1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Joghatóság a felügyeleti jog terén – Perfüggőség
(2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (2) bekezdés, és 20. cikk)
2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Joghatóság a felügyeleti jog terén – Perfüggőség
(2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (2) bekezdés)
3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Joghatóság a felügyeleti jog terén – Perfüggőség
(2201/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (2) bekezdés)
1. A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 19. cikke (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók, amennyiben a szülői felelősség rendezése iránt az elsőként megkeresett tagállami bíróságot csak az e rendelet 20. cikke szerinti ideiglenes intézkedés elrendelése céljából, míg az e rendelet értelmében az ügy érdemét tekintve joghatósággal rendelkező másik tagállambeli bíróságot később ugyancsak a szülői felelősség rendezése iránti kérelemmel keresik meg akár ideiglenes intézkedések, akár érdemi határozathozatal címén.
A 2201/2003 rendelet 20. cikke ugyanis nem tekinthető érdemi kérdésekkel kapcsolatos joghatóságot biztosító szabálynak. Ezenkívül az említett rendelkezés alkalmazása nem zárja ki az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek a joghatósággal rendelkező bírósághoz történő benyújtását. Az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdése megelőzi a 20. cikk szerinti ideiglenes intézkedést elrendelő határozat és az ügy érdemi elbírálására joghatósággal rendelkező bíróság által elfogadott határozat közötti bármely ellentmondás kockázatát annak előírásával, hogy az említett 20. cikk (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik, ha az érdemi ügyet tekintve joghatósággal rendelkező bíróság megtette az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket.
(vö. 70–71., 86. pont és a rendelkező rész)
2. Az, hogy valamely tagállami bíróság előtt különösen a gyermekek feletti felügyeleti jog tárgyában ideiglenes intézkedés iránti eljárást kezdeményeznek, vagy hogy ilyen eljárásban határozatot hoznak, és az előterjesztett kérelemből vagy az elfogadott határozatból nem állapítható meg, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel megkeresett bíróság a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet értelmében rendelkezik‑e joghatósággal, nem zárja ki szükségképpen azt, hogy – amint adott esetben e tagállam nemzeti joga lehetővé teszi – az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel összefüggő olyan érdemi kérelem is létezik, amely a megkeresett bíróság e rendelet értelmében vett joghatóságának bizonyítására irányuló információkat tartalmaz.
Ebben az összefüggésben a később megkeresett bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia azt, hogy az elsőként megkeresett bíróság határozata, amennyiben ideiglenes intézkedéseket rendel el, csupán egy később, az ügy alaposabb ismeretében és már nem a sürgősségi határozathozatal körülményei között elfogadott határozat előzménye volt‑e. A később megkeresett bíróságnak emellett azt is vizsgálnia kell, hogy az ideiglenes intézkedések iránti kérelem és a később előterjesztett érdemi kérelem eljárásjogi egységet képez‑e.
(vö. 80., 86. pont és a rendelkező rész)
3. Amennyiben a később megkeresett bíróságnak a perfüggőségre hivatkozó félnél, az elsőként megkeresett bíróságnál és a központi hatóságnál történő tájékozódásra irányuló erőfeszítései ellenére a később megkeresett bíróság nem rendelkezik semmi olyan információval, amely alapján meghatározható lenne a másik bíróságnál előterjesztett kereset tárgya és jogalapja, továbbá amely bizonyítaná többek között e másik bíróságnak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet szerinti joghatóságát, és amennyiben sajátos körülmények miatt a gyermek érdeke a később megkeresett bíróság tagállamától eltérő más tagállamokban elismerhető határozat meghozatalát követeli meg, ez utóbbi bíróság a feltett kérdéseire történő válaszok beérkezésére vonatkozó ésszerű várakozási idő elteltét követően köteles folytatni az eljárást az elé terjesztett kérelem tárgyában. Ezen ésszerű várakozási idő tartamát a gyermeknek a szóban forgó eljárás sajátos körülményei között fennálló alapvető érdekeire tekintettel kell meghatározni.
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2201/2003 rendelet célja annak lehetővé tétele, hogy a gyermek alapvető érdekeinek megfelelően a hozzá legközelebbi, és ennélfogva a helyzetét és fejlődését legjobban ismerő bíróság hozhassa meg a szükséges határozatokat.
(vö. 82–84., 86. pont és a rendelkező rész)