1.

Úgy kell-e értelmezni a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv (1) 7. cikkének (2) bekezdését és az ahhoz fűződő ítélkezési gyakorlatot, különösen a Bíróság 102/77. sz., Hoffmann-La Roche kontra Centrafarm ügyben hozott ítéletét (2), a 1/81. sz., Pfizer kontra Eurim-Pharm ügyben hozott ítéletét (3), valamint a C-427/93., C-429/93. és C-436/93. sz., Bristol-Myers Squibb és társai kontra Paranova egyesített ügyekben hozott ítéletét (4), hogy a védjegyjogosult hivatkozhat e rendelkezésekre annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a párhuzamos importőrnek a párhuzamos importra kerülő gyógyszerkészítmény vonatkozásában a tagállamok egyikében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező forgalmazó társasága e készítményt az általa történt újracsomagolásra utaló jelzéssel értékesítse, jóllehet az újracsomagolást ténylegesen egy másik társasággal, az újracsomagoló társasággal végeztette el, amelynek utasításokat ad a készítmény megvásárlására és újracsomagolására, a termékcsomagolás kivitelének részleteire és a termékkel kapcsolatos intézkedések megtételére, és amely az újracsomagolási engedéllyel rendelkezik, és a védjegyet az újracsomagolás során újra elhelyezi az új csomagoláson?

2.

Az (1) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e, hogy valószínűsíthető, hogy a fogyasztók vagy végfelhasználók a termék eredetét illetően nem jutnak téves feltevésre, és a csomagoláson a gyártó nevének a párhuzamos importőr részéről történő feltüntetése, valamint az újracsomagolásért felelős vállalkozás ismertetett módon történő feltüntetése nem kelti bennük azt a benyomást, hogy a védjegyjogosult felelős az újracsomagolásért?

3.

Az (1) kérdés megválaszolása során csak annak kockázata bír-e jelentőséggel, hogy a fogyasztó vagy végfelhasználó arra a téves feltevésre juthat, hogy a védjegyjogosult felelős az újracsomagolásért, vagy a védjegyjogosulttal kapcsolatos egyéb szempontok is jelentőséggel bírnak, például, hogy (a) a megvásárlást, az újracsomagolást és a védjegyjogosult védjegyének a termék csomagolásán történő újra-elhelyezését ténylegesen végző személy fenti tevékenységével ily módon önállóan sérti a védjegyjogosult védjegyjogát, és hogy olyan tényezőknek köszönhetően, melyekért az újracsomagolást ténylegesen végző személy felelős, (b) az újracsomagolás hatással van a termék eredeti állapotára, vagy (c) az újracsomagolt készítmény olyan kivitelezésű, mely valószínűsíthetően sérti a védjegyet vagy jogosultjának jóhírnevét?

4.

Ha a (3) kérdés megválaszolása során a Bíróság úgy ítéli meg, hogy annak a ténynek a figyelembevétele is jelentőséggel bír, hogy az újracsomagoló társaság adott esetben önállóan sérti a védjegyjogosult védjegyjogát, a Bíróságnak meg kell állapítania, hogy jelentőséggel bír-e e válasz szempontjából, hogy a párhuzamos importőr forgalmazó és újracsomagoló társasága a nemzeti jog szerint egyetemlegesen felel a védjegyjogosult védjegyjogának megsértéséért?

5.

Az (1) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e, hogy forgalombahozatali engedéllyel rendelkező párhuzamos importot végző, aki magát az újracsomagolás felelőseként tüntetette fel, a védjegyjogosultnak az újracsomagolt gyógyszerkészítmény tervezett értékesítését megelőző értesítése időpontjában az újracsomagoló társasággal azonos cégcsoporthoz tartozik (leányvállalat)?

6.

Az (1) kérdés megválaszolása során jelentőséggel bír-e, hogy a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató az újracsomagoló társaságot gyártóként tünteti fel?