C‑224/09. sz. ügy

Martha Nussbaumer

ellen

folytatott büntetőeljárás

(a Tribunale di Bolzano [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – 92/57/EGK irányelv – Az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtása – 3. cikk – Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kinevezésére, valamint biztonsági és egészségvédelmi terv készítésére vonatkozó kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

Szociálpolitika – A munkavállalók biztonságának és egészségének védelme – Az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló 92/57 irányelv

(92/57 tanácsi irányelv, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés)

Az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló 92/57 irányelv (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391 irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) 3. cikkét az alábbi módon kell értelmezni:

– az említett cikk (1) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely olyan, magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkálatokkal járó építkezés esetén, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, lehetővé teszi az eltérést a megrendelő vagy a munkálatok felelőse az irányú kötelezettségétől, hogy biztonsági és egészségvédelmi koordinátort nevezzen ki az építési munkálatok tervének előkészítése során, de mindenképpen a munkák megkezdését megelőzően;

– ugyanezen cikk (2) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az építés kivitelezési koordinátorának a biztonsági és egészségvédelmi terv készítésére vonatkozó kötelezettségét kizárólag arra az esetre korlátozza, amikor magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkálatokat egynél több vállalkozás végez, ugyanakkor nem veszi tekintetbe e kötelezettség feltételeként az irányelv II. mellékletében felsorolthoz hasonló különleges kockázatokat.

(vö. 31. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2010. október 7.(*)

A C‑224/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale di Bolzano (Olaszország) a Bírósághoz 2009. június 19‑én érkezett, 2009. február 2‑i határozatával terjesztett elő a

Martha Nussbaumer

ellen folytatott büntetőeljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: J.‑J. Kasel (előadó) tanácselnök, E. Levits és M. Safjan bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. július 1‑jei tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

– az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Arena avvocato dello Stato,

– Írország képviseletében D. O’Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Collins SC,

– az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

– az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében A. Howard barrister,

– az Európai Bizottság képviseletében G. Rozet és L. Pignataro‑Nolin, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24‑i 92/57/EGK tanácsi irányelv (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 245., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 7. kötet, 71. o.; helyesbítés: HL L 41., 50. o.) értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet az M. Nussbaumerrel szemben indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő, akit azzal vádolnak, hogy nem tett eleget az időszakos vagy helyileg változó építkezések megrendelőjét terhelő biztonsági kötelezettségeknek.

Jogi háttér

Az Uniós szabályozás

3 A 92/57 irányelv „Koordinátorok kinevezése – Biztonsági és egészségvédelmi terv – Előzetes bejelentés” című 3. cikke ekként rendelkezik:

„(1) A megrendelő vagy az építésvezető a 2. cikk e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több biztonsági és egészségvédelmi koordinátort jelöl ki minden olyan építkezésen, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik.

(2) A megrendelő vagy az építésvezető gondoskodik arról, hogy az építkezés megkezdése előtt elkészüljön a biztonsági és egészségvédelmi terv az 5. cikk b) pontjával összhangban.

A tagállamok a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően eltéréseket engedélyezhetnek az első bekezdés rendelkezéseitől azokat az eseteket kivéve, ahol

– az adott munkálatok a II. mellékletben felsorolt különleges kockázattal járnak, vagy

– az adott munkálatokhoz e cikk (3) bekezdése alapján előzetes bejelentésre van szükség.

(3) Olyan építkezések esetén:

– ahol a munka a tervek szerint 30 munkanapnál tovább tart, és ahol egyidejűleg 20‑nál több munkavállalót foglalkoztatnak, illetve

– ahol a munka terjedelme a tervek szerint meghaladja az egy főre eső 500 munkanapot,

a megrendelő vagy az építésvezető a munka megkezdését megelőzően az illetékes hatóságoknak a III. mellékletnek megfelelő bejelentést tesz.

Az előzetes bejelentést az építkezésen jól láthatóan kell elhelyezni, valamint szükség esetén azt időről időre naprakésszé kell tenni.”

