1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet
(2201/2003 tanácsi rendelet, 8–14. cikk)
2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet
(2201/2003 tanácsi rendelet, 20. és 39. cikk)
3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet
(2201/2003 tanácsi rendelet, 20–27. cikk)
1. Ha az ideiglenes intézkedéseket hozó bíróságnak az ügy érdemével kapcsolatos, a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet szerinti joghatósága nem derül ki egyértelműen a meghozott határozatból, vagy e határozat e bíróságnak az ügy érdemével kapcsolatos joghatóságát illetően nem tartalmaz minden félreérthetőségtől mentes, az e rendelet 8–14. cikke szerinti joghatósági okok valamelyikére történő utalásban megnyilvánuló indokolást, megállapítható, hogy e határozatot nem az e rendeletben előírt joghatósági szabályoknak megfelelően hozták meg. E határozat ugyanakkor vizsgálható a rendeletnek az ideiglenes és védelmi intézkedésekről szóló 20. cikke alapján annak ellenőrzése érdekében, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik‑e.
(vö. 76. pont)
2. Tekintettel a szülői felelősség tárgykörében elrendelhető ideiglenes intézkedések fontosságára – függetlenül attól, hogy azokat az ügy érdemével kapcsolatban joghatósággal rendelkező vagy azzal nem rendelkező bíróság rendeli‑e el –, nevezetesen az alacsony életkorú gyermekekre gyakorolt következményeikre, közelebbről pedig az egymástól elválasztott ikreket, valamint azon körülményt illetően, hogy az intézkedéseket elrendelő bíróság adott esetben a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003 rendelet 39. cikke alapján igazolást bocsátott ki, miközben az ezen igazolás szerinti ideiglenes intézkedések hatályossága attól függ, hogy a jogvita érdemi elbírálása iránti kérelmet harminc napon belül előterjesztik‑e, szükséges, hogy az ilyen eljárással érintett személy, még ha az intézkedéseket elrendelő bíróság meg is hallgatta őt, jogorvoslatot kezdeményezhessen az intézkedéseket elrendelő határozat ellen annak érdekében, hogy az említett intézkedéseket elrendelő bíróságtól eltérő és rövid határidőn belül eljáró bíróság előtt vitathassa többek között az ideiglenes intézkedéseket elrendelő bíróság által megállapított, az ügy érdemével kapcsolatos joghatóságot, illetve – ha a határozatból nem derül ki, hogy a bíróság e rendelet alapján az ügy érdemével kapcsolatban joghatósággal rendelkezik, vagy joghatósággal rendelkezőnek tekinti magát –, a rendelet 20. cikkében meghatározott feltételek tiszteletben tartását, amelyek szerint:
– a szóban forgó intézkedéseknek sürgőseknek kell lenniük;
– azokat az e bíróságok székhelye szerinti tagállamban található személyekre vagy vagyontárgyakra vonatkozóan kell meghozni, valamint
– azoknak átmeneti jellegűnek kell lenniük.
E jogorvoslatot úgy kell lehetővé tenni, hogy annak előterjesztése ne utaljon arra, hogy a jogorvoslattal élő személy bármilyen módon elfogadná az ügy érdemével kapcsolatos azon joghatóságot, amelynek fennállását az ideiglenes intézkedéseket elrendelő bíróság saját maga vonatkozásában adott esetben megállapítja.
(vö. 77, 97–98. pont)
3. A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet 21. és azt követő cikkeiben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos, az e rendelet 20. cikkének hatálya alá tartozó ideiglenes intézkedésekre. Az uniós jogalkotónak ugyanis nem állt szándékában ilyen alkalmazhatóság biztosítása, mint az kiderül mind a szabályozástörténeti előzményekből, mind pedig a korábbi jogforrások, mint például az 1347/2000 rendelet és a II. Brüsszeli Egyezmény ugyanilyen tárgyú rendelkezéseiből. Másfelől a 2201/2003 rendelet szerinti elismerési és végrehajtási rendszer valamennyi tagállamban – ideértve az ügy érdemével kapcsolatban joghatósággal rendelkező bíróság szerinti tagállamot is – történő alkalmazása az e rendeletben foglalt joghatósági szabályok megkerülése és a „forum shopping” kockázatát eredményezné, ami ellentétes lenne az említett rendelet által elérni kívánt célokkal, nevezetesen pedig a gyermek magasabb szintű érdekeinek azáltal történő figyelembevételével, hogy az őt érintő döntéseket a szokásos tartózkodási helyéhez földrajzilag közel lévő bíróság hozza meg, amelyet az uniós jogalkotó a legmegfelelőbb helyzetben lévőnek ítélt ahhoz, hogy mérlegelje a gyermek érdekében hozandó intézkedéseket.
(vö. 84, 91. pont és a rendelkező rész)