára vagy fajtákra és a feldolgozóra vonatkozó adatszolgáltatás iránti első kérelmet benyújtották.

(4)   A 8. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

[…]”

11.

A Raiffeisen szövetkezet egy központi mezőgazdasági szövetkezet, amely vetőmagok mezőgazdasági termelők részére történő feldolgozásával foglalkozik, amelynek keretében a betakarított terményeket előkészíti ezek raktáron tartása és jövőbeni elültetése érdekében.

12.

Az említett szolgáltatásokat egyrészt a növényfajta-oltalom jogosultjainak nyújtja, akiket többek között az STV képvisel, amely a növényfajta-oltalom jogosultjainak olyan szervezete, amely azok forgalomba hozatala érdekében elismert vetőmagok szaporítását végezte szerződéses ültetés keretében, másrészt pedig olyan mezőgazdasági termelőknek, akik az alaprendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelői kiváltság alapján ültetnek el vetőmagokat.

13.

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Raiffeisen szövetkezet különböző mezőgazdasági termelők részére a 2005/2006-os és a 2006/2007-es gazdasági években feldolgozási tevékenységet folytatott az STV által képviselt növényfajta-oltalmi jogosultak javára végzett szerződéses ültetés keretében.

14.

Az STV az érintett mezőgazdasági termelők által hozzá eljuttatott, szerződéses ültetésre vonatkozó nyilatkozatok alapján két körben adatszolgáltatás iránti kérelmet intézett a Raiffeisen szövetkezethez az ez utóbbi által végzett feldolgozást illetően. A kérelmek egy részét az érintett gazdasági év lejártát követően nyújtották be.

15.

A Raiffeisen e kérelmekre nem adott kedvező választ, és e tekintetben a kérelem elutasításának igazolására három kategóriába tartozó indokokra hivatkozott. Először, úgy vélte, hogy az adatszolgáltatás iránti kérelemnek tartalmaznia kellett volna azokat az elemeket, amelyek arra utalnak, hogy az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének hatodik francia bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó feldolgozást végzett. Másodszor, úgy vélte, hogy kizárólag azok az adatszolgáltatás iránti kérelmek jogilag relevánsak, amelyeket abban a gazdasági évben nyújtanak be, amelyre vonatkoznak. Harmadszor, semmilyen, a vetőmagok esetleges ültetésére vonatkozó körülményre nem lehet következtetni a jogosult részére folytatott szerződéses ültetés keretében végzett feldolgozásból.

16.

Az STV keresetet indított a Raiffeisen ellen az említett adatszolgáltatás iránti kérelmek teljesítése érdekében. Az elsőfokú bíróság elfogadta az STV adatszolgáltatás iránti kérelmeit, megállapítva egyrészt, hogy semmilyen jogvesztő határidő nem alkalmazandó az adatszolgáltatás iránti kérelmekre, másrészt pedig, hogy a szerződéses ültetésre vonatkozó nyilatkozatok megfelelő körülménynek minősülnek a feldolgozót terhelő adatszolgáltatási kötelezettség megállapítására, mivel a szaporítási szerződés alapján ültetést végző mezőgazdasági termelőnek tényleges lehetősége van a betakarított termény elültetésére. A Raiffeisen fellebbezést nyújtott be az Oberlandesgericht Düsseldorfhoz ezen ítélettel szemben.

17.

Ilyen előzmények mellett a Bírósághoz 2011. február 8-án érkezett határozatával az Oberlandesgericht Düsseldorf az eljárás felfüggesztéséről határozott, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

18.

Írásbeli észrevételeket nyújtottak be az alapeljárásban részt vevő felek, valamint a spanyol kormány és az Európai Bizottság. Az alapeljárásban részt vevő felek, valamint a Bizottság részt vettek a 2012. március 15-i tárgyaláson.

19.

Mindenekelőtt hasznos kiemelni a mezőgazdasági termelők kiváltságának rendszerét megalapozó kulcsfontosságú elemeket. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az alaprendelet 14. cikke egyensúlyt teremt egyrészt a növényfajta-oltalom jogosultjainak érdekei, másrészt pedig a mezőgazdasági termelők érdekei között.

20.