4 Az említett irányelv „Az építési terv előkészítése: a koordinátorok feladatai” című 5. cikke ekként rendelkezik:

„A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv előkészítésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátora, illetve koordinátorai:

a) összehangolják a 4. cikk rendelkezéseinek megvalósítását;

b) elkészítik vagy elkészíttetik a biztonsági és egészségvédelmi tervet, amely meghatározza az érintett építkezésre vonatkozó szabályokat, szükség esetén figyelembe véve az építkezésen folyó ipari tevékenységet; a tervnek tartalmaznia kell továbbá a II. melléklet egy vagy több csoportjába tartozó munkákkal kapcsolatos külön rendelkezéseit;

c) elkészítik az építkezés jellegének megfelelő dokumentumokat, amelyeknek tartalmazniuk kell az összes további munka során figyelembe veendő, biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos fontos információt.”

5 Ugyanezen irányelv „Az építési terv kivitelezése: a koordinátorok feladatai” című 6. cikke ezt írja elő:

„A 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az építési terv kivitelezésének biztonsági és egészségvédelmi koordinátorai:

a) összehangolják az általános megelőzési és biztonsági elvek alkalmazását:

– műszaki, illetve szervezeti döntéseknél az egymással párhuzamosan vagy egymást követően zajló munka vagy munkaszakaszok megtervezése céljából,

– e munkák, illetve munkaszakaszok befejezéséhez szükséges idő megtervezésekor;

b) összehangolják a megfelelő rendelkezések végrehajtását annak érdekében, hogy a munkáltatók és, ha erre a munkavállalók védelme érdekében szükség van, az önálló vállalkozók:

– következetesen alkalmazzák a 8. cikkben említett elveket,

– szükség esetén az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv szerint járjanak el;

c) elkészítik vagy elkészíttetik az 5. cikk b) pontjában megjelölt biztonsági és egészségvédelmi terv, és az 5. cikk c) pontjában megjelölt dokumentumok szükséges módosításait a munkákban bekövetkezett haladás és változások figyelembevételével;

[…]”

6 A 92/57 irányelv II. melléklete az irányelv 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésének első francia bekezdésében említett, a munkavállalók biztonságára és egészségére különös kockázatot jelentő munkák nem kimerítő felsorolását tartalmazza.

A nemzeti szabályozás

7 A 92/57 irányelvet az 1999. november 19‑i 528. törvényerejű rendelettel (a GURI 2000. január 18‑i 13. száma, 20. o.) és a 2003. szeptember 10‑i 276. törvényerejű rendelettel (a GURI 2003. október 9‑i 235. számának rendes melléklete) módosított, 1996. augusztus 14‑i 494. törvényerejű rendelet (a GURI 1996. szeptember 23‑i 223. számának rendes melléklete; a továbbiakban: 494/96 törvényerejű rendelet) ültette át az olasz jogrendbe.

8 A 494/96 törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezte a 2008. április 9‑i 81. törvényerejű rendelet (a GURI 2008. április 30‑i 101. számának rendes melléklete; a továbbiakban: 81/08 törvényerejű rendelet). Ezen utóbbi törvényerejű rendelet időszakos vagy helyileg változó építkezésekről szóló IV. címében található többek között azon 90. cikk, amely a megrendelőt vagy építésvezetőt az építkezés biztonsági koordinátorára vonatkozóan terhelő kötelezettségeket rögzíti.

9 A 81/08 törvényerejű rendelet 90. cikke ekként rendelkezik:

„(1) A megrendelő vagy az építésvezető az építés tervezésének szakaszában, különösen pedig a műszaki döntések meghozatalakor, valamint a terv kivitelezése és az építési műveletek szervezése során meg kell felelnie a 15. cikkben előírt biztonsági intézkedéseknek és általános elveknek. Az egymással párhuzamosan vagy egymást követően zajló munka vagy munkaszakaszok biztonságos körülmények között való kivitelezése megtervezésének lehetővé tétele érdekében a megrendelő vagy az építésvezető ezen munkák vagy munkaszakaszok időtartamát a tervben előre jelzi.

(2) A megrendelő vagy az építésvezető az építés tervezésének szakaszában értékeli a 91. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt dokumentumokat.

(3) Az olyan építkezéseken, amelyeken a tervek szerint egynél több vállalkozás dolgozik majd, ha nem is egyidejűleg, a megrendelő, akkor is, ha azonos a kivitelező vállalkozással, vagy az építésvezető mint a projektért felelős személy, kinevezi a tervezési koordinátort.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a megrendelő vagy az építésvezető a munka átvétele előtt kinevezi a munkálatok kivitelezési koordinátorát, akinek meg kell felelnie a 98. cikkben előírt feltételeknek.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés ugyancsak alkalmazandó, ha a munkálatok vagy azok egy részének kivitelezésével, miután ezt egyetlen vállalkozásra bízták, egy vagy több vállalkozást bíznak meg.

