|
20.4.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 114/14 |
A Bíróság (első tanács) 2013. február 21-i ítélete (a Fővárosi Törvényszék (korábbi Fővárosi Bíróság) (Magyarország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Banif Plus Bank Zrt. kontra Csipai Csaba, Csipai Viktória
(C-472/11. sz. ügy) (1)
(93/13/EGK irányelv - A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek - Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata - Valamely feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság azon kötelessége, hogy az ezen észlelésből eredő következtetések levonása előtt felhívja a feleket nyilatkozataik megtételére - A tisztességtelen jelleg vizsgálatakor figyelembe veendő szerződési feltételek)
2013/C 114/19
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Fővárosi Törvényszék (korábbi Fővárosi Bíróság)
Az alapeljárás felei
Felperes: Banif Plus Bank Zrt.
Alperesek: Csipai Csaba, Csipai Viktória
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Fővárosi Bíróság — A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 7. cikke (1) bekezdésének értelmezése — Olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzeti bíróságot korlátozza az általános szerződési feltételek alapján kötött szerződés tisztességtelen voltának vizsgálatában, amennyiben a felek nem kérik kifejezetten e tisztességtelenség megállapítását — Az általa vizsgált szerződésben szereplő általános szerződési feltétel tisztességtelen voltát észlelő nemzeti bíróság lehetősége a peres feleknek a megjelölt szerződéses kikötéssel kapcsolatban nyilatkozattételre való felhívására avégett, hogy a szerződés tisztességtelen volta miatti érvénytelensége vizsgálható legyen.
Rendelkező rész
|
1. |
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat. |
|
2. |
A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét. |