A mezőgazdasági termelők kiváltsága ugyanis, amely magában foglalja a mezőgazdasági termelők azon jogát, hogy a jogosult előzetes engedélye nélkül elültessék azt a betakarított terményt, amelyet az említett kiváltsággal érintett fajta szaporítóanyagának elültetése révén nyertek, együtt jár az említett mezőgazdasági termelőket terhelő adatszolgáltatási kötelezettséggel és a növényfajta-oltalom jogosultját megillető méltányos díj fizetésére vonatkozó kötelezettséggel, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és a jogosultak kölcsönös jogos érdekeinek védelmét közvetlen kapcsolataikban. ( 7 )

21.

A feldolgozó szerepét illetően továbbá, az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdése megállapítja, hogy a betakarított termény ültetés céljára feldolgozható a mezőgazdasági termelő vagy a feldolgozó által. Így az említett feldolgozó azon joga, hogy a betakarított termény előkészítéséhez kapcsolódó műveleteket elvégezze, a mezőgazdasági termelők kiváltságából következik. ( 8 ) A feldolgozókat – mint a jelen ügyben a Raiffeisen szövetkezetet – a jogosulttal szemben terhelő adatszolgáltatási kötelezettség az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésén alapul. Az említett kötelezettség hatályát és módjait a végrehajtási rendelet 9. cikke pontosítja.

22.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálatához tehát szem előtt kell tartani az egyensúly követelményét, amely az alaprendelet 14. cikke, valamint a végrehajtási rendelet által létrehozott rendszer alapjául szolgál.

23.

A Bíróságnak már volt alkalma kifejtenie álláspontját a feldolgozók adatszolgáltatási kötelezettségének hatályáról. Véleménye szerint a jogosultat fel kell jogosítani arra, hogy a mezőgazdasági termelők kiváltsága által érintett egyik fajtájára vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet intézhessen a feldolgozóhoz, amint a jogosult tudomására jut, hogy a feldolgozó ültetés céljára feldolgozta vagy fel kívánja dolgozni a betakarított terményt, amelyet az említett fajta szaporítóanyagának elültetése révén nyertek. ( 9 )

24.

A Bíróság ugyanakkor nem fejtette ki álláspontját a feldolgozót terhelő, a végrehajtási rendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség időbeli összefüggéseiről, amelyek a jelen ügy tárgyát képezik.

25.

Először emlékeztetek arra, hogy a végrehajtási rendelet 9. cikkének (2) bekezdése pontosítja a feldolgozót terhelő kötelezettség tárgyát képező adatok tartalmát. Ugyanezen cikk (3) bekezdése meghatározza azt az időszakot, amelyre az említett (2) bekezdés második mondata alapján szolgáltatandó adatok vonatkoznak. Az említett időszak főszabály szerint megfelel a folyamatban lévő gazdasági évnek és az előző három gazdasági év közül egy vagy több évnek, összhangban az említett (3) bekezdés első felével. ( 10 )

26.

E tekintetben rá kell mutatni, hogy az említett rendelet 9. cikke (3) bekezdésének nyelvi változatai eltérnek. Míg a nyelvi változatok nagy része, úgymint a spanyol, dán, német, angol, olasz, magyar, finn és svéd nyelvi változatok, a három korábbi gazdasági év közül egyre vagy többre utalnak, addig a francia nyelvi változatból hiányzik a „három” számnév.

27.

Pusztán a francia nyelvi változatra történő utalás következésképpen arra engedhetne következtetni, hogy az adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtásának lehetősége nincs időben korlátozva. Ugyanakkor, mivel kizárólag az említett eltérésre tekintettel nem lehet bizonyossággal következtetéseket levonni, a szóban forgó rendelkezést összefüggéseiben kell megvizsgálni, figyelembe véve különösen annak célját. ( 11 )

28.

A végrehajtási rendelet – ahogy 2. cikkének (2) bekezdése kifejezetten rögzíti – egyensúlyt kíván teremteni a jogosult és a mezőgazdasági termelők érdekei között. E szemszögből úgy vélem, hogy ezzel az egyensúllyal szintén ellentétes lenne e rendelet 9. cikke (3) bekezdésének olyan értelmezése, hogy egy adatszolgáltatás iránti kérelem korlátlan számú korábbi gazdasági évre vonatkozhatna. Ennek megfelelően, az érintett érdekek közötti egyensúly tiszteletben tartása érdekében abból az elvből kell kiindulni, hogy az említett 9. cikk szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem legfeljebb a három előző gazdasági évre vonatkozhat.

29.