[…]

(11) Magánmegrendelő számára kivitelezendő munkák esetén a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a nem építésiengedély-köteles munkálatok tekintetében. A 92. cikk (2) bekezdésének rendelkezései minden esetben alkalmazandók.”

10 A 81/08 törvényerejű rendelet 91. cikke a tervezési koordinátor kötelezettségeit határozza meg, és lényegében biztonsági és koordinációs terv készítését írja elő.

11 Ugyanezen rendelet 92. cikke a munkák kivitelezési koordinátorának kötelezettségeire vonatkozó (2) bekezdésének szövege az alábbi:

„A 90. cikk (5) bekezdésében említett esetekben a kivitelezési koordinátor az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítésén túl elkészíti a biztonsági és koordinációs tervet és összeállítja a 91. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett dokumentumokat.”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12 Bolzano autonóm megye munkavédelmi szolgálatának ellenőrei 2008. június 20‑án vizsgálatot folytattak egy, Merano település területén található építkezésen, amely építési munkák tárgya egy körülbelül 6–8 méter magas lakóház tetőborításának cseréje volt. A megrendelő M. Nussbaumer volt. A tető pereme mentén felhúzott védőkorlát, az építési anyag felemelésére használt daru, valamint a munkások az építkezésen dolgozó három különböző vállalkozástól származtak. Az alkalmazandó olasz jogszabály értelmében építési engedélyre nem volt szükség. A munkák megkezdéséről ugyanakkor nyilatkozatot küldtek az önkormányzat részére.

13 E vizsgálat keretében felmerült a kérdés, hogy az adott esetben nem kellett volna‑e biztonsági koordinátort kinevezni mind a terv‑előkészítési, mind a kivitelezési szakasz vonatkozásában, amint azt nem csupán 1996. évi 494. törvényerejű rendelet 3. cikke, hanem a 494/96 törvényerejű rendelet 3. cikke is előírja, függetlenül attól, hogy koordinátor kinevezése a 2008. évi 81. törvényerejű rendelet 90. cikkének (11) bekezdése értelmében nem kötelező.

14 E vonatkozásban a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a 81/08 törvényerejű rendelet 90. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően olyan építkezés esetében, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, még annak megkezdését megelőzően ki kell nevezni a tervezési koordinátort és a kivitelezési koordinátort. Ugyanakkor az említett 90. cikkének (11) bekezdése értelmében ugyanezen cikk (3) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkákra. Márpedig az említett, kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a nemzeti jogalkotó, abból a feltevésből kiindulva, miszerint a magánmegrendelő számára kivitelezendő építkezések csekély jelentőségűek és kockázatmentesek, elmulasztotta elismerni, hogy a nem építésiengedély-köteles munkálatok is lehetnek összetettek és veszélyesek, és e ténynél fogva építési tervezési koordinátor kinevezését tehetik szükségessé. Továbbá, mivel ugyanezen cikk (4) bekezdése e cikk (3) bekezdésére utal, a megrendelő mentesül a kivitelezési koordinátor kinevezésének kötelezettsége alól is.

15 A kérdést előterjesztő bíróság ennélfogva kételyeket táplál a tekintetben, hogy a 92/57 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összeegyeztethetőek‑e azon eltérések, amelyeket az olasz belső jog a koordinátor kinevezésére vonatkozó kötelezettség tekintetében megenged.

16 Ilyen körülmények között a Tribunale di Bolzano felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

„1) A [81/08] törvényerejű rendeletben foglalt és különösen a 90. cikk (11) [bekezdése] által bevezetett nemzeti szabályozás, azon részében, amely olyan építkezés vonatkozásában, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, eltérést enged a megrendelőnek vagy az építésvezetőnek a (3) bekezdés szerinti terv‑előkészítési koordinátor kinevezésére vonatkozó kötelezettsége alól a magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkálatok tekintetében, a munkálatok jellegének és az irányelv II. mellékletében felsorolt különleges kockázatok mérlegelésétől függetlenül, sérti‑e [92/57] irányelv 3. cikkében foglalt rendelkezést?

