C-584/10. P., C-593/10. P. és C-595/10. P. sz. egyesített ügyek
Európai Bizottság és társai
kontra
Yassin Abdullah Kadi
„Fellebbezés — Közös kül és biztonságpolitika (KKBP) — Az Oszáma bin Ládennel, az al Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések — 881/2002/EK rendelet — Az Egyesült Nemzetek valamely szerve által összeállított listára felvett személy pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása — E személy nevének a 881/2002/EK rendelet I. mellékletében szereplő listára történő felvétele — Megsemmisítés iránti kereset — Alapvető jogok — Védelemhez való jog — A hatékony bírói jogvédelem elve — Az arányosság elve — A tulajdon tiszteletben tartásához való jog — Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. július 18.
Bírósági eljárás – A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem – Arra irányuló kérelem, hogy a főtanácsnok indítványa által felvetett jogkérdésekre a felek észrevételeket tehessenek – Az újbóli megnyitás feltétele
(EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)
Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatait végrehajtó jogi aktus – E jogi aktus joghatóság alóli mentessége– Hiány
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 347. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Nemzetközi közjog – Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya – Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának VII. fejezete alapján elfogadott biztonsági tanácsi határozatok – Az Unió azon kötelezettsége, hogy hatásköreit e határozatokat tiszteletben tartva gyakorolja – Terjedelem – Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatait végrehajtó jogi aktus – E jogi aktus joghatóság alóli mentessége – Hiány
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 347. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Az Európai Unió joga – Elvek – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések – A meghozott határozatokat igazoló egyedi és különös okok közlésének kötelezettsége – Azon kötelezettség, hogy az érdekeltnek lehetővé tegyék, hogy hasznosan ismertethesse a vele szemben felhozott indokok tekintetében az álláspontját
(EUMSZ 220. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 296. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló rendelet – A felülvizsgálat terjedelme
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 56–58. pont)
Az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002 rendelet módosításáról szóló 1190/2008 rendelet nem élvezhet joghatóság alóli mentességet amiatt, hogy a Biztonsági Tanácsnak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. fejezete alapján elfogadott határozatainak végrehajtására irányul. Azon körülmények, amelyek ezt a megoldást alátámasztják, lényegében arra az alkotmányos garanciára vonatkoznak, amelyet egy jogi unióban valamennyi uniós jogi aktus jogszerűségének az Unió által biztosított alapvető jogokra tekintettel történő bírósági felülvizsgálata testesít meg, beleértve azon aktusok jogszerűségét, amelyek valamely nemzetközi jogi aktust hajtanak végre.
A nemzetközi szinten elhatározott korlátozó intézkedéseket végrehajtó uniós jogi aktusok joghatóság alóli mentességének hiánya nem kérdőjelezi meg a Biztonsági Tanács valamely határozatának a nemzetközi jog szintjén meglévő elsőbbségét, mivel az uniós intézményeket az Egyesült Nemzetek intézményei irányában kötelező tiszteletnek nem lehet a következménye az ilyen uniós jogi aktusok jogszerűségének az uniós jog általános elveinek szerves részét képező alapvető jogokra tekintettel történő felülvizsgálatának hiánya.
(vö. 65–67. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 66–68. pont)
Valamely személy nevének az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listán történő fenntartására vonatkozó határozat tekintetében azon kettős eljárási kötelezettség tiszteletben tartásának – amely szerint egyrészt az Unió illetékes hatósága közli az érintett személlyel azokat az információkat, amelyekkel e hatóság az említett személy tekintetében – határozatának megalapozásához – rendelkezik, másrészt pedig lehetővé teszi e személynek, hogy hasznosan ismertethesse az álláspontját a vele szemben felhozott indokok tekintetében – ellentétben valamely eredeti felvétel esetével, meg kell előznie e határozat meghozatalát.
