A Bíróság (nagytanács) 2011. november 15-i ítélete (a Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Murat Dereci, Vishaka Heiml, Alban Kokollari, Izuna Emmanuel Maduike, Dragica Stevic kontra Bundesministerium für Inneres

(C-256/11. sz. ügy) (1)

(Uniós polgárság - Uniós polgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjainak tartózkodási joga - A polgár szabad mozgáshoz való joga gyakorlásának hiányán alapuló megtagadás - A szabad mozgáshoz való jogot gyakorolt uniós polgárok vonatkozásában esetlegesen alkalmazott eltérő bánásmód - Az EGK - Törökország társulási megállapodás - Az 1/80 társulási tanácsi határozat 13. cikke - A kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikke - „Standstill” szabályok)

(2012/C 25/33)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperesek: Murat Dereci, Vishaka Heiml, Alban Kokollari, Izuna Emmanuel Maduike, Dragica Stevic

Alperes: Bundesministerium für Inneres

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Verwaltungsgerichtshof — Az EUMSZ 20. cikknek, az 1970. november 23-án aláírt, és az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv (HL 1972, L 293., 4. o.) 41. cikkének, valamint az említett megállapodás által létesített Társulási Tanács által elfogadott, a társulás fejlesztéséről szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 határozat 13. cikkének az értelmezése –Uniós polgárság — Az uniós polgárok és családtagjaik arra vonatkozó joga, hogy szabadon tartózkodjanak valamely tagállam területén — Olyan helyzet, amelyben az uniós polgár azon tagállamban tartózkodik, amelynek az állampolgára — A tartózkodási engedélynek a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagok számára történő kiadására vonatkozó feltételek

Rendelkező rész

Az uniós jog, és különösen annak az uniós polgárságra vonatkozó rendelkezései akként értelmezendők, hogy azokkal nem ellentétes, ha egy tagállam harmadik ország állampolgárával szemben megtagadja a területén való tartózkodást annak ellenére, hogy ez az állampolgár családtagjával kíván együttélni, aki uniós polgár, lakóhelye abban a tagállamban van, amelynek állampolgára, és aki soha nem gyakorolta a szabad mozgáshoz való jogát, amennyiben ez a megtagadás nem fosztja meg az érintett uniós polgárt az uniós polgár jogállással összefüggő jogok lényegének tényleges élvezetétől, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

A Brüsszelben 1970. november 23-án aláírt — a Közösség nevében az 1972. december 19-i 2760/72/EGK tanácsi rendelettel megkötött, jóváhagyott és megerősített — kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikkének (1) bekezdése akként értelmezendő, hogy az e rendelkezés értelmében vett „új korlátozásnak” kell tekinteni az előzőnél szigorúbb új szabályozás kibocsátását, amely előző szabályozás e jegyzőkönyvnek az érintett tagállam területén történt hatálybalépése időpontjában a letelepedés szabadságának török állampolgárok általi gyakorlására vonatkozó feltételeket érintő korábbi szabályozás könnyítését jelentette.

(1) HL C 219., 2011.7.23.