2) A [81/08] törvényerejű rendeletben foglalt és különösen a 90. cikk (11) [bekezdése] által bevezetett nemzeti szabályozás sérti‑e az [92/57] irányelv 3. cikkében foglalt rendelkezést, a megrendelő vagy az építésvezető az irányú kötelezettsége vonatkozásában, hogy minden esetben koordinátort nevezzen ki az építési munkálatok kivitelezése során, függetlenül e munkálatok típusától, tehát magánmegrendelő számára kivitelezendő olyan munkálatok tekintetében is, amelyek nem építésiengedély-kötelesek, és amelyek az irányelv II. melléklete szerinti kockázatokkal járhatnak?

3) A [81/08] törvényerejű rendelet 90. cikkének (11) [bekezdése] által bevezetett rendelkezés, azon részében, amely a kivitelezési koordinátor biztonsági terv elkészítésére vonatkozó kötelezettségét csak akkor írja elő, amennyiben, magánmegrendelő számára kivitelezendő, bejelentési kötelezettséggel érintett munkálatok esetén a munkákba az eredetileg megbízott vállalkozáson kívül más vállalkozások is bekapcsolódnak, sérti‑e a [92/57] irányelv 3. cikkében foglalt rendelkezést, amely minden esetben, a munkálatok típusától függetlenül előírja a kivitelezési koordinátor kinevezését, és amely kizárja a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítésének kötelezettsége alóli eltérést olyan munkák tekintetében, amelyek az irányelv II. mellékletében felsorolt különleges kockázatokkal járnak?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

17 Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy bár a Bíróság nem dönthet az EUMSZ 267. cikk alapján indított eljárásban a belső jogszabályoknak a közösségi jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről, és nem értelmezheti a nemzeti törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket sem, hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, a közösségi jog releváns értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teszi számára ezen összeegyeztethetőség értékelését az előtte folyó eljárásban (lásd különösen a C‑292/92. sz., Hünermund és társai ügyben 1993. december 15‑én hozott ítélet [EBHT 1993., I‑6787. o.] 8. pontját, valamint a C‑285/99. és C‑286/99. sz., Lombardini és Mantovani egyesített ügyekben 2001. november 27‑én hozott ítélet [EBHT 2001., I‑9233. o.] 27. pontját).

18 Ilyen körülmények között az előterjesztett kérdéseket, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, úgy kell érteni, mint amelyek lényegében arra keresik a választ, hogy a 92/57 irányelv 3. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely egyrészt, olyan, magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkálatokkal járó építkezés esetén, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, lehetővé teszi az eltérést a megrendelő vagy a munkálatok felelőse az irányú kötelezettségétől, hogy koordinátort nevezzen ki mind az építési munkálatok tervének előkészítése, mind azok kivitelezése tekintetében, másrészt viszont kizárólag abban az esetben írja elő e koordinátor számára biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítését, ha magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkálatokkal járó építkezésen egynél több vállalkozás dolgozik.

19 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a C‑504/06. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2008. július 25‑én hozott ítéletében már állást foglalt a 92/57 irányelv 3. cikkének tárgyában.

20 Márpedig a hivatkozott ítélet 29. pontjában a Bíróság azt állapította meg, hogy a 92/57 irányelv 3. cikke három számozott bekezdésből áll, amelyek három jól elkülöníthető jogi szabályt mondanak ki a koordinátorok kinevezése, a biztonsági és egészségvédelmi terv, valamint meghatározott jelentőségű munkálatok előzetes bejelentésének kötelezettsége tárgyában. A három bekezdés közötti ezen megkülönböztetés egyébiránt magának az említett 3. cikknek a címéből, „Koordinátorok kinevezése – Biztonsági és egészségvédelmi terv – Előzetes bejelentés”, is következik. E szerkezet alapján a koordinátorok kinevezésére kizárólag e cikk (1) bekezdése vonatkozik, míg ugyanezen cikk (2) bekezdése a biztonsági és egészségvédelmi tervre vonatkozó szabályokat tartalmazza.

21 A Bíróság ebből a hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 30. pontjában azt a következtetést vonja le, hogy az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt kivétel kizárólag az azt közvetlenül megelőző szabályra, nevezetesen a biztonsági és egészségvédelmi terv készítésére vonatkozó szabályra utalhat.

22 Következésképpen, amint azt a bíróság kimondta a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 35. pontjában, a 92/57 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, amelynek szövege egyértelmű és pontos, valamint félreérthetetlen módon mondja ki biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kinevezésének kötelezettségét minden olyan építkezés tekintetében, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, semmilyen eltérést nem enged e kötelezettség alól.