Amikor az érintett személy az indokolás tárgyában észrevételeket tesz, az Unió illetékes hatósága köteles az állítólagos indokok megalapozottságának gondos és pártatlan vizsgálatára ezen észrevételek, valamint az ezekhez csatolt esetleges mentő bizonyítékok fényében értékelve többek között azt, hogy szükséges-e a Szankcióbizottság és – utóbbin keresztül – az Egyesült Nemzetek azon tagjának együttműködését kérni, amely az érintett személynek az említett bizottság összesített listájára történő felvételét javasolta. Végül annak megkövetelése nélkül, hogy részletesen válaszolni kelljen az érintett személy által előterjesztett észrevételekre, az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettség minden körülmények között – beleértve, amikor az uniós jogi aktus indokolása megfelel valamely nemzetközi fórum által megfogalmazott indokoknak – magában foglalja azt, hogy ezen indokolás meghatározza azon egyedi, különös és konkrét okokat, amelyek alapján az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy az érintett személlyel szemben korlátozó intézkedéseket kell hozni.
(vö. 111–116. pont)
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy azon indokok jogszerűsége vizsgálatának keretében, amelyeken valamely meghatározott személy nevének az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára történő felvételére vagy azon való fenntartására vonatkozó határozat alapul, az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy e határozat, amely e személy tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, aminek folytán a bírósági felülvizsgálat nem a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére korlátozódik, hanem arra irányul, hogy megalapozottak-e ezen indokok, vagy legalább azok közül egy, ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok megalapozott-e. E célból az uniós bíróság feladata e vizsgálat elvégzése úgy, hogy adott esetben az Unió illetékes hatóságát az ilyen vizsgálathoz releváns – bizalmas vagy nem bizalmas jellegű – információk vagy bizonyítékok szolgáltatására kéri.
Amennyiben az Unió illetékes hatósága számára lehetetlen az uniós bíróság kérésének eleget tenni, az uniós bíróság kizárólag csak a vele közölt információkra alapíthatja a döntését. Amennyiben ezen információk nem teszik lehetővé valamely indok megalapozottságának megállapítását, az uniós bíróság nem veszi figyelembe utóbbit a felvételre vagy a szóban forgó felvétel fenntartására vonatkozó határozat alátámasztásaként. Amennyiben azonban az Unió illetékes hatósága releváns információkat vagy bizonyítékokat szolgáltat, az uniós bíróságnak az állítólagos tények tárgyi valószerűségét ezen információk vagy bizonyítékok alapján kell ellenőriznie, valamint értékelnie kell utóbbiak bizonyító erejét a jelen ügy körülményeitől függően, valamint különösen az érintett személy által a tárgyban benyújtott esetleges észrevételek fényében.
Amikor az Unió és a tagállamai biztonságát és nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő kényszerítő megfontolások megakadályozzák, hogy az érintett személlyel bizonyos információkat vagy bizonyos bizonyítékokat közöljenek, mindazonáltal az uniós bíróság feladata – akivel szemben nem lehet ezen információk vagy bizonyítékok titkos vagy bizalmas jellegére hivatkozni –, hogy az általa gyakorolt bírósági felülvizsgálat keretében olyan technikákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik egyrészről az érintett jogi aktus elfogadásához figyelembe vett információk jellegére és forrásaira vonatkozó jogszerű biztonsági megfontolások, másfelől pedig azon szükséglet összehangolását, hogy a jogalanynak kellően biztosítsák az eljárási jogai – mint a meghallgatáshoz való jog és a kontradiktórius eljárás elve – tiszteletben tartását.
Ha az uniós bíróság arra a következtetésre jut, hogy az illetékes hatóság által hivatkozott okokkal nem ellentétes az érintett információk vagy bizonyítékok legalább részleges közlése, lehetőséget ad e hatóság számára, hogy az érintett személlyel szemben így járjon el. Ha ez a hatóság nem engedélyezi ezen információk vagy bizonyítékok egészének vagy részének közlését, az uniós bíróság kizárólag azon bizonyítékok alapján vizsgálja meg a megtámadott jogi aktus jogszerűségét, amelyeket közöltek vele.
