1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – A gyermek „szokásos tartózkodási helyének” fogalma
(2201/2003 tanácsi rendelet, 8., 10. és 13. cikk)
2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóság – Valamely tagállami bíróságnak a gyermek másik tagállamba történő azonnali visszavitelére irányuló kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján elutasító jogerős határozata – A korábban benyújtott és még el nem bírált keresetekre vonatkozóan e másik tagállamban később meghozandó határozatokra gyakorolt hatás
(2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk)
3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóság – Perfüggőség
(2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk)
1. A „szokásos tartózkodási helynek” a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 8. és 10. cikke szerinti fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az annak a helynek felel meg, ahol a gyermek a szociális és családi környezetbe bizonyos mértékig beilleszkedik. E célból – és amennyiben olyan csecsemő helyzetéről van szó, aki az anyjával mindössze néhány napja tartózkodik a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamban, ahová őt vitték – figyelembe kell venni különösen egyrészről az e tagállam területén való tartózkodás időtartamát, rendszerességét, az e tagállam területén való tartózkodás, illetve az említett államba való költözés körülményeit és indokait, továbbá másrészről – különösen a gyermek életkora miatt – az anya földrajzi és családi gyökereit, valamint az anya és a gyermek által ugyanebben a tagállamban fenntartott családi és szociális kapcsolatokat. A nemzeti bíróságnak a gyermek szokásos tartózkodási helyét az adott ügy konkrét tényállásának valamennyi körülménye alapján kell megállapítania.
Amennyiben a fent említett kritériumok alkalmazása alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, úgy a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározását a gyermeknek a 2201/2003 rendelet 13. cikke szerinti „jelenlétével” kapcsolatos kritérium alapján kell elvégezni.
(vö. 56–57. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Valamely tagállami bíróságnak a gyermek valamely másik tagállami bíróság joghatóságába történő azonnali visszavitelére irányuló kérelmet a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény alapján elutasító határozata nem érinti a szülői felelősséggel kapcsolatban korábban benyújtott és még el nem bírált kereseteket illetően az e másik tagállamban meghozandó határozatokat.
1980. évi Hágai Egyezmény 19. cikke értelmében ugyanis az ehhez hasonló ítélet nem érinti a felügyeleti jog érdemét, még akkor sem, ha az jogerőssé vált.
(vö. 65–66., 71. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. A valamely tagállami bíróságnak a gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó, nem jogerős határozata nem érinti a szülői felelősséggel kapcsolatban korábban benyújtott és még el nem bírált kereseteket illetően egy másik tagállamban meghozandó határozatokat.
A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 19. cikkének (2) bekezdését kell ugyanis alkalmazni olyan két különböző tagállami bíróság joghatósági összeütközése esetén, amelyekhez – a rendelet alapján – gyermekek feletti szülői felelősséggel kapcsolatos, azonos tárgyú és ugyanarra a kérdésre vonatkozó kereseteket nyújtottak be. E cikk értelmében az a bíróság, amelyhez utóbb fordultak, az első bíróság joghatóságának megállapításáig felfüggeszti az eljárást, és nem hozhat ítéletet arról a kérelemről, amellyel hozzáfordultak
(vö. 68–69., 71. pont)