23 Következésképpen az olyan építkezések tekintetében, amelyeken egynél több vállalkozás dolgozik egyszerre, mindig ki kell nevezni biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, függetlenül attól a körülménytől, hogy a munkálatok építésiengedély-kötelesek‑e, vagy sem, illetve hogy az építkezés különleges kockázattal jár‑e, vagy sem.

24 A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kinevezésének időpontjával kapcsolatban a 92/57 irányelv 5. és 6. cikkéből az következik, hogy e koordinátort az építkezés tervének előkészítése során, de mindenképpen a munkák kivitelezését megelőzően kell kinevezni.

25 A jelen ítélet 18. pontjában foglaltak szerint átfogalmazott kérdések első részére tehát azt a választ kell adni, hogy a 92/57 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy olyan építkezés vonatkozásában, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, mindig nevezzenek ki biztonsági és egészségvédelmi koordinátort az építkezés tervének előkészítése során, de mindenképpen a munkák kivitelezését megelőzően.

26 Ami az átfogalmazott kérdések második részének tárgyát képező biztonsági és egészségvédelmi tervet illeti, az ezek elkészítésére vonatkozó feltételeket, a jelen ítélet 20. és 21. pontjában bemutatottakkal azonos okoknál fogva, kizárólag a 92/57 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének fényében kell meghatározni.

27 Márpedig, a 92/57 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével ellentétben, amely semmilyen kivételt nem enged, az említett cikk (2) bekezdésének második albekezdése felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően eltéréseket engedélyezzenek az ugyanezen cikk (2) bekezdése által előírt, biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítésére vonatkozó kötelezettségtől, kivéve ha az említett irányelv II. mellékletében felsorolt különleges kockázattal járó munkálatokról van szó, amelyek tekintetében az ugyanezen cikk (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentés szükséges.

28 Következésképpen a 92/57 irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből eredő, biztonsági és egészségvédelmi tervnek az építkezés megkezdését megelőzően való készítésére vonatkozó kötelezettséget akként kell értelmezni, hogy az fennáll minden olyan építkezés tekintetében, amelynek munkálatai az irányelv II. mellékletében felsoroltakhoz hasonlóan különleges kockázattal járnak, vagy amelyek tekintetében előzetes bejelentés szükséges, mivel az építkezésen dolgozó vállalkozások száma e vonatkozásban nem meghatározó.

29 Az említett cikkel tehát ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az építés kivitelezési koordinátorának a biztonsági és egészségvédelmi terv készítésére vonatkozó kötelezettségét kizárólag arra az esetre korlátozza, amikor magánmegrendelő számára kivitelezendő, nem építésiengedély-köteles munkálatokat egynél több vállalkozás végez, ugyanakkor nem veszi tekintetbe e kötelezettség feltételeként a 92/57 irányelv II. mellékletében felsorolthoz hasonló különleges kockázatokat.

30 Annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak kimerítő választ adjunk, emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az irányelv önmagától nem állapíthat meg kötelezettségeket valamely magánszemélyre nézve, és így önmagában valamely irányelv rendelkezésére nem lehet ilyen személlyel szemben hivatkozni (lásd a C‑74/95. és C‑129/95. sz., X egyesített ügyekben 1996. december 12‑én hozott ítélet [EBHT 1996., I‑6609. o.] 23–25. pontját és a C‑387/02., C‑391/02. és C‑403/02. sz., Berlusconi és társai egyesített ügyekben 2005. május 3‑án hozott ítélet [EBHT 2005., I‑3565. o.] 73. és 74. pontját).

31 A fentiek fényében az előterjesztett kérdésekre az a válasz adandó, hogy a 92/57 irányelv 3. cikkét az alábbi módon kell értelmezni:

– az említett cikk (1) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely olyan, nem építésiengedély-köteles, magánmegrendelő számára kivitelezendő munkálatokkal járó építkezés esetén, amelyen egynél több vállalkozás dolgozik, lehetővé teszi az eltérést a megrendelőnek vagy a munkálatok felelősének az irányú kötelezettségétől, hogy biztonsági és egészségvédelmi koordinátort nevezzen ki az építési munkálatok tervének előkészítése során, de mindenképpen a munkák megkezdését megelőzően;

A költségekről

32 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24‑i 92/57/EGK tanácsi irányelv (nyolcadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) 3. cikkét az alábbi módon kell értelmezni:

Aláírások

* Az eljárás nyelve: olasz.