A Közszolgálati Törvényszék F-44/05. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 25-én hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2008. december 3-án benyújtott fellebbezés

(T-526/08. P. sz. ügy)

(2009/C 44/93)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: H. Krämer és B. Eggers meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Guido Strack (Köln, Németország)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri az Elsőfokú Bíróságtól, hogy:

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés a Közszolgálati Törvényszék F-44/05. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 25-én hozott ítélete ellen irányul. Az ítélet megsemmisítette az Európai Közösségek Kiadóhivatalának azon határozatát, amely elutasította a felperesnek az „Ajánlati felhívások és szerződések” egység egységvezetői állására benyújtott pályázatát, és a Bizottságot a nem vagyoni kár megtérítéseként 2 000 euró megfizetésére kötelezte.

A fellebbező fellebbezésének alátámasztására két jogalapra hivatkozik.

1.   A közösségi jognak a megsemmisítés iránti keresettel kapcsolatos eljáráshoz fűződő érdek elismerése általi megsértése

A Bizottság először is azt kifogásolja, hogy az elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelmet a felperesnek a kinevezési határozat megsemmisítésével kapcsolatos eljáráshoz fűződő érdeke hiányának ellenére elfogadhatónak nyilvánították, mivel egyidejűleg kártérítési keresetet is benyújtottak. Ez téves jogalkalmazást jelent, és az EK 233. cikk szerinti végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban adott esetben bizonytalanságokhoz vezet. Azon szabály, miszerint a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlansága automatikusan az ezzel közvetlenül összefüggő kártérítési kereset elfogadhatatlanságát vonja maga után, akkor nem alkalmazható, ha nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kártérítési kereset a szükséges előzetes eljárás vagy más elfogadhatósági feltételek megkerülésével járna, ezért a kártérítési kereset akkor is elfogadható lehet, ha a megsemmisítés iránti kereset az eljáráshoz fűződő érdek hiánya miatt elfogadhatatlan.

2.   A nem vagyoni kár tényállási elemének értelmezésére és alkalmazására vonatkozó indokolás hiánya

Másodszor a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott ítélet 219. pontjában hibát követett el, amikor megállapította, hogy a felperes ténylegesen elszenvedett nem vagyoni kárt, mivel megfosztották a pályázatának jogszerű körülmények közötti vizsgálatához való jogától. E következtetés szükségképpen magában foglalja, hogy a valamely pályázatot elutasító határozat jogellenessége önmagában nem vagyoni kárt valósít meg. Az ilyen értelmezés figyelmen kívül hagyja, hogy a Közösség szerződésen kívül felelősségéhez három feltétel együttes teljesülése, azaz először is az intézménynek felrótt magatartás jogellenessége, másodszor az állítólagos kár tényleges fennállása és harmadszor a kettő közötti okozati összefüggés szükséges.