C-38/10. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Portugál Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — EUMSZ 49. cikk — Adójogszabályok — Az adóilletőség áthelyezése — A vagyoni eszközök áthelyezése — Azonnali kilépési adó”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2012. szeptember 6.

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás – A Bizottságnak a kifogásoknak egyrészt a felszólító levélben, másrészt az indokolással ellátott véleményben és a keresetben történő megjelölésére vonatkozó kötelezettsége – Hiány – Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 256. cikk)

2. Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – A Szerződés rendelkezései – Hatály

   (EUMSZ 49. cikk)

3. Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – Korlátozások – Adójogszabályok – Nemzeti jog szerinti társaság székhelyének és a tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése vagy külföldi társaság érintett tagállamban található állandó telephelye vagyoni eszközeinek más tagállamba történő áthelyezése – Az áthelyezett vagyoni eszközöknek betudható rejtett értéknövekedés közvetlen megadóztatását előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 49. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 15., 16. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 24–26. pont)

3.  Nem teljesíti az EUMSZ 49. cikkből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely a társasági adóról szóló olyan rendelkezéseket fogad el és tart hatályban, amelyek, ha valamely nemzeti jog szerinti társaság a létesítő okirat szerinti székhelyét és a tényleges ügyvezetési központját másik tagállamba helyezi át, vagy valamely külföldi illetőségű társaság a területén található állandó telephelye vagyoni eszközeit részlegesen vagy teljesen más tagállamba helyezi át, az érintett eszközöknek betudható rejtett értéktöbblet azonnali megadóztatását írják elő, a tisztán belföldi ügyletekből eredő rejtett értéktöbbletét viszont nem. Ugyanis az ilyen társaság pénzügyileg hátrányosabb helyzetbe kerül, mint az ugyanezen tagállam joga alá olyan tartozó társaság, amely a hasonló ügyleteket az utóbbi tagállam területére korlátozza, anélkül hogy ezen eltérő bánásmód igazolható lenne a helyzetek közötti objektív különbséggel.

   (vö. 27–29., 35. pont és a rendelkező rész)

C-38/10. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Portugál Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — EUMSZ 49. cikk — Adójogszabályok — Az adóilletőség áthelyezése — A vagyoni eszközök áthelyezése — Azonnali kilépési adó”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2012. szeptember 6.

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset — A jogvita tárgya — A pert megelőző eljárás során történő meghatározás — A Bizottságnak a kifogásoknak egyrészt a felszólító levélben, másrészt az indokolással ellátott véleményben és a keresetben történő megjelölésére vonatkozó kötelezettsége — Hiány — Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 256. cikk)

2. Személyek szabad mozgása — Letelepedés szabadsága — A Szerződés rendelkezései — Hatály

   (EUMSZ 49. cikk)

3. Személyek szabad mozgása — Letelepedés szabadsága — Korlátozások — Adójogszabályok — Nemzeti jog szerinti társaság székhelyének és a tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése vagy külföldi társaság érintett tagállamban található állandó telephelye vagyoni eszközeinek más tagállamba történő áthelyezése — Az áthelyezett vagyoni eszközöknek betudható rejtett értéknövekedés közvetlen megadóztatását előíró nemzeti szabályozás — Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 49. cikk)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 15., 16. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 24–26. pont)

3.  Nem teljesíti az EUMSZ 49. cikkből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely a társasági adóról szóló olyan rendelkezéseket fogad el és tart hatályban, amelyek, ha valamely nemzeti jog szerinti társaság a létesítő okirat szerinti székhelyét és a tényleges ügyvezetési központját másik tagállamba helyezi át, vagy valamely külföldi illetőségű társaság a területén található állandó telephelye vagyoni eszközeit részlegesen vagy teljesen más tagállamba helyezi át, az érintett eszközöknek betudható rejtett értéktöbblet azonnali megadóztatását írják elő, a tisztán belföldi ügyletekből eredő rejtett értéktöbbletét viszont nem. Ugyanis az ilyen társaság pénzügyileg hátrányosabb helyzetbe kerül, mint az ugyanezen tagállam joga alá olyan tartozó társaság, amely a hasonló ügyleteket az utóbbi tagállam területére korlátozza, anélkül hogy ezen eltérő bánásmód igazolható lenne a helyzetek közötti objektív különbséggel.

   (vö. 27–29., 35. pont és a rendelkező rész)