Ha viszont kiderül, hogy az Unió illetékes hatósága által hivatkozott okokkal valóban ellentétes az uniós bíróság előtt szolgáltatott információknak vagy bizonyítékoknak az érintett személlyel való közlése, megfelelő módon szükséges mérlegelni a hatékony bírói jogvédelemhez való jognak, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének a tiszteletben tartásához fűződő követelményeket, valamint az Unió vagy tagállamai biztonságából vagy nemzetközi kapcsolataik irányításából eredő követelményeket.
Tekintettel a szóban forgó korlátozó intézkedések megelőző jellegére, amennyiben az uniós bíróság a megtámadott határozat jogszerűségének felülvizsgálata keretében azt állapítja meg, hogy a Szankcióbizottság által nyújtott összefoglalásban említett indokok legalább egyike kellően pontos és konkrét, alá van támasztva, valamint hogy önmagában elegendő alapot képez e határozat alátámasztásához, az a körülmény, hogy a többi indok nem ilyen, nem igazolhatja az említett határozat megsemmisítését. Ellenkező esetben az uniós bíróság megsemmisíti a megtámadott határozatot.
Az ilyen bírósági felülvizsgálat elengedhetetlen a nemzetközi béke és biztonság megőrzése, valamint az érintett személy szabadságainak és alapvető jogainak védelme közötti igazságos egyensúly biztosításához. Megelőző jellegük ellenére a szóban forgó korlátozó intézkedéseknek ugyanis e szabadságokra és jogokra jelentős negatív hatása van, amely hatás összefügg egyrészt az érintett személy mind szakmai, mind családi életének jelentős mértékű felforgatásával, amelyet a tulajdonhoz való joga gyakorlásához fűződő korlátozó intézkedések általános hatálya, valamint ahogy a jelen ügyben, alkalmazásuk tényleges időtartama okoz, másrészt pedig az e személlyel szembeni helytelenítő értékítélettel és bizalmatlansággal.
(vö. 119., 120., 123–125., 127., 128., 130–132., 137. pont)
C-584/10. P., C-593/10. P. és C-595/10. P. sz. egyesített ügyek
Európai Bizottság és társai
kontra
Yassin Abdullah Kadi
„Fellebbezés — Közös kül és biztonságpolitika (KKBP) — Az Oszáma bin Ládennel, az al Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések — 881/2002/EK rendelet — Az Egyesült Nemzetek valamely szerve által összeállított listára felvett személy pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása — E személy nevének a 881/2002/EK rendelet I. mellékletében szereplő listára történő felvétele — Megsemmisítés iránti kereset — Alapvető jogok — Védelemhez való jog — A hatékony bírói jogvédelem elve — Az arányosság elve — A tulajdon tiszteletben tartásához való jog — Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2013. július 18.
Bírósági eljárás — A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelem — Arra irányuló kérelem, hogy a főtanácsnok indítványa által felvetett jogkérdésekre a felek észrevételeket tehessenek — Az újbóli megnyitás feltétele
(EUMSZ 252. cikk, második bekezdés; a Bíróság eljárási szabályzata, 83. cikk)
Európai Unió — Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata — Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatait végrehajtó jogi aktus — E jogi aktus joghatóság alóli mentessége– Hiány
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 347. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Nemzetközi közjog — Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya — Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának VII. fejezete alapján elfogadott biztonsági tanácsi határozatok — Az Unió azon kötelezettsége, hogy hatásköreit e határozatokat tiszteletben tartva gyakorolja — Terjedelem — Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatait végrehajtó jogi aktus — E jogi aktus joghatóság alóli mentessége — Hiány
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 347. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Az Európai Unió joga — Elvek — Védelemhez való jog — A hatékony bírói jogvédelemhez való jog — Az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések — A meghozott határozatokat igazoló egyedi és különös okok közlésének kötelezettsége — Azon kötelezettség, hogy az érdekeltnek lehetővé tegyék, hogy hasznosan ismertethesse a vele szemben felhozott indokok tekintetében az álláspontját
(EUMSZ 220. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 296. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Európai Unió — Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata — Az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló rendelet — A felülvizsgálat terjedelme
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet; 1190/2008 bizottsági rendelet)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 56–58. pont)
Az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002 rendelet módosításáról szóló 1190/2008 rendelet nem élvezhet joghatóság alóli mentességet amiatt, hogy a Biztonsági Tanácsnak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. fejezete alapján elfogadott határozatainak végrehajtására irányul. Azon körülmények, amelyek ezt a megoldást alátámasztják, lényegében arra az alkotmányos garanciára vonatkoznak, amelyet egy jogi unióban valamennyi uniós jogi aktus jogszerűségének az Unió által biztosított alapvető jogokra tekintettel történő bírósági felülvizsgálata testesít meg, beleértve azon aktusok jogszerűségét, amelyek valamely nemzetközi jogi aktust hajtanak végre.
