|
29.9.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 295/13 |
A Bíróság (második tanács) 2012. július 19-i ítélete [az Augstākās tiesas Senāts (Lettország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme] — Ainārs Rēdlihs kontra Valsts ieņēmumu dienests
(C-263/11. sz. ügy) (1)
(Hatodik héairányelv - 2006/112/EK irányelv - A „gazdasági tevékenység” fogalma - Viharkárok enyhítése érdekében teljesített faértékesítések - Fordított adózási eljárás - Az adóalanyok nyilvántartásába való felvétel kezdeményezésének elmulasztása - Bírság - Az arányosság elve)
2012/C 295/21
Az eljárás nyelve: lett
A kérdést előterjesztő bíróság
Augstākās tiesas Senāts
Az alapeljárás felei
Felperes: Ainārs Rēdlihs
Alperes: Valsts ieņēmumu dienests
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Augstākās tiesas Senāts — A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 4. cikkének és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1.o.) 9. cikkének értelmezése — Az adóalany és a gazdasági tevékenység fogalma — Faanyag olyan természetes személy általi, viharkárok enyhítése céljából történő értékesítése, aki saját szükségleteinek kielégítésére szolgáló erdő tulajdonosa — Olyan nemzeti intézkedés összeegyeztethetősége az arányosság elvével, amely az általában felszámított, az értékesített termékek értékéhez igazodó mértékű adó összegével megegyező összegű bírsággal szankcionálja az hozzáadottértékadó-alanyok nyilvántartásába történő felvétel elmaradását annak ellenére, hogy az érintett személynek akkor sem kellene megfizetnie az adót, amennyiben szerepelne a nyilvántartásban
Rendelkező rész
|
1. |
A 2006. december 19-i 2006/138/EK tanácsi irányelvvel módosított, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 9. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely természetes személy által vis maior helyzet következményeinek enyhítése érdekében teljesített faértékesítések materiális javaknak az e rendelkezés értelmében vett „gazdasági tevékenységnek” minősülő hasznosítását jelentik, amennyiben az említett értékesítéseket tartós bevétel elérése érdekében teljesítik. A nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy összes körülményét értékelje annak meghatározása céljából, hogy a materiális javak, jelen esetben az erdő hasznosítását tartós bevétel elérése érdekében végzik-e. |
|
2. |
Az uniós jogot úgy kell értelmezni, hogy nem kizárt, hogy ellentétes az arányosság elvével az olyan nemzeti szabályozás, ami alapján a hozáadottértékadó-alanyok nyilvántartásába történő felvételét nem kezdeményező személyre az általában felszámított, az értékesített termékek értékéhez igazodó mértékű hozzáadottérték-adó összegével megegyező összegű bírság szabható ki annak ellenére, hogy az érintett személynek nem kell hozzáadottérték-adót fizetnie. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a szankció összege nem megy-e túl az adó megfelelő beszedésének biztosítására és az adócsalás megakadályozására irányuló célok eléréséhez szükséges mértéken az ügy körülményeire, és különösen a konkrétan kiszabott összegre, valamint a nyilvántartásbavételének kezdeményezését elmulasztó adóalanynak betudható csalás esetleges fennállására vagy az alkalmazandó jogszabályok esetleges megkerülésére tekintettel. |