6.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 301/53


2010. szeptember 9-én benyújtott kereset — Villeroy & Boch — Belgium kontra Bizottság

(T-402/10. sz. ügy)

()

2010/C 301/85

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Villeroy & Boch — Belgium (Brüsszel, Belgium) (képviselők: O. Brouwer és J. Blockx ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg a megtámadott határozatot a Villeroy & Boch — Belgium N.V./S.A.-ra vonatkozó részében;

másodlagosan: a Törvényszék csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot;

a Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügyben az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének a szerelvény-, zuhanykabin- és szaniterkerámia-piacon való megsértéséről szóló, 2010. június 23-i C(2010) 4185 végleges európai bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztására hét jogalapot hoz fel:

az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének, valamint az állandó ítélkezési gyakorlat megsértése azáltal, hogy a Bizottság jogsértő módon indult ki egységes és folyamatos jogsértésből;

az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése, mivel az egységes és folyamatos jogsértésnek való minősítés indokolása elégtelen és hiányos;

az indokolási kötelezettség megsértése a belga piac tekintetében felrótt jogsértésben való vélt felperesi részvétellel kapcsolatban, illetve bizonyítékok hiánya azzal kapcsolatban, hogy a felperes a belga piacon e jogsértésben részt vett;

a felperes és anyavállalata egyetemleges kötelezése a bírság megfizetésére sérti az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkének (1) bekezdésébe foglalt nulla poena sine lege elvét, a Charta 49. cikkének (3) bekezdése szerinti — 48. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett — „bűnnel azonos büntetés” elvét, valamint az 1/2003/EK rendelet 23. cikkét;

a bírság összegének téves megállapítása, mivel olyan forgalomra vonatkozik, amely nincs összefüggésben a felrótt jogsértéssel;

az eljárás aránytalan elhúzódása miatti bírságcsökkentés — Charta 41. cikkét sértő — indokolatlan megtagadása;

az 1/2003 rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megsértése a bírságösszeg — jogsértés súlyához mért — téves megállapítása miatt és az „elrettentési tényező” téves megállapítása, valamint a bírság összegének abszolút értelemben vett aránytalansága.