A nemzetközi szinten elhatározott korlátozó intézkedéseket végrehajtó uniós jogi aktusok joghatóság alóli mentességének hiánya nem kérdőjelezi meg a Biztonsági Tanács valamely határozatának a nemzetközi jog szintjén meglévő elsőbbségét, mivel az uniós intézményeket az Egyesült Nemzetek intézményei irányában kötelező tiszteletnek nem lehet a következménye az ilyen uniós jogi aktusok jogszerűségének az uniós jog általános elveinek szerves részét képező alapvető jogokra tekintettel történő felülvizsgálatának hiánya.
(vö. 65–67. pont)
Lásd a határozat szövegét.
(vö. 66–68. pont)
Valamely személy nevének az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listán történő fenntartására vonatkozó határozat tekintetében azon kettős eljárási kötelezettség tiszteletben tartásának – amely szerint egyrészt az Unió illetékes hatósága közli az érintett személlyel azokat az információkat, amelyekkel e hatóság az említett személy tekintetében – határozatának megalapozásához – rendelkezik, másrészt pedig lehetővé teszi e személynek, hogy hasznosan ismertethesse az álláspontját a vele szemben felhozott indokok tekintetében – ellentétben valamely eredeti felvétel esetével, meg kell előznie e határozat meghozatalát.
Amikor az érintett személy az indokolás tárgyában észrevételeket tesz, az Unió illetékes hatósága köteles az állítólagos indokok megalapozottságának gondos és pártatlan vizsgálatára ezen észrevételek, valamint az ezekhez csatolt esetleges mentő bizonyítékok fényében értékelve többek között azt, hogy szükséges-e a Szankcióbizottság és – utóbbin keresztül – az Egyesült Nemzetek azon tagjának együttműködését kérni, amely az érintett személynek az említett bizottság összesített listájára történő felvételét javasolta. Végül annak megkövetelése nélkül, hogy részletesen válaszolni kelljen az érintett személy által előterjesztett észrevételekre, az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási kötelezettség minden körülmények között – beleértve, amikor az uniós jogi aktus indokolása megfelel valamely nemzetközi fórum által megfogalmazott indokoknak – magában foglalja azt, hogy ezen indokolás meghatározza azon egyedi, különös és konkrét okokat, amelyek alapján az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy az érintett személlyel szemben korlátozó intézkedéseket kell hozni.
(vö. 111–116. pont)
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy azon indokok jogszerűsége vizsgálatának keretében, amelyeken valamely meghatározott személy nevének az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára történő felvételére vagy azon való fenntartására vonatkozó határozat alapul, az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy e határozat, amely e személy tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, aminek folytán a bírósági felülvizsgálat nem a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére korlátozódik, hanem arra irányul, hogy megalapozottak-e ezen indokok, vagy legalább azok közül egy, ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok megalapozott-e. E célból az uniós bíróság feladata e vizsgálat elvégzése úgy, hogy adott esetben az Unió illetékes hatóságát az ilyen vizsgálathoz releváns – bizalmas vagy nem bizalmas jellegű – információk vagy bizonyítékok szolgáltatására kéri.