Emellett egy ellenkező értelmezés ellentétes lenne a feldolgozók jogbiztonságának követelményével, mivel arra kötelezné őket, hogy korlátlanul őrizzék meg a jogosultak által esetlegesen kérhető adatokat.

30.

Ezt az értelmezést erősíti egyébként a végrehajtási rendelet 8. cikke (3) bekezdésének olvasata is. Igaz, hogy ez a cikk a mezőgazdasági termelőt terhelő adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkezik, mivel azonban tartalma majdnem azonos ugyanezen rendelet 9. cikkének tartalmával, azzal párhuzamba kell állítani. E tekintetben a Bizottsághoz hasonlóan megjegyzem, hogy a „három” szó jelenléte az említett rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelő rendelkezésében – még a francia változatban is – a jogalkotó arra irányuló szándékaként értelmezhető, hogy az adatszolgáltatás iránti kérelem hatályát időben korlátozni kívánta azzal a céllal összhangban, hogy egyensúlyt teremtsen a védett érdekek között.

31.

A végrehajtási rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfogalmazásából az következik ugyanakkor, hogy az az időszak, amelyre a feldolgozót terhelő adatszolgáltatási kötelezettség utal, kettős korláttal rendelkezik. Egyrészt, a rendelet 9. cikke (3) bekezdésének első fele alapján, ez a kötelezettség megszűnik minden olyan gazdasági év tekintetében, amelyre a jogosult már nyújtott be adatszolgáltatás iránti kérelmet.

32.

Másrészt, a végrehajtási rendelet 9. cikke (3) bekezdésének második fele azt is pontosítja, hogy az adatok alapjául szolgáló első gazdasági év az, „amelyben az érintett fajtára vagy fajtákra és a feldolgozóra vonatkozó adatszolgáltatás iránti első kérelmet benyújtották” ( 12 ).

33.

A feldolgozót terhelő adatszolgáltatási kötelezettség feltétele így az, hogy a jogosult adatszolgáltatás iránti kérelmet nyújtson be. Emellett ez a kérelem először csak arra a gazdasági évre vonatkozik, amelynek folyamán az említett jogosult az adatszolgáltatáshoz való jogára hivatkozik. Ezenkívül, a végrehajtási rendelet 9. cikke (3) bekezdésének első fele alapján, adatok legfeljebb a három előző gazdasági évet magában foglaló időszak tekintetében kérhetők, feltéve, hogy a jogosult a három előző gazdasági év közül az első folyamán már intézett adatszolgáltatás iránti kérelmet a feldolgozóhoz.

34.

Másképp megfogalmazva, amennyiben az egy vagy több fajtára vonatkozó első kérelemről van szó, a kérelem csak arra a gazdasági évre vonatkozhat, amelynek folyamán azt az említett feldolgozóhoz benyújtják. Figyelembe véve az említett érdekek közötti egyensúly biztosításának szükségességét, azt a feldolgozót, aki egy fajtára vonatkozóan még soha sem kapott adatszolgáltatás iránti kérelmet, védeni kell mindenfajta visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettségtől.

35.

Nem ugyanez a helyzet, ha egy meghatározott fajtával kapcsolatban korábban már nyújtottak be adatszolgáltatás iránti kérelmet a feldolgozóhoz. Ebben az esetben azt az időszakot, amelyre tekintettel lényeges adatokat kell szolgáltatni, az említett cikk (3) bekezdésének első fele határozza meg. Másként szólva az adatszolgáltatás iránti kérelem időpontja és a „folyó gazdasági év” minősül az adatszolgáltatás iránti kérelemmel érintett három előző gazdasági év kiszámítása kiindulópontjának.

36.

A feldolgozót terhelő adatszolgáltatási kötelezettség előbbiekben hivatkozott időbeli összefüggései mellett az előzetes döntéshozatal iránti kérelem másodlagosan azon körülmények jellegére vonatkozik, amelyeket a jogosultnak a végrehajtási rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelő adatszolgáltatás iránti kérelmének alátámasztására szolgáltatnia kell.

37.

Először rá kell mutatni, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem pontosítja, hogy a jelen ügyben e rendelet 9. cikke (3) bekezdésének második fele értelmében vett „első” kérelemről van-e szó, vagy sem. Következésképpen a második kérdésre is válaszolni kell, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy az ültetés vagy az ültetés céljára való feldolgozás körülményeit ezen túlmenően bizonyítani kell-e az adatszolgáltatás iránti kérelemben foglalt bizonyítékokkal annak érdekében, hogy az a feldolgozót terhelő adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztethessen, és hogy ennélfogva határidőben benyújtottnak minősüljön a végrehajtási rendelet 9. cikke (3) bekezdésének második fele értelmében.

