19.12.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 312/30 |
2009. szeptember 26-án benyújtott kereset — Applied Microengineering kontra Bizottság
(T-387/09. sz. ügy)
2009/C 312/50
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Applied Microengineering (Didcot, Egyesült Királyság) (képviselők: P. Walravens és J. De Wachter ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
— |
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottság 2009. július 16-i határozatát, amely 258 560,61 euró kamatokkal növelt összegének visszafizetését rendeli el; |
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Jelen keresetben a felperes a 2009. július 16-i, a felperes részére az információs társadalom területén a különleges kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs közösségi program (1998-2002) által finanszírozott IST-1999-11823 FOND MST („Formation of a New Design House for MST”) és IST-2000-28229 ANAB („Assessment of a New Anodic Bonder”) szerződések keretében kifizetett bizonyos összegek késedelmi kamatokkal növelt összegének visszafizetésére kötelező C (2009) 5797 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri.
Keresete alátámasztására a felperes hét jogalapra hivatkozik.
Először is úgy érvel, hogy a Bizottság lényeges eljárási szabályokat sértett meg, amikor nem folytatott teljes és szabályszerű ellenőrzési eljárást. A felperes előadja, hogy a Bizottság nem tájékoztatta sem az ellenőrzési eljárás kezdetéről, sem annak befejezéséről, és nem vette figyelembe a felperes által benyújtott kifogásokat. A felperes továbbá arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogát, és a gondos ügyintézés elvét, valamint a gondoskodási kötelezettséget.
Másodszor a felperes előadja, hogy a Bizottság eljárása elévült, legalábbis azon kifizetések esetében, amelyekre az ellenőrzési eljárás hivatalos kezdeténél több mint öt évvel korábban került sor.
Harmadszor a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibákat vétett, amikor a támogatható költségekre vonatkozó szabályokat illetően az auditor téves értelmezését alkalmazta.
Negyedszer arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az alapvető szociális jogokat, valamint a méltányos díjazáshoz való jogot, amikor a minimálbért el nem érő óradíjakat fogadott el a munkavállalók tekintetében.
Ötödször a felperes kifejti, hogy a Bizottság megsértette a bizalomvédelem elvét azzal kapcsolatban, hogy az átlagos foglalkoztatási költségek felperes által javasolt munkamódszere megfelelő, illetve hogy a „célfizetések” gyakorlata a szerződő fél számára elfogadható.
Hatodszor azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettségét, mivel teljes mértékben az ellenőrzési jelentésre támaszkodott, anélkül hogy figyelembe vette volna a felperes észrevételeit, illetve az ellenőrzési eljárás újbóli megnyitására irányuló kérelmét.
Végül a felperes előadja, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét és a gondoskodási kötelezettséget, amikor nem a megfelelő címre küldött leveleket, és nem vizsgálta a felperes által előadott érveket.