Amennyiben az Unió illetékes hatósága számára lehetetlen az uniós bíróság kérésének eleget tenni, az uniós bíróság kizárólag csak a vele közölt információkra alapíthatja a döntését. Amennyiben ezen információk nem teszik lehetővé valamely indok megalapozottságának megállapítását, az uniós bíróság nem veszi figyelembe utóbbit a felvételre vagy a szóban forgó felvétel fenntartására vonatkozó határozat alátámasztásaként. Amennyiben azonban az Unió illetékes hatósága releváns információkat vagy bizonyítékokat szolgáltat, az uniós bíróságnak az állítólagos tények tárgyi valószerűségét ezen információk vagy bizonyítékok alapján kell ellenőriznie, valamint értékelnie kell utóbbiak bizonyító erejét a jelen ügy körülményeitől függően, valamint különösen az érintett személy által a tárgyban benyújtott esetleges észrevételek fényében.
Amikor az Unió és a tagállamai biztonságát és nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő kényszerítő megfontolások megakadályozzák, hogy az érintett személlyel bizonyos információkat vagy bizonyos bizonyítékokat közöljenek, mindazonáltal az uniós bíróság feladata – akivel szemben nem lehet ezen információk vagy bizonyítékok titkos vagy bizalmas jellegére hivatkozni –, hogy az általa gyakorolt bírósági felülvizsgálat keretében olyan technikákat alkalmazzon, amelyek lehetővé teszik egyrészről az érintett jogi aktus elfogadásához figyelembe vett információk jellegére és forrásaira vonatkozó jogszerű biztonsági megfontolások, másfelől pedig azon szükséglet összehangolását, hogy a jogalanynak kellően biztosítsák az eljárási jogai – mint a meghallgatáshoz való jog és a kontradiktórius eljárás elve – tiszteletben tartását.
Ha az uniós bíróság arra a következtetésre jut, hogy az illetékes hatóság által hivatkozott okokkal nem ellentétes az érintett információk vagy bizonyítékok legalább részleges közlése, lehetőséget ad e hatóság számára, hogy az érintett személlyel szemben így járjon el. Ha ez a hatóság nem engedélyezi ezen információk vagy bizonyítékok egészének vagy részének közlését, az uniós bíróság kizárólag azon bizonyítékok alapján vizsgálja meg a megtámadott jogi aktus jogszerűségét, amelyeket közöltek vele.
Ha viszont kiderül, hogy az Unió illetékes hatósága által hivatkozott okokkal valóban ellentétes az uniós bíróság előtt szolgáltatott információknak vagy bizonyítékoknak az érintett személlyel való közlése, megfelelő módon szükséges mérlegelni a hatékony bírói jogvédelemhez való jognak, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének a tiszteletben tartásához fűződő követelményeket, valamint az Unió vagy tagállamai biztonságából vagy nemzetközi kapcsolataik irányításából eredő követelményeket.
Tekintettel a szóban forgó korlátozó intézkedések megelőző jellegére, amennyiben az uniós bíróság a megtámadott határozat jogszerűségének felülvizsgálata keretében azt állapítja meg, hogy a Szankcióbizottság által nyújtott összefoglalásban említett indokok legalább egyike kellően pontos és konkrét, alá van támasztva, valamint hogy önmagában elegendő alapot képez e határozat alátámasztásához, az a körülmény, hogy a többi indok nem ilyen, nem igazolhatja az említett határozat megsemmisítését. Ellenkező esetben az uniós bíróság megsemmisíti a megtámadott határozatot.
Az ilyen bírósági felülvizsgálat elengedhetetlen a nemzetközi béke és biztonság megőrzése, valamint az érintett személy szabadságainak és alapvető jogainak védelme közötti igazságos egyensúly biztosításához. Megelőző jellegük ellenére a szóban forgó korlátozó intézkedéseknek ugyanis e szabadságokra és jogokra jelentős negatív hatása van, amely hatás összefügg egyrészt az érintett személy mind szakmai, mind családi életének jelentős mértékű felforgatásával, amelyet a tulajdonhoz való joga gyakorlásához fűződő korlátozó intézkedések általános hatálya, valamint ahogy a jelen ügyben, alkalmazásuk tényleges időtartama okoz, másrészt pedig az e személlyel szembeni helytelenítő értékítélettel és bizalmatlansággal.
(vö. 119., 120., 123–125., 127., 128., 130–132., 137. pont)