38.

Előzetesen rá kívánok mutatni arra, hogy a végrehajtási rendelet nem követeli meg kifejezetten, hogy a jogosult adatszolgáltatás iránti kérelmében megnevezze a tudomására jutott, ültetésre vonatkozó körülményeket. Ettől függetlenül azonban a hivatkozott elemek fennállása a Bíróság által a fent hivatkozott Schulin- és Brangewitz-ügyben hozott ítéletben megállapított olyan íratlan feltételnek minősül, amelyet mindenesetre tiszteletben kell tartani.

39.

E tekintetben megjegyzem, hogy Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok a fent hivatkozott Brangewitz-ügyben ismertetett indítványában meggyőző különbséget állapított meg egyrészt a mezőgazdasági termelők és másrészt a feldolgozók adatszolgáltatási kötelezettségét keletkeztető követelmények között. ( 13 )

40.

Először, tekintettel a fent hivatkozott Schulin-ügyben hozott ítéletre, a főtanácsnok megállapította, hogy a jogosult nem intézhet adatszolgáltatás iránti kérelmet egy mezőgazdasági termelőhöz pusztán azon tény alapján, hogy az utóbbi az említett foglalkozást folytatja. Ellenkezőleg, tudomással kell bírnia arra vonatkozó körülményről, hogy a mezőgazdasági termelő az alaprendelet 14. cikke szerinti eltéréssel élt vagy kíván élni. ( 14 )

41.

Továbbá úgy vélte, hogy a feldolgozókkal kapcsolatban más helyzet áll fent. Ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a vetőmagok feldolgozását végző vállalkozások tevékenységük gyakorlása során valamely oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagát kezelik. Mivel egyértelmű, hogy ha nem írtak alá szerződést, semmilyen jogi kapcsolat nem fűzi őket a jogosulthoz, és hogy a mezőgazdasági termelők ilyen típusú vállalkozásokhoz fordulnak, ha az eltéréssel élnek, logikusnak tűnik, hogy a jogosultak egyik és másik csoporthoz is intézhessenek adatkérést a méltányos díjazáshoz való joguk gyakorlása érdekében. A főtanácsnok arra a megállapításra jutott, hogy tekintettel a feldolgozókat megillető szerepre a mezőgazdasági termelők kiváltsága összefüggésében, a jogosultak benyújthatnak adatszolgáltatás iránti kérelmeket az említett feldolgozást végző szolgáltatókhoz anélkül, hogy tudomással bírnának olyan körülményről, miszerint oltalom alatt álló anyagot kezeltek a létesítményeikben. ( 15 )

42.

Ezen érvelés szerint egy adatszolgáltatás iránti kérelem mezőgazdasági termelőhöz való benyújtása érdekében több körülményt kell szolgáltatni, mint a feldolgozóknak címzett kérelmek esetében. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a Bíróság nem fogadta el a főtanácsnok előbbiekben kifejtett javaslatát, megjegyezve, hogy a jogosult egyik kiváltsággal érintett fajtájára vonatkozóan tájékoztatást kérhet a feldolgozótól, amint arra utaló körülmény jut a tudomására, hogy az említett feldolgozó – ültetés céljára – feldolgozta vagy fel kívánja dolgozni azt a betakarított terményt, amelyet az említett fajta szaporítóanyagának elültetése révén nyertek. ( 16 )

43.

Következésképpen úgy tűnik, hogy a Bíróság nem tesz különbséget a jogosult által benyújtott adatszolgáltatás iránti kérelem különböző címzettjeit illetően. Emiatt elemzésemet ennek az előfeltevésnek az alapulvételével végzem.

44.

A Bíróság fent említett érvelését követve elegendő tehát, hogy a jogosultnak olyan körülmény jusson a tudomására, hogy feldolgozást végeztek vagy kívánnak végezni, ahhoz hogy adatszolgáltatás iránti kérelmet terjeszthessen elő. Ezzel szemben a Bíróság nem tette kötelezővé a jogosult számára, hogy bizonyítékot szolgáltasson egy ilyen körülmény fennállására vonatkozóan.

45.

