1. Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Postai szolgáltatások – 97/67 irányelv – Az egyetemes szolgáltatások körébe tartozó postai szolgáltatások nyújtóiának azon kötelezettsége, hogy a felhasználói panaszok kezelésére külső eljárásokat alkalmazzanak
(A 2002/39 és a 2008/6 irányelvvel módosított 97/67 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 19. cikk)
2. Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – Korlátozások – Az egyetemes szolgáltatások körén kívül eső postai szolgáltatások nyújtói számára azon kötelezettséget előíró nemzeti szabályozás, hogy a felhasználói panaszok kezelésére külső eljárásokat alkalmazzanak
(EUMSZ 49. cikk)
1. A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67 irányelvet – mind eredeti változata, mind a 2002/39 irányelvvel, illetve a 2008/6 irányelvvel módosított változata szerint – úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az egyetemes szolgáltatás körébe nem tartozó szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára az e szolgáltatások igénybevevői panaszainak kezelésére külső eljárás alkalmazását teszi kötelezővé.
A 97/67 irányelvnek ugyanis nem célja az általa meghatározott panaszkezelési eljárások teljes harmonizációja. Ezen irányelv – mind eredeti, mind módosított változatai szerint – úgy fogja fel az említett panaszkezelési eljárásokat, mint egy minimális keretet, amely kiegészíti a nemzeti jog és az uniós jog által biztosított jogorvoslati lehetőségeket. A tagállamok így a pontos eljárások meghatározását és a saját helyzetüknek leginkább megfelelő rendszer megválasztását illetően mozgástérrel rendelkeznek, amennyiben betartják az ezen irányelv által felállított korlátokat és iránymutatásokat, amelyek a panaszkezelési eljárások valamennyi postai szolgáltatóra való kiterjesztésére irányulnak.
(vö. 35., 40., 47., 52. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Az EUMSZ 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely az egyetemes szolgáltatás körén kívül eső postai szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára az e szolgáltatások igénybevevői panaszainak kezelésére külső eljárás alkalmazását teszi kötelezővé.
Ugyanis az ilyen szabályozás semmilyen tekintetben nem képezi a letelepedési szabadság korlátozását. Először is azt állampolgársági alapon történő hátrányos megkülönböztetés nélkül valamennyi, az egyetemes szolgáltatások körébe nem tartozó szolgáltatásokat nyújtó postai szolgáltatóra alkalmazzák. Ezenkívül a piaci szereplők nem várhatják el, hogy egy tagállam ne rendelkezzen az ügyfelek érdekeinek védelmében olyan jogi szabályozással, amely a jogviták rendezésére a bírósági úton kívül más módot is kínál. Végül szinte valamennyi tagállam kiterjesztette a külső panaszkezelési rendszereket az egyetemes szolgáltatáson kívüli szolgáltatásokat nyújtó postai szolgáltatókra.
(vö. 61–62., 64. pont és a rendelkező rész 2. pontja)