27.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 331/5


A Bíróság (nagytanács) 2012. szeptember 5-i ítélete (a Bundesverwaltungsgericht (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Bundesrepublik Deutschland kontra Y (C-71/11. sz. ügy), Z (C-99/11. sz. ügy)

(C-71/11. és C-99/11. sz. egyesített ügyek) (1)

(2004/83/EK irányelv - A menekült jogállás vagy a kiegészítő védelmi jogállás nyújtásának feltételeire vonatkozó minimumszabályok - A 2. cikk c) pontja - „Menekült” jogállás - A 9. cikk (1) bekezdése - Az „üldöztetés” fogalma - A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja - Vallás, mint az üldöztetés oka - Ezen üldöztetési ok és az üldöztetés közötti viszony - Az ahmadiyya vallási közösség pakisztáni állampolgárságú tagjai - A vallás nyilvános kifejezésre juttatásához való jog pakisztáni hatóságok általi megtiltása - Olyan cselekmények, amelyek elegendően súlyosak ahhoz, hogy az érintett személy alappal tarthasson attól, hogy vallása miatt üldöztetésnek lesz kitéve - A tények és körülmények egyedi értékelése - 4. cikk)

(2012/C 331/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundesrepublik Deutschland

Alperes: Y (C-71/11. sz. ügy), Z (C-99/11. sz. ügy)

Az eljárásban részt vesz: Vertreter des Bundesinteresses beim Bundesverwaltungsgericht, Bundesbeauftragter für Asylangelegenheiten beim Bundesamt für Migration und Flüchtlinge

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek — Bundesverwaltungsgericht — A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (HL L 304., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.) 2. cikke c) pontjának és 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezése — A menekültkénti elismerés feltételei — Az üldöztetés kellően súlyos volta — Az Ahmadiyya vallási közösség tevékenységének korlátozására irányuló pakisztáni hatósági intézkedések

Rendelkező rész

1.

A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről (helyesen: feltételeire) és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy:

a vallásszabadsághoz fűződő jognak nem mindenfajta, az Európai Unió Alapjogi Chartája 10. cikkének (1) bekezdésébe ütköző megsértése minősülhet ezen irányelv említett rendelkezése értelmében vett „üldöztetésnek”;

üldöztetést eredményezhet az említett szabadság külső megnyilvánulásának megsértése; és

annak értékelése céljából, hogy a vallásszabadsághoz fűződő jognak az Európai Unió Alapjogi Chartája 10. cikkének (1) bekezdésébe ütköző megsértése „üldöztetésnek” minősülhet-e, az illetékes hatóságoknak az érintett személy személyes körülményeire tekintettel meg kell vizsgálniuk, hogy e személyt e szabadságnak a származási országában való gyakorlása miatt fenyegeti–e különösen annak valós veszélye, hogy a 2004/83 irányelv 6. cikkében említett valamelyik szereplő büntetőeljárást folytat vele szemben, vagy embertelen vagy megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek veti alá.

2.

A 2004/83 irányelv 2. cikkének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme akkor megalapozott, ha az illetékes hatóságok a kérelmező személyes körülményeire tekintettel úgy ítélik meg, hogy alappal várható, hogy a származási országába való visszatérését követően a kérelmező olyan vallási cselekményeket fog végezni, amelyek őt az üldöztetés valós veszélyének teszik ki. A menekült jogállás iránti kérelem egyedi értékelésekor az említett hatóságok nem várhatják el a kérelmezőtől ésszerűen azt, hogy tartózkodjon e vallási cselekményektől.


(1)  HL C 130., 2011.4.30.

HL C 173., 2011.6.11.