Azon körülmények természetét illetően, amelyek megalapozzák egyrészt a jogosult adatszolgáltatás iránti kérelem előterjesztéséhez való jogát, másrészt pedig a feldolgozó arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az előbbi számára adatokat szolgáltasson, először rá kell mutatni arra a különös jelentőségre, amellyel a jogosult és a mezőgazdasági termelő kölcsönös jogos érdekei védelmének szükségessége bír az alaprendelet 14. cikke (3) bekezdésének és a végrehajtási rendelet 2. cikkének megfelelően.

46.

E tekintetben pontosítani kell, hogy a feldolgozó által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés mezőgazdasági termelő általi felhasználásától és a termelőnek a feldolgozói tevékenység igénybevételére vonatkozó döntésétől is függ, e kötelezettség valójában a feldolgozott növényi fajtához köthető, és nem pedig a szolgáltatást igénybe vevő mezőgazdasági termelő személyéhez. ( 17 ) Következésképpen, ha a jogosult adatszolgáltatás iránti kérelmet intéz a feldolgozóhoz, utóbbi – amennyiben a szóban forgó fajtát bejelentették neki, vagy az ismert volt számára – nemcsak azon mezőgazdasági termelőkkel kapcsolatos lényeges adatokra vonatkozóan köteles tájékoztatást adni, akikre vonatkozólag a jogosultnak arra utaló körülmények jutottak tudomására, hogy betakarított terményüket a feldolgozó feldolgozta vagy fel kívánja dolgozni, hanem valamennyi más mezőgazdasági termelő tekintetében is, akik számára feldolgozást végzett vagy kíván végezni. ( 18 )

47.

A mezőgazdasági termelők kiváltságát megalapozó egyensúly követelményének való megfelelés érdekében, különösen az említett kiváltságot meghatározó végrehajtási rendelet keretében, a jogosultat fel kell jogosítani arra, hogy adatokat kérjen a feldolgozótól, amint a tudomására jut, hogy a feldolgozó ültetés céljára feldolgozta vagy fel kívánja dolgozni a betakarított terményt, amelyet az említett fajta szaporítóanyagának elültetése révén nyertek.

48.

A végrehajtási rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint ugyanis a feldolgozónak közölnie kell a jogosulttal egy, a lényeges adatokat tartalmazó nyilatkozatot, amelynek tartalmát az említett rendelkezés pontosítja. Ilyen közlésre van szükség, ha a jogosultnak csak egy arra utaló körülményről is tudomása van, hogy a feldolgozó ültetés céljára feldolgozta vagy fel kívánja dolgozni azt a betakarított terményt, amelyet a mezőgazdasági termelők az említett fajta szaporítóanyagának elültetése révén nyertek. ( 19 )

49.

Amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, a jogosulthoz tartozó oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagának megszerzését ilyen körülménynek kell tekinteni. ( 20 ) Emellett hajlok arra, hogy úgy gondoljam, a mezőgazdasági termelők által a végrehajtási rendelet 8. cikke alapján szolgáltatott adatok olyan körülményeknek minősülhetnek, amelyek megalapozzák a feldolgozónak a jogosult irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét.

50.

A Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy a tagállamok bíróságainak kell esetről esetre megállapítaniuk, hogy ezek a körülmények a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében fennállnak-e, vagy sem. Értékelésük során figyelembe kell venniük az adott ügy saját tényezőinek és körülményeinek összességét. E tekintetben az ítélkezési gyakorlat által megkövetelt körülmények származhatnak például egy oltalom alatt álló fajtának a forgalmazható vetőmag előállítására irányuló, a jogosult által adott engedély keretében végzett szerződéses elültetéséből.

51.

Végül rá kell mutatni arra, hogy kevés olyan a körülményekre vonatkozó követelmény van, amely a jogosult adatszolgáltatáshoz való jogát mind a mezőgazdasági termelővel, mind a feldolgozóval szemben megalapozza. Következésképpen az a tény, hogy az ültetést vagy a feldolgozást elvégezték, vagy legalábbis ilyen ültetés céljából el kívánják végezni, releváns körülménynek minősülhet, amennyiben ezek olyan elemek, amelyek megalapozzák a jogosult jogait az alaprendelet 14. cikkének (3) bekezdése alapján.

52.

Az előbbi megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy az alábbi módon válaszoljon az Oberlandesgericht Düsseldorf által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre: