A Bíróság (második tanács) 2013. március 14-i ítélete (az Augstākās tiesas Senāts (Lettország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Valsts ieņēmumu dienests kontra Ablessio SIA

(C-527/11. sz. ügy) (1)

(Héa - 2006/112/EK irányelv - 213., 214. és 273. cikk - A héaalanyok nyilvántartása - Héa-azonosítószám kiadásának elutasítása, mivel az adóalany nem rendelkezik a bejelentett gazdasági tevékenység folytatásához szükséges anyagi, műszaki és pénzügyi eszközökkel - Jogszerűség - Az adócsalás elleni küzdelem - Az arányosság elve)

2013/C 141/10

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākās tiesas Senāts

Az alapeljárás felei

Felperes: Valsts ieņēmumu dienests

Alperes: Ablessio SIA

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Augstākās tiesas Senāts — A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) 273. cikkével összefüggésben értelmezett 214. cikkének értelmezése — Nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a HÉA-alanyok nyilvántartásába való felvétel azon az alapon való megtagadását, hogy az adóalany nem nyújt tájékoztatást, vagy valótlan tartalmú tájékoztatást nyújt a bejelentett gazdasági tevékenység folytatásához szükséges anyagi, műszaki és pénzügyi lehetőségeire vonatkozóan — Valamely társaság HÉA-alanyok nyilvántartásába való felvételének azon az alapon való megtagadása, hogy az nem képes a bejelentett gazdasági tevékenysége folytatására

Rendelkező rész

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 213., 214. és 273. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, hogy valamely tagállam adóhatósága azzal az egyetlen indokkal elutasítja hozzáadottértékadó-azonosítószám kiadását valamely társaság számára, hogy az — e hatóság szerint — nem rendelkezik a bejelentett gazdasági tevékenység folytatásához szükséges anyagi, műszaki és pénzügyi eszközökkel, és az e társaságban részesedéssel rendelkező személy korábban többször szerzett ilyen adószámot olyan társaságok számára, amelyek sosem végeztek valódi gazdasági tevékenységet, és amelyekben fennálló részesedését az említett adószám megszerzését követően azonnal átruházta más személyekre, anélkül hogy az érintett adóhatóság megállapította volna, hogy objektív tényezőkre tekintettel komoly bizonyítékok állnak fenn annak vélelmezéséhez, hogy a kiadott hozzáadottértékadó-azonosítószám csalárd módon kerülne felhasználásra. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megítélése, hogy az említett adóhatóság komoly bizonyítékokkal szolgált-e az alapügyben a csalás veszélyének fennállását illetően.

(1)  HL C 6., 2012.1.7.