C-39/10. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Észt Köztársaság
„Tagállami kötelezettségszegés — Munkavállalók szabad mozgása — Jövedelemadó — Adókedvezmény — Öregségi nyugdíj — A csekély összegű nyugdíjakra gyakorolt hatás — A belföldi és a külföldi illetőségű adóalanyok közötti hátrányos megkülönböztetés”
Az ítélet összefoglalása
Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A felperes kereseti kérelmeinek egyértelmű megfogalmazása
(EUMSZ 258. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 38. cikk, 1. §, c) pont)
Személyek szabad mozgása – Munkavállalók – Egyenlő bánásmód – Jövedelemadók – A külföldi illetőségű, a nyugdíjuk csekély összegére tekintettel a lakóhelyük szerinti tagállamban nem adóköteles nyugdíjasokat az adókedvezményből kizáró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 45. cikk; EGT-Megállapodás, 28. cikk)
A Bíróság eljárási szabályzata 38. cikke 1. §-ának c) pontjából és az arra vonatkozó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy minden keresetlevél világosan és pontosan tartalmazza a jogvita tárgyát, valamint a felhozott jogalapok rövid ismertetését annak érdekében, hogy lehetővé tegye az alperes számára védelme előkészítését, a Bíróság számára pedig vizsgálati jogköre gyakorlását. Ebből következik, hogy a kereset alapját képező alapvető jogi és ténybeli szempontoknak összefüggően és érthetően kell kitűnniük magából a kereset szövegéből, és az utóbbiban foglalt kérelmeket egyértelműen kell megfogalmazni annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság ne ultra petita határozzon, vagy nehogy elmulasszon valamely kifogásról határozni.
E tekintetben az EUMSZ 258. cikk alapján benyújtott keresetnek koherens módon és pontosan kell tartalmaznia a kifogásokat, hogy a tagállam és a Bíróság pontosan meg tudja állapítani a felrótt uniós jogsértés mértékét, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy az említett állam hasznosan hivatkozhasson a védekezésül felhozott jogalapokra, és hogy a Bíróság megvizsgálhassa az említett kötelezettségszegés fennállását.
(vö. 24. és 26. pont)
Nem teljesíti az EUMSZ 45. cikkből és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 28. cikkéből eredő kötelezettségeit a tagállam, amennyiben kizárja a külföldi illetőségű nyugdíjasokat az ezen állam jövedelemadóról szóló törvényében előírt adókedvezményből, ha e személyek a nyugdíjuk csekély összegére tekintettel a lakóhely szerinti tagállam adójogszabályai alapján nem adókötelesek az utóbbi tagállamban.
Ugyanis az olyan nemzeti szabályozás, amely az érintett adóalanyok személyes és családi körülményeit figyelmen kívül hagyja, olyan jellegű, hogy hátrányban részesíti azon személyeket, akik éltek a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályok által biztosított lehetőségekkel, és következésképpen összeegyeztethetetlen a szerződések követelményeivel, amint azok az EUMSZ 45. cikkből következnek.
(vö. 58., 68. pont és a rendelkező rész)
C-39/10. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Észt Köztársaság
„Tagállami kötelezettségszegés — Munkavállalók szabad mozgása — Jövedelemadó — Adókedvezmény — Öregségi nyugdíj — A csekély összegű nyugdíjakra gyakorolt hatás — A belföldi és a külföldi illetőségű adóalanyok közötti hátrányos megkülönböztetés”
Az ítélet összefoglalása
Eljárás — Keresetlevél — Alaki követelmények — A jogvita tárgyának megjelölése — A felhozott jogalapok rövid ismertetése — A felperes kereseti kérelmeinek egyértelmű megfogalmazása
(EUMSZ 258. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 38. cikk, 1. §, c) pont)
Személyek szabad mozgása — Munkavállalók — Egyenlő bánásmód — Jövedelemadók — A külföldi illetőségű, a nyugdíjuk csekély összegére tekintettel a lakóhelyük szerinti tagállamban nem adóköteles nyugdíjasokat az adókedvezményből kizáró nemzeti szabályozás — Megengedhetetlenség
(EUMSZ 45. cikk; EGT-Megállapodás, 28. cikk)
A Bíróság eljárási szabályzata 38. cikke 1. §-ának c) pontjából és az arra vonatkozó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy minden keresetlevél világosan és pontosan tartalmazza a jogvita tárgyát, valamint a felhozott jogalapok rövid ismertetését annak érdekében, hogy lehetővé tegye az alperes számára védelme előkészítését, a Bíróság számára pedig vizsgálati jogköre gyakorlását. Ebből következik, hogy a kereset alapját képező alapvető jogi és ténybeli szempontoknak összefüggően és érthetően kell kitűnniük magából a kereset szövegéből, és az utóbbiban foglalt kérelmeket egyértelműen kell megfogalmazni annak elkerülése érdekében, hogy a Bíróság ne ultra petita határozzon, vagy nehogy elmulasszon valamely kifogásról határozni.
E tekintetben az EUMSZ 258. cikk alapján benyújtott keresetnek koherens módon és pontosan kell tartalmaznia a kifogásokat, hogy a tagállam és a Bíróság pontosan meg tudja állapítani a felrótt uniós jogsértés mértékét, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy az említett állam hasznosan hivatkozhasson a védekezésül felhozott jogalapokra, és hogy a Bíróság megvizsgálhassa az említett kötelezettségszegés fennállását.
(vö. 24. és 26. pont)
Nem teljesíti az EUMSZ 45. cikkből és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 28. cikkéből eredő kötelezettségeit a tagállam, amennyiben kizárja a külföldi illetőségű nyugdíjasokat az ezen állam jövedelemadóról szóló törvényében előírt adókedvezményből, ha e személyek a nyugdíjuk csekély összegére tekintettel a lakóhely szerinti tagállam adójogszabályai alapján nem adókötelesek az utóbbi tagállamban.
Ugyanis az olyan nemzeti szabályozás, amely az érintett adóalanyok személyes és családi körülményeit figyelmen kívül hagyja, olyan jellegű, hogy hátrányban részesíti azon személyeket, akik éltek a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályok által biztosított lehetőségekkel, és következésképpen összeegyeztethetetlen a szerződések követelményeivel, amint azok az EUMSZ 45. cikkből következnek.
(vö. 58., 68. pont és a